Soha nem épült ilyen vicces dolog Pesten

Induljon a Rogán vs Hunvald pankráció életre-halálra! A piros sarokban a bilincseit csörgető VII. kerületi MSZP-s polgármester és a félsétálóvá tett Király utca, a narancs sarokban Rogán V. kerületi fideszes polgármester és az új belvárosi főutca.

Mindenki lehet zsidó

A Szabadság tértől a Kálvin térig tartó szakasz bejárását az előbbinél kezdtük, ezért nem tudjuk késlelteni a poént: rögtön az első métereken megtaláltuk a Budapesten a rendszerváltás óta épült harmadik legjobb köztéri építményt a Gödör és a Millenáris park mellett. És a háromból messze ez a legviccesebb.

Konkrétan interaktív szökőkút ez, ami a legkomorabb, legöltönyösebb járókelőből is előcsalogatja a gyereket. Úgy mentünk oda, mint közepesen megfáradt, barázdált arcú férfiak, és 3 perc múlva, miután egy öreg nénit meglesve rájöttünk a kút működésének nyitjára, úgy folytattuk, mint két különösen sikeres zsidó, akik a Nagy Példaképpel szemben bármikor ketté tudják választani a vizeket. Igen, Antal barátunk, aki soha nem tűnt megavasodott jobbosnak, a Belváros múltjára való szellemes utalásként egy "Mindenki lehet zsidó" című játékkal kedveskedik budapestieknek.

A kút lényege az, hogy a talajból téglalap alakban feltörő vízfal bárhol kettéválik a felhasználó előtt, aki odalép. Mózesnek se lehetett mókásabb, ráadásul csak egyszer bírta megcsinálni. A kút egyetlen hátránya, hogy itt nem fullad meg egy rakás felfegyverzett egyiptomi.

A vízkettéválasztás azonnali függést okoz. Fél órán át voltunk képtelenek szabadulni a késztetéstől, hogy újra meg újra megnyissuk  a csillogó vízfalat és bemenjünk a kút meditációs központként is funkcionáló belső részére. A víz zúgása ugyanis olyan erős, hogy egy perc alatt kisöpör minden gondot az ember fejéből. A szökőkút nyilván aljas fideszes trükk, hiszen a gyerekes anyák és a turisták mellett mágnesként fogja magához vonzani a város összes könnyűdrogfogasztóját, akiket maga Kövér László fogdos majd össze egy óriási lepkehálóval.

A kút ezen túl gondoskodik a kerület gyerekeinek állandó tüdőgyulladásáról is. A friss tavaszi délutánon megfigyeltük, ahogy egy csoport tizenéves fiú lökdöste be a sikoltozó lányokat a vízbe, miközben ők maguk a bátorsági mutatványként előadott vízfalon átugrástól voltak csuromvizesek. A nemi érés előtt álló nebulók pedig aztal kísérleteztek, hogy körbe lehet-e futni a szökőkutat úgy, hogy mindenhol elálljon a víz.

Rogán-oszlop

Északi irányból tehát ezzel a kúttal kezdődik a néhol teljesen, néhol félig-meddig sétálóvá alakított utcákból áll óriássétány, ami az Október 6.–Petőfi Sándor–Kecskeméti utca vonalon tart a Kálvin térig. A vizes játék mellett a legnagyobb reveláció az Október 6. utca átalakítása. Hiába van jó helyen, hiába van tele pofás épületekkel, rengeteg étteremmel meg kifőzdével és kis bolttal, eddig annyi jutott róla az ember eszébe, hogy sötét. Itt reggel, délben és délután is alkonyat volt, raádául klausztrofóbiásan szűkös, rengeteg autóval terhelt, füstös alkonyat. Az az egyszerű trükk, hogy a kövezetet fekete aszfaltról világos mészkőre és gránitra cserélték, csodálatos eredménnyel járt. A csere plusz a járdák és autók eltünése egy csapásra teljesen felforgatta az utca jól megszokott arányait, és pikk-pakk, megszületett az új, az eredetinél szebb és sokkal hangulatosabb Váci utca.

A kövezet cseréje mellett új utcabútorokat is kapott a sétány. Demszky-oszlop helyett van áramvonalas, ferdén álló Rogán-oszlop (megkérném politológus származású olvasóinkat az olasz vonal dekódolására), illetve szintén ferde Rogán-kuka. A PR-király Antal azt terjeszti, hogy ez hajléktalanálló szemetes. El sem tudjuk képzelni, miért mondott ilyet, a dizájntárgyba simán bele lehet nyúlni, kipróbáltuk. Az igaz, hogy a fenekéig csak egy gibbon karja érne le, de kotorászni megfelelő. Hasonló szögben dől a kicsit béna, de nem kellemetlen külsejű ivókút.

Az Október 6. utca derekánál találtunk rá az űrfilmrajongó és vallásos sétálók leendő kedvencére, a keresztelőmedencévé átalakított ionágyúra, aminek szintén ivókút a civil funkciója. Biztos forrásból tudjuk, hogy a fideszesek arra készülnek, hogy itt tartsák meg az első, nyílt utcán rendezett kényszerkeresztelőket. Információink szerint Tőkés László vezette volna le az elsőt április 26-án, de a részletes akciótervet elvesztette egy swingerklubban.

Progresszív elhajlások

Az utcai látványelemek legerősebbike mégis a közvilágítás. Mind a kétféle nagy utcai ostorlámpa jól sikerült, az egyik, amelyik stlizált lombos fára hajaz, de mégsem kínosan kacsingatós, egyenesen világszínvonalú. Mindkét világítótest úgy képes organikus lenni, hogy közben végletesen letisztultak, szinte minimalisták. Ráadásul nem próbálnak elbújni, büszkén vállalják, hogy van vastagságuk. (Mi napközben jártuk be a terepet. Több helyben lakó barátunk arra figyelmeztetett, hogy sötétedés után romlik a helyzet, a lámpáknak ugyanis hideg fényük van, ami dermesztő hangulatot kölcsönöz a sétánynak.)

Nem reprezentatív gyorsinterjúink szerint az utca emberét ugyanakkor megriasztotta, hogy ezúttal nem a múltba révedve dizájnoltak álrégi oszlopokat, hanem korszerű formavilágú tárgyakkal rukkolt elő a városvezetés. Egy felháborodott néni szerint a régi házakhoz régies lámpaoszlopok dukálnak, egy munkás pedig arról panaszkodott, hogy a helyiek őket vonják felelősségre a letisztult formavilágú, de a girlandokat kétségkívül nélkülöző kandeláberek miatt.

Rogánék azonban nem egy dizájn- hanem egy néppárt tagjai, úgyhogy a progresszív elhajlásokat az utcabútorokkal ellensúlyozták. A padokon az álmodern álszecesszió stílusában ívelt fémgerendák hajladoznak.  A fák alá kerülő, a törzset az utcakő síkjában körülölelő rács pedig olyan, mintha Rogán Hulk Antalt rabul ejtette volna egy kommunista műkovács, de a fideszes zöld óriás két izmos kezével szétfeszítette volna a fémbörtönt. Az Október 6. utcai szakasz mélypontja a modoros rendőrszobor, ami nyilván ugyanolyan népszerű lesz, mint ízléstelen társa, a Duna-korzó korlátján üldögélő bronzkisfiú.

Becsülendő Rogánban, hogy ha az elején kitalálta a zsidó koncepciót, akkor ahhoz később is ragaszkodott. Ennek jegyében a Hild téri játszóteret a Siratófal egy modern átköltése védi az egyik oldalról. A vallásos zönge mellett praktikus is lehet a dolog, ha az Erzsébet téri deszkások és ördögbotosok páncélököllel támadnának a kerületi ovisokra.

Leestek a daruról

A Petőfi Sándor utcába érve csillapul az autóellenes hév, így ez a rész nem lett teljesen sétáló, csak a korábbinál jóval szélesebb járdát kapott. Nehéz megítélni, milyen lesz a hangulat, ha a szürke gránitra ráeresztik az autókat: vajon állandó dugóban, szmogfelhőbe burkolva araszolnak majd a kocsisorok, vagy csak néha húz majd el egy-egy autó az egysávosra szűkített úton, és a jókedvű gyalogosforgalom pezseg majd a kövezeten. Jelenleg mindenesetre úgy néz ki a környék, mint a látványtervek idealizált utcaképei: biciklisek, gyalogosok, sétálgatók és üzletemberek járkáltak fel-alá a napfényben szikrázó mészkő burkolaton.

A Ferenciek tere posztszovjet stílusjegyekkel dolgozó aluljárójában úgy éreztük magunkat, mintha egy munkásőr lerángatta volna rólunk az eddig hordott könnyű fehér zakónkat és vászonnadrágunkat, hogy durva VOR-öltönyökre cseréljük. Siettünk, hogy mielőbb visszamenekülhessünk az illúziók világába.

A kozmopolita, polgári stílusba az Egyetem téren futurisztikus elemek vegyülnek. Az üvegkockák sora nem is önmagában idézi meg a jövőt. Mintha a kerület vezetése arra számítana, hogy a lakosok a fehér kövezeten járva a lelkük legmélyéig átalakulnak, és nem az lesz az első dolguk, hogy lefeszített Rogán-karókkal egymás után szétverjék a kockákat egy vidám éjjelen. A felállítás utáni tizedik percben mindenesetre szépen csillogtak a napon a türkizkék elemek. Az összhatást csak a hatalmas, barna kőlapok zavarták, amelyeket vagy a fiatalos hatás kedvéért szórtak el a kockák mögött az épület előtt, vagy egyszerűen csak így estek le a daruról, és az átadásig már nincs idő átrendezni őket. Ami nem volna baj, de kissé kaotikus lett így az összhatás.

Illés Béla elveri a Király utcát

Eddig is rajongói voltunk Rogán Antalnak, aki hülyegyerekhajú, nyomi tucatfideszesből pillanatok alatt a magyar politikai élet egyik legszórakoztatóbb figurája lett. Rövid ideig tartó "én leszek a következő Illés Béla Orbán Viktor" korszaka után ráhajtott a kerületi polgármesterségre, majd miután ezt megszerezte, váratlanul bevonult a bulvárpantheonba, és ha nem is jutott el soha a faszával lantoló Benkő Dániel magasságába, de stabil, megbízható bulvárközéppályás lett belőle. Ő az a fajta ember, aki persze irtózik a rivaldafénytől, de amikor leányt kér, csecsemőt ment vagy puszta kézzel fékezi meg az elszabadult 15-ös buszt, véletlenül mindig ott téblábol egy Blikk-fotós.

Hogyan teljesített tehát a Hunvald Györggyel folytatott sétálóutca-párbajban? Attól függetlenül, hogy az új kövezet szétesik-e pár hónap alatt, nyugodtan kimondhatjuk, a Belváros új főutcája jól elverte a Király utcát. Az Október 6. utca – ellentétben a Királlyal – az átalaktás után sokkal jobban néz ki, mint előtte.

Az a vicces amúgy, hogy hiába sikerült pofásra a beruházás, praktikus értelme nem feltétlen volt. A közvélekedéssel ellentétben a sétálóutcásítás nem mindig tesz jót az üzletek forgalmának. Egy Zrínyi és egy Király utcai kereskedő is azt mesélte, az átalakítás után markánsan csökkent a fogalmuk. A vevők jelentős része ugyanis általában gépkocsin érkezik. Sétálóutcában lakni  pedig kifejezetten kellemetlen, hiszen csak marha messze lehet leparkolni. De ha az ember nem érintett, önfeledten élvezheti az új rogánlandi fejlesztést.