700 ezer ceruzát állítunk ki Velencében
Mennyezetről lógatott ceruzák erdeje, építészeti kisfilmek és egy ötméteres, ceruzákból szerkesztett szobor fogadja majd az építészeti biennále látogatóit a magyar pavilonban. Wesselényi-Garay Andor és Ferencz Marcel kiállítása nem építészeti csúcsteljesítményekkel akar szerepelni, inkább az építészet alapkérdéseihez vezetné vissza a közönséget.
A magyar zsűri által kedden nyertesnek hirdetett pályázat a vonallal mint az építészeti tervezés alapelemével foglalkozik.
„Az építészek nem házakat építenek; az építészek nem tereket alkotnak, hanem rajzolnak. Vonalakat rajzolnak számítógéppel, vonalakat tollal vagy ceruzával” – indokolták a pályázók témaválasztásukat.
Wesselényi-Garay további érvként megjegyezte: „Nincs értelme beszállni abba a nemzetközi versenybe, ahol megmutatják, ki milyen szexi épületet tervezett.” Az építész-szakíró szerint itthon nem épültek nemzetközi szinten is elismerésre méltó házak. „Ami érthető is, mert egész másak az anyagi lehetőségeink” – tette hozzá.
Ceruzák és képernyők
A koncepció szerint a látogató olyan terembe érkezik, amelynek mennyezetéről fonalak lógnak, térdmagasságban ceruzákkal. A vonalerdőn átvágva hosszú terembe lépnek, amelynek falán etűdfilmek futnak magyar építészek rajztechnikáiról.
A központi térben 700 ezer ceruzából álló, nagyjából öt méter magas szobor áll majd. A konceptszobor egy monitor fizikai jellemzőivel rendelkezik: a monitorok pixelszámával egyező módon 768x1024 ceruza alkotja majd a munkát.
„Képzelje el azt a hatást, amikor az ember egy öt méter magas fallal találja magát szemközt, ami hegyükkel felé forduló ceruzákból áll” – festette le a tervet a lelkesült alkotó, aki percekkel korábban értesült a zsűri döntéséről. Wesselényi-Garay elmondta, hogy tervük sokat alakul még a jövőben, és januártól kezdenek hozzá a tervek kidolgozásához.