Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Nem érte meg A tetovált lány világsikerét

2010.07.11. 08:40
Stieg Larsson megírta az utóbbi két év legnépszerűbb regényét, de csak sejthette, mi lesz belőle, mert váratlan halála miatt semmit nem élt meg Millennium-trilógiája sikeréből. Az életében náci támadásoktól rettegő újságíró halála összezavarta az addig sem nyugodt családi békét, kisemmizték barátnőjét, akivel 32 évet élt együtt.

2003. nyarán szedte össze magát Stieg Larsson annyira, hogy barátai unszolására elküldje a Pirat Kiadónak A tetovált lány és a további két kötet kéziratait, de azok a balekok a postára sem mentek el érte. Majd amikor Larsson felhívta őket, és ez kiderült, akkor is nemet mondtak arra, hogy elolvassák. Az év végén az antirasszista folyóiratot, a Stieg Larsson főszerkesztette Expót kiadó Robert Aschberg kísérte el a mázlista Nordstedts Kiadóba az írót. A német és a skandináv eladás volt a legtöbb, amire Stieg Larsson és barátnője, Eva Gabrielsson gondolni mert, és hogy ezzel majd törlesztik a hiteleiket, esetleg valami nyaralót is vesznek belőle, a sorozat későbbi darabjaiból pedig adakoznak.

Hogy miről maradtak le?

A svéd kiadó, a Norstedts még soha nem adott el egy könyvből ennyit, 20 ezer példánynál már jól jártak volna. A Millennium-trilógiának nevezett három könyből (A tetovált lány, A lány, aki a tűzzel játszik, A kártyavár összedől) kétmillió feletti értékesítésnél tartanak csak Svédországban, az egész világon ez a szám már negyven millió felett jár, a szerző 2009 legnépszerűbb írója lett. Közben elkészült mindhárom könyvnek a svéd adaptációja (az első részt csütörtöktől vetítik nálunk), és ha minden jól megy, akkor a Hetediket és A harcosok klubját jegyző David Fincher készíti a remake-et Daniel Craig és Carrey Mulligan főszereplésével.

Stieg Larsson
Stieg Larsson

A legtöbb országban vezeti a bestsellerlistákat a könyv, és mivel eddig 23 országba adták el a jogokat, elég jó pénzt fizetnek utána: hét és tizennégy százalék között kapnak a könyvesbolti árból Larsson örökösei. Az amerikai kiadást óriási aukció előzte meg, hogy a legjobb ár nyerjen, így végül a Bill Clinton könyveit is kiadó Alfred A. Knopf nyert kétmillió dolláros ajánlattal. Angol nyelvterületen az eredeti címet (A férfiak, akik gyűlölik a nőket) megváltoztatták A tetovált lányra, hozzánk is így került. Az angol kiadó szerint az eredetinek olyan címe volt, mint egy önsegítő könyvnek.

A sikert már nem érte meg

2004. november 9-én, 50 évesen  hunyt el Stieg Larsson, miután elromlott a szerkesztőség épületében a lift, és kénytelen volt felgyalogolni a hetedikre. Aznap délután kettőkor ment be a kórházba, miután az Expo szerkesztőségében összeesett, másfél órával később halott volt. Két évvel azután, hogy egy nyaraláson elkezdte írni A tetovált lányt, és néhány hónappal azelőtt, hogy a könyve megjelent volna.

Az örökséget szigorúan örző apa, Erland nem ápolt jó kapcsolatot fiával, Stieggel, nem kerültek soha közel egymáshoz, csecsemőként a nagyszülőkre hagyták feleségével, mert akkor mindössze 17 évesek voltak. Erland ezt természetesnek tartotta az akkori helyzetben, Stieg nem annyira.

"Enni és politizálni jött csak haza", mondta Erland a középiskolai évekről. Larsson a balos kötődést is nagyapjától, Severin Boströmtől örökölte, aki kommunistaként internálótáborba került, később orvhalászatból és erdei munkából éltek, amit mindig igazságtalannak tartott az unoka. Fiatalon libertáriánus szocialista volt, trockista csoporthoz kötődött, később libertáriánus anarchista lett, de a legfontosabb mindig a szabadság volt számára. Tizenhét volt, amikor fogta magát és elstoppolt Algériába 14 hónapra, majd később Egyiptomba. Tizenhét éves volt, amikor a svéd Jules Verne scifi újságnak elküldte két írását, A kristálygömböket és A legyeket, de visszautasították.

Hamburger, zacskó és ajándékozás

A népszerű stockholmi újságíróiskolában végzett, innen a Magyar Távirati Iroda svéd megfelelőjéhez került, a Tidningarnas Telegrambyrå-hoz újságíróként és grafikusként, és annak ellenére, hogy rendszeresen szerepelt tévéműsorokban is, félénk és visszahúzódó figura volt, akit úgy írtak le, hogy hamburgert eszik, és a cuccait zacskóban hordja. 1995-től szerkesztette a balos, antirasszista folyóiratot, az Expót, ami inkább vitte a pénzt, mint hozta.

Larsson a nyolcvanas évek elején antifasiszta és antirasszista cikkeket írt a Searchlight nevű lapba (Fotó: Joakim Larsson)
Larsson a nyolcvanas évek elején antifasiszta és antirasszista cikkeket írt a Searchlight nevű lapba (Fotó: Joakim Larsson)

Az építész Eva Gabrielsson és Stieg Larsson 1972-ben találkozott először, 18 évesen, egy vietnami háború ellen szervezett találkozón. Larsson már ekkor nagyon érdeklődött a politika és a rasszizmus témái iránt, így mindig az elnyomás ellen harcolt, aminek egyik módja volt az Expo főszerkesztése, ami mellesleg eléggé hasonlít A tetovált lányban megismert Millennium havilapra, így az ottani újságíró, Mikael Blomkvist is Steig Larssonra. Eva interjúiban elmondta, ők általában úgy beszéltek egymással, ahogy a könyvben Mikael és Lisbeth, sőt ők is éltek egy kis sziklaszigeten 2003-2004-ben. Mellesleg A tetovál lányban megismert két főszereplőnek komoly, általunk kevésbé ismerhetett előképe van két svéd gyerekkönyv-szereplő személyében:Pippi Longstockingban és Kalle Blomkvistban (így csúfolják a főhőst, Mikael Blomkvistet is). Kedvenc íróinak csak nőket nevezett meg Stieg Larsson: Sara Paretsky, Val McDermid, Elisabeth George, Minette Walters.

A Millennium-trilógia svéd, amerikai és magyar borítói (kattintásra nagyobb)
A Millennium-trilógia svéd, amerikai és magyar borítói (kattintásra nagyobb)

A krimiírásra Larsson mindig úgy gondolt, hogy majd ez lesz az ő nyugdíjas munkája. A könyv után származó bevételt egész különlegesen osztották volna el: az első három kötet bevételeit megtartották volna, a negyedikét az Expónak adták volna.

Az örökösödési vita

Hónapokig úgy tűnt, hogy Eva Gabrielsson örökli a szerzői jogokat, akivel harminckét évig éltek együtt, de mivel Larsson soha nem írt végrendeletet, ezért az örökség és vele a szerzői jogok is Larsson apjára és testvérére szálltak. Gabriellson egy fillért sem kap, de több interjúban is elmondta, ezt nem bánja, nem a pénz érdekli, hanem a könyvek menedzselése, hogy azoknak minél jobb sorsuk legyen. Eva is segítette anyaggyűjtéssel Stieget minden, fikciós és nem fikciós, neonácikról szóló könyvének megírásában is. Gabrielsson megpróbált a családdal hivatalos úton ügyvédek jelenlétében is találkozni, de választ sem kapott. A könyvek mellett a lakás felét is elvették volna Evától, ahogy azt a számítógépet is el akarták , amin a negyedik kötet kézirata van. A család azt üzente 2005-ben Evának, ha odaadja nekik a számítógépet, megkapja a lakás másik felét is, különben ki kell fizetnie azt. Eva Gabrielsson jelenleg könyvet ír barátja elvesztéséről, a családról, a könyv sikeréről.

Félelem a neonáciktól

Larsson félt a neonáciktól, féltette barátnőjét és saját életét is, ezért igyekezett őt nem belekeverni semmibe: kétszer ugyanúgy nem mentek el otthonról, rendszeresen figyelték, követik-e őket. Ennek is köszönhető, hogy soha nem vette feleségül Eva Gabrielssont, és mindig a nő nevén laktak. A svéd házassági törvények szerint a házaspároknak kötelező megadniuk címüket.

1999-ben cikket írt Larsson a svéd neonáciról, Björn Söderbergről, ami után attól tartott, hogy megtámadják. Később egy csoport skinhead gyülekezett az irodája előtt baseballütőkkel, sőt egy gyilkossági ügy során megtalált neonáci letartóztatásakor megtalálták Larsson útlevélképét és nevét. Stieg Larsson több könyvet is írt a svédországi újnácikról, ezért kapnak hangsúlyos szerepet A tetovált lány történetében is. A Millennium-trilógia volt az első kiadott fikciója, ezzel kezdte volna felépíteni nyugdíjas éveit, illetve ezzel alapozta volna meg azt, hogy teljesen csak az írással tudjon foglalkozni, és az ezzel eljövő hírnév védte volna meg a neonácik támadásaitól is.

Larsson könyvei egy francia könyvesboltban (Fotó: Gerard Julien)
Larsson könyvei egy francia könyvesboltban (Fotó: Gerard Julien)

Van folytatás?

A negyedik kötetről semmi pontosat nem tudni, Stieg Larsson szerkesztője nem látta, csak hallott létezéséről. Állítólag 150 oldal kész van, ezt maga a szerző mondta a halála előtt három héttel készült interjúban. A svéd kiadó szerint a család akkor sem fogja kiadni, ha tényleg létezik a negyedik kötet. “Száz könyvet is tudnék írni ebből a sorozatból, nem okozna problémát mindaddig, amíg valaki kiadná” - mondta ebben az interjúban a szerző, aki elárulta, hogy szórakozásból, minden elvárástól mentesen írta regényeit, és azért egyszerre a hárommal jelentkezett, mert anélkül nem áll össze a történet. Persze ez csak részben igaz, mivel mindegyik kötetnek önálló története van. Stieg Larsson egy interjúban öt részre tervezett szinopszisról beszélt, barátnője tíz részről.

A halál okát sokan megkérdőjelezik, ahogy azt is, hogy valóban Stieg Larsson írta a regényeket, mert korábbi munkatársai szerint nem tudott így írni. A pletykáknak ágyaz meg, hogy Eva Gabrielsson többek szerint jól ír, ráadásul ő fordította svédre Philip K. Dick regényét, Az ember a fellegvárban címűt. Közben megjelenhet Larsson barátjának, Kurdi Baksinak a könyve (Barátom, Stieg Larsson címmel), amiben arról ír, hogy "Stieg szerette a nőket."

A világ jelenleg legsikeresebb könyvének szép útja lehet, amíg a következő években bejárja Európát, hogy 2012-től elinduljon az amerikai sikersztori is. A svéd nők 18 százalékát életében legalább egyszer bántalmazza egy férfi, ezzel a mottónak nevezhető adattal kezdődik A tetovált lány. A Millennium-trilógia műfajokat keverve ábrázolja, hogy milyen férfitársadalomban nőnek lenni, és mindezt egy izgalmas kriminek álcázva teszi.

A tetovált lány trilógiája

A Millennium-trilógia első darabja, A tetovált lány rögtön annyi történetszálat sűrít, hogy alig lehet kikeveredni belőle. Az öreg milliárdos Vanger felbérli az éppen börtönbüntetésére készülő újságírót, Mikael Blomkvistet, hogy nyomozza ki a nyegven évvel korábban elhunyt/eltűnt lány rejtélyét. Ehhez egy viharvert szigetre és egy cyberpunk lányra van szüksége az újságírónak, Lisbeth Salanderre, akinek sok baja van a világgal. A nők elleni erőszak az egyik témája a könyvnek, de találkozunk perverz gyilkosokkal, nácikkal, sajtómágnásokkal, szerelmi sokszöggel is.

A folytatásban, ami A lány, aki a tűzzel játszik címet kapta, a megnyugodott stockholmi légkörben Lisbeth Salander kettős gyilkosság gyanúsítottja lesz, de Mikael Blomkvist nem hagyja őt, meg persze a lány sem magát, és végre erről különleges lányról is megtudunk végre valamit.

A harmadik részben, A kártyavár összedőlben megebesül a lány, egy titkos csoport meg akarja ölni, mert korábban bizonyíthatóan törvénytelenséget követtek el a svéd titkosszolgálat tagjaiként. Ez a rész egy bírósági és politikai thrillerre hasonlít leginkább, viszont itt is jön a megmentő, Blomkvist.

(A cikkben felhasználtam a New York Times, a Telegraph, a Guardian írásait.)