Keressük a 2009. év legjobb épületét

Szürkeség, panel, üvegtéglák. A lakótelepek alapjellemzőiről hallva az ember lepusztult betonfalanszterekre, nyomasztó lépcsőházakra és bűzlő szemétledobókra asszociál. Éppen ezért bizonyítja a kreativitás mindenhatóságát az a háromemeletes műteremház, amely csak a baljósan hangzó elemekből építkezik.

Az egykori panel szivattyúházra épült komplexum szürkesége, befelé fordulása ellenére is kicsattanóan egyedi és izgalmas. Az egyetlen színt az üvegkocka mögött felsejlő lépcsőház piros fala adja, sugallva, hogy milyen jó lehet odabenn építészetet tanulni, az ebédszünetben pedig T-vonalzókkal kardozni a tetőtéri, lépcsőzetes bevilágítós műtermekben.

Lenyűgöző, hogy a ház letisztultságával is elkerülte a minimalizmus egyre ósdibbnak ható cool hangulatát. Ez az épület egyszerűen a helyén van, és pont olyan, amilyennek lennie kell.

(Tervezők: Bodrossy Attila, Czigány Tamás)

Black box épetész műteremház

Miközben egyre többen jönnek rá, hogy egy felszpojlerezett, világító alvázas kocsinál mennyivel menőbb egy hűvös, fekete, elegáns vonalú autó, sokan továbbra is a márványlábazatos, üvegtornyos épületekben látják a rangot és az eleganciát.

Pedig ez a Lexushoz hasonló stílus létezik az építészetben is. A Market épülete egy egyszerű fekete doboz, aminek két szemben álló oldalát kiemelték, és így láthatóvá váltak az üvegfalak, a mögöttük nyüzsgő kis emberekkel.

A fényűzést benn sem a drága anyagok jelentik. Bársonyszőnyeg helyett ipari padlót és gumiszőnyeget, márványoszlopok helyett fémgerendákat látunk. Szépelgő álmennyezet helyett pedig a szellőzők csövei látszanak a csupasz betonfödém alatt.

A letisztult, mértani elvágólagosságot csak a kuszán elhelyezett világítócsövek bontják meg. Meg persze a dobozt a felső harmadánál kettéosztó négyzetes tér, amely fölött kerek kilövőnyílás látható. Az épület furcsa kiharapása, a felfelé tátongó nyílás, meg persze az egész tömb indusztriális stílusa is érthetővé válik, ha tudjuk: az építőipari cég a válság után a magyar űrbiznisz elindítását fontolgatja. Az első magyar rakéta kilövéséig egy hatalmas kúpot lógatnak a nyílásba, ahonnan egyelőre csak egy fa indul el az ég felé.

(Felelős építész tervező Dúzs Sándor)

Market

A plázaépítés Magyarországon nem szabadon választott gyakorlat a tervezők számára. A műfaj hazai szabályai szerint a pláza kivagyi üvegfelületből áll, amit nagy fehér doboz vesz körbe, hogy legyen hova felszerelni a világító reklámokat. Érdekes módon a feladatot éppen az teszi izgalmassá, ha a monstrumot már meglévő épületek közé kell beszorítani. Így lett egyedi az egri Agria park, aminek egyik oldalról XIX. századi ipari épületek közé kellett beépülnie, másik oldalról parkot vesz körbe. A harmadik oldal maradt szabadon tervezhető, úgyhogy ez lett a legunalmasabb: fehér doboz, amit szerencsére izgalmas felületű, kőlapokkal fedett pászmák tagolnak.

Az ablaksávok és a tetőmagasság játéka miatt a régi tömbök közé szorított elem olyan, mintha az építészet múlt századi Teslája tervezte volna a jövőnek. A legizgalmasabb oldalát a park felől mutatja a komplexum. A fehér sávok helyét itt barátságos, barna faborítású betétek veszik át. A szögletes formákat ívelt fal is oldja, de az építész végül nem tudott ellenállni az érzelmeknek, amikor az üvegfalhoz kellett illesztenie öreg víztornyot: visszaépíttette a már elbontott, keresztgerendás két házikót, amelyek a high tech üvegfal előtt azonban már nem a régi szellemét idézik meg, hanem inkább Disneylandet.

Ennek ellenére ha a krómozott korlátok helyett jobb szeret öntött vasoszlopok közt vásárolni, ide kattintson.

(Generál tervező: Schön Építész Iroda: Schön József, Zsáry Zoltán †, Balics József, Györe József, Havasi Tamás, Heigl Katalin,

Kerényi Zoltán, Szakonyi Gábor, Tatár Eszter

Építész társtervező: WING Tervező Zrt. Vezető tervező: Szerdahelyi László, Pesti József, Gyurkó Andrea, Komáromi Tas)

Agria Park

Általános iskolában készítettem egy zsírkrétarajzot Ilyen lesz a világ 2000-ben címmel valami iskolai rajzversenyre. Nem nyertem, de az alkotás kiszivároghatott, mert amellett, hogy a futurisztikus Budapest lakói repülő autókon járkáltak (ez nem jött be), pont ilyen házakban laktak. A jövő emberei a képeken is látható, üvegoldalú szobákban telefonáltak drótnélküli telefonokon, miközben a barátaik különös formájú fotelekben ülve legóztak.

A terveket nem tudtam pontosan kidolgozni (45 perc állt a rendelkezésünkre, utána környezetismeret óra jött), így volt dolga a házzal a kor tervezőinek is. A minimalista és indusztriál világot egyesítő ház fémgerendákon áll a domboldalon. Egyik oldalról nagyon cool látszóbeton fal határolja, amire rozsdás vasgerendákkal támaszkodik rá maga a ház. Mindezt olyan egyszerűséget imitálva, de rafináltan kimódolva teszi, hogy mindenképpen lenyűgözze a felső bevilágítós folyosón álló, pezsgőt szorongató manökeneket.

Az épület faborítású oldalával fordul a kert felé, a koktélokért ipari fémhídon lehet bemenni. Szavazzon ide, ha reklámfilmproducer, szeretne annak barátnője lenni, vagy rajong a zsírkrétarajzokért.

(Tervezők: Bődey Attila, Polgár Ágnes)

Remete-hegyi ház

A Stefánia Park irodaház a város egyik legizgalmasabb épülete lett azután, hogy átépítették az egykor itt álló NDK-nagykövetséget. A felújítás jól sikerült: ráhúztak még egy szintet, és egy high tech feszített üvegtető segítségével nagystílű átriumot hoztak létre. A kor építészeinek legfontosabb lépése mégis csak az volt, hogy megtisztították az épületet, és így láthatóvá vált: a német demokratikus szakemberek milyen lenyűgöző, mérnökileg és esztétikailag is bravúros tervvel örvendeztették meg a magyar népet. Csak a kosz és a lelakottság fedte el ugyanis, hogy a látszóbeton pillérek, a külső vázszerkezet, a jó arányú tömb mennyivel meghaladta a hetvenes, majd a nyolcvanas éveket is.

A XXI. század belső, döntött üvegfalat adott hozzá az eredetihez, ami jópofa, de kicsit előbb lesz ódivatú, mint az 1968-ban befejezett épület.

(Felelős tervező: Winkler Barnabás, Baranya Szabolcs)

StefániaPark irodaház

A magyar építészet két tipikus defektusa ma, hogy vagy megpróbál réginek látszó épületeket tervezni, vagy pedig igyekszik nagyon extravagáns lenni: üvegfalak dőlnek, kajütablakok és színes, világító sávok futnak az ívelt homlokzaton, miközben hátulról közelítve látszik, hogy az épület valójában egy hagyományos kocka, eltakarva parasztvakító megoldásokkal.

Ritka, hogy a két irányzatból azokat emeljék ki, ami nem a jövőt vagy a múltat mímelő, hanem önjogán létező épületet eredményeznek. Ilyen a Szépvölgyi úti, nyers téglaborítású irodaépület, ami első látásra olyan jól illeszkedik a környék egyemeletes, sátortetős házai közé, mintha azokkal együtt épült volna. Ha a Daubnerből hazafelé tartva mégis felpillantanánk a lúdláb tortákból, akkor viszont hirtelen rendhagyó megoldások tömegét figyelhetjük meg. A résszerű ablakok mellett azokra rímelő felosztású üvegfal húzódik a tetőig, mellette fehér mészkő borítású sáv következik. A tömböt balról mészkő pengefal zárja le, és ez a tető alatt húzódó mészkősávval keretezi is a homlokzatot.

Az épület hátul hosszú és aritmikus üvegszárny köti össze a szemközti utcára néző, alacsonyabb tömbbel, ami már olyan minimalista és visszahúzódó, mint a kémfilmekben azok a jellegtelen házak, amikről az első pillanatban tudni, hogy a falak mögött szupertitkos kiképzések folynak. A kémnevelde az ínyencek számára nyújt nagy élvezetet, ha felfedezik a hosszú világítóablakok egymásra rímelését, az üvegfelületek rasztermintázatát vagy az anyagok finom játékát.

(Építész vezető tervező Varga Tamás)

BBraun irodaház

A Párisi Nagyáruházként és Divatcsarnokként is ismert Andrássy úti épület felújításáról korábban már hosszasan lelkendeztünk. Megemlítve, hogy a szecessziós palota felújítását végző Orco végül mégsem vállalta a harcot a műemlékvédelemmel, és kortárs ötleteiket úgy helyezék el, azokat az utcáról ne láthassák a sétálgató hivatalnokok.

Az épületet restaurálták, és csak akkor vehetjük észre, hogy a belső üvegfalak szeszélyesen gyűröttek, ha kitekert nyakkal bámulunk felfelé.

A hatodik emeleti, Paulay Ede utcára néző tetőterasz extravagáns télikertjét is csak a szerencsés bérlők felsővezetői élvezhetik majd. A város felett lebegő üvegbálnánál kellemesebb munkahelyet ugyanis nehéz elképzelni. A gipszkarton dobozokban görnyedők számára csak az nyújthat megnyugvást, hogy egy ilyen helyen nyilván egyáltalán nem végezhető hasznos munka, hiszen a munkaerő egész nap a város tetőrengetegét, a templomtornyokat és az oldalt felbukkanó hegyeket bámulja Excel-táblázatok helyett. A katarzist a tetőkert okozza, ahol a tervezők, mintha elfojtásaikat végül itt élték volna ki, expresszív elemeket skicceltek fel. Rozsdásodó lemezből készült, kubista formák borítják a gépházakat, modern szoborpark hangulatát keltve.

(Tervező: Tiba János)

Párisi nagyáruház