Ráday megfúrta a XXI. századi Szépművészetit

Mégsem lesz kortárs építészeti jel a Szépművészeti Múzeum oldalában, és nem vezet az épület főlépcsőjébe nyitott bejárat a múzeum új, felszín alatti kiállítótereibe. A konzervatív városvédő lobbi elérte, hogy megváltoztassák a már elfogadott terveket, és az új kiállítóteret úgy rejtsék el, mintha nem is létezne. A Szépművészeti lemondott az átalakítás két emblematikus megoldásáról, és újratervezteti a felszínen látható a részeket. Mindez Ráday Mihály tévés személyiség és Sisa József művészettörténész támadásainak következménye.

„Meglep, hogy mostanában erősödtek fel a kritikák, hiszen a tervek már két éve ismertek” – mondta az Indexnek a Szépművészeti igazgatója. Baán László megjegyezte, az átalakítás terveit minden hatóság, így a műemlékvédelem is elfogadta, többek közt azért, mert egyáltalán nem nyúltak az épület és a tér látványos elemeihez. A hatezer négyzetméteres felszín alatti bővítés terve végül 3,5 milliárd forint európai uniós támogatást kapott. (A teljes költségvetés 3,8 milliárd.)

Két éve még nem jutott eszükbe

Ahogy arról beszámoltunk, a Karácsony Tamás Ybl-díjas építész jegyezte koncepcióból szinte teljesen hiányoztak a látványos elemek. A terv bejáratot vágott a főlépcső oldalába, hogy ezen keresztül legyenek elérhetőek a térszint alatti termek. Az épület Dózsa György úti sarkához pedig egy fogadó- és információs központot terveztek. Ennek a külön álló épületnek az is célja lett volna, hogy építészeti jelként felhívja a figyelmet a múzeumra, annak bővítésére, és információs felületként is szolgáljon. A kezdetben üvegkockaként elképzelt formát tűzvédelmi szempontokból kellett később betonelemekkel kiegészíteni.

„Megkértem az építészt, tervezze újra ezeket a részeket. A felszín alá vezető lépcső ne a főlépcsőből, hanem oldalról, rejtettebb helyről nyíljon. Az épület sarkához tervezett formát pedig ismét közelítse az eredeti, légies üvegkonstrukcióhoz” – mondta Baán.

Az igazgató úgy vélte, Karácsony Tamás érvényes és visszafogott terveket készített, amelyek „alázatosan viszonyulnak a Szépművészeti Múzeum épületéhez”.

Valójában nem létezik

A projekt támadóinak egyike, Ráday Mihály tévés személyiség cikkében meglepő módon azt állítja, a világ kulturált országaiból ismert építészeti gyakorlat, amelynek keretében a jelenkor hozzáteszi a maga kiegészítéseit az építészeti örökséghez, valójában nem létezik. Elhallgatja, hogy ez valójában a világ minden szabad országában elfogadott. Hozzánk legközelebb Ausztriában látható ilyen, például az Albertina múzeumnál, amelynek homlokzatába 60 méteres fekete fémidomot építettek bele. Ilyen a bécsi Mumok fekete épületmonolitja is, amelyet a városközpont klasszicista múzeumjai közé préseltek. A merev urbanisztikai elveket valló szerző a Louvre klasszikus üvegpiramisát viszont nem érzi olyan példának, amely érveit megingatná.

Válaszaként írt tanulmányában Rieder Gábor művészettörténész is rámutat: amit a konzervatív magyar városvédők meg akarnak óvni, abban a formában valójában sosem létezett. A Hősök tere nem egységes koncepció, hanem tervek harca révén keletkezett. A fenséges hangulatot évtizedekkel ezelőtt szétzilálta a kétszer három sávon dübörgő Dózsa György úti forgalom. A védett klasszicista értékek valójában művi kreálmányok, hiszen az akkori várostervezők egy már letűnt kor stílusát imitálva teremtették meg az álrégi Hősök terét.

Jövő hétre áttervezik

Baán László úgy érzi, harc helyett jobb megoldás, ha enged. „Nem bejáratokat szeretnék építeni, hanem egy új, felszín alatti múzeumszárnyat” – indokolta, hogy miért nem veszi fel a harcot.

Az új tervek jövő hétre készülnek el, mondta az igazgató, aki szerint az EU-s finanszírozást ez a változtatás nem befolyásolja, hiszen egy merészebb terv válik visszafogottabbá. A tervváltoztatás nem befolyásolja a beruházás menetét, mert a fogadóépületet és a lépcsőt amúgy is csak 2011-ben építenék meg.

A beruházás közbeszerzési pályázatát még márciusban kiírják, május végén, június elején pedig elkezdik a földfelszín alatti munkákat.