Majdnem megsemmisült a Mona Lisa Amerikában

Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem semmisült meg a világ leghíresebb és legértékesebb festményeinek egyike, a Mona Lisa. Leonardo da Vinci munkájára egy éjen át zuhogott a víz 1963-as, Metropolitan múzeumbeli bemutatóján, számolt be az Art Newspaper.

Pedig a francia és az amerikai állam is megtett mindent a műkincs védelmében. A festményt egy luxushajó szállította keresztül az Atlanti-óceánon. Egy speciális tartályban helyezték el, amely fennmarad a víz tetején, ha a hajó elsüllyedne.

Amerikába érve a Mona Lisát titkosügynökökkel körülvett rendőrök szállították a washingtoni Nemzeti Galériába, ahol Kennedy elnök és felesége leplezték le.

A festmény ezek után felfegyverzett tengerészgyalogosok kíséretében utazott New Yorkba, hogy aztán a Metropolitan múzeumban néhány hét alatt több mint egymillióan nézzék meg.

Majdnem tragédia

A kis híján tragédiába torkolló eset egy éjjel történt. A balesetről évtizedekig csak néhány ember tudott, míg a napokban meg nem jelentek a múzeum igazgatójának, Thomas Hovingnak a visszaemlékezései.

Hoving, aki 1963-ban a múzeum középkori részlegét vezette, egy reggel a múzeum jól őrzött raktárszobájába sietett, hogy megnézze a közelmúltban vásárolt, 12. századi, angol elefántcsont keresztet. A szobában őrizték a Mona Lisát is, ahol rémült kollégákkal találta magát szemközt.

„Beléptem [a raktárba], ahol Murray Pease-t, a restaurátori osztály vezetőjét, és az asszisztensét, Kate Lefferts láttam, továbbá néhány Louvre-ból érkezett szakembert, akik törölközőkkel rohangásztak a kép körül." – emlékezett vissza Hoving.

"Senki nem tudja miért, de az éjjel beindult az egyik, plafonon elhelyezett tűzoltószerkezet, és eláztatta az elefántcsont keresztet és a Mona Lisát is."

Az őrök, akik egy fekete-fehér monitoron tartották szemmel a festményt, nem láthatták a vízsugarat a szemcsés képen.

"A Mona Lisának nem lett semmi baja. A Louvre illetékesei mondták, hogy a kép elé helyezett vastag üveglap esőkabátként működött. A balesetről pedig soha nem beszéltünk nyilvánosan" – mesélte a szemtanú.

A Metropolitan múzeum nem kommentálta a történetet.

Egy londoni restaurátor, Henry Gentle szerint a vízsugár hatása katasztrofális lehetett volna. "A festék felpúposodhatott volna és instabillá válhatott volna. A kép egésze kerülhetett volna veszélybe, függetlenül attól, hogy vastag lakkréteg borítja, vagy sem, vagy hogy mennyi ideig van kitéve a víz hatásának" – nyilatkozta a szakértő.

„Történnek ilyen dolgok a múzeumokban" – jegyezte meg az azóta nyugdíjba vonult igazgató.

A Mona Lisának egyébként nem ez volt az egyetlen kalandja. A legismertebb eset 1911-ben történt, amikor a Louvre egy alkalmazottja ellopta a képet, és csak két év múlva találták meg, amikor megpróbálta eladni egy régiségkereskedőnek.