Blanka, Bianka
5 °C
12 °C

Elhunyt Hazai Attila

2012.04.06. 10:27
| Módosítva: 2012.04.06. 11:32
A Feri: cukor kékség és a Budapest skizo szerzője 45 éves volt. Öntörvényű, érzékeny és labilis írónak tartották.
DPECS20060614014
Hazai Attila 2006-ban
Fotó: Kálmándy Ferenc

Váratlanul, 2012. április 5-én 45 éves korában elhunyt Hazai Attila író a Feri: cukor kékség és a Budapesti Skizo szerzője, írta meg a Litera.

Hazai 1967-ben született Budapesten, az ELTE-re járt angol szakra 1987-1995 között. Itt a Lengyel Péter vezette szeminárium volt írására nagy hatással, volt olyan csoporttársa, aki soha nem tudta eldönteni, hogy az a fura, tört, beszélt nyelv az kitalált, vagy ilyen nyelvi közegben él. Írásaira a szélsőséges humor volt jellemző, illetve a nagyon markáns írói stílus. Megjelent könyvei: Feri: cukor kékség (1992), Szilvia szüzessége (1995), Budapesti skizo (1997), Szex a nappaliban (2000), A világ legjobb regénye (2000).

"Van egy ilyen dolog velem, hogy az egész magyar kulturális életet, azokat, akik ezt az egészet képviselik, megátalkodott gazembereknek tartom, akiknek a hasát a saját puskám csövével kéne szétszaggatni. Nem tagadom, hogy ez a világképemből fakadó indulat befolyásolt néhány novellám írásakor" - egy interjúban mondta ezt magáról A pulóver című novelláját követő kisebb botrány után.

Tehetséges, de öntörvényű alak volt, ismerőse úgy jellemezte, hogy érzékeny és labilis volt. A legjellemzőbb rá állítólag egyik novellája volt: a főhős kitalálja, hogy lemegy a körútra megveretni magát, mindent meg is tesz, hogy így legyen, majd csalódottan megy haza, mert nem sikerült neki.

"Egyesek a minimalizmushoz kötnek és ezt el is fogadom, amennyiben ez egy a dialógusokra felhúzott, lényegre törő, pontos és tényszerű történetmesélési stílust jelent" - válaszolta a stílusát érintő kérdésre egy interjúban.

Hazai értelmező szótár

A Litera tudósítójaként 2007-ben Tamás Zsuzsa elment egy beszélgetésre, amin Vámos Miklós kérdezte Hazait. A cikk informatívan és szórakoztatóan mutatja be az írót (teljes cikk itt), abból idézünk.

Hazai Attila a Bika jegyében született. „Azt hittem, nem olyan vagyok, mint a Bika jegyűek általában. Olvastam, hogy a Bika anyagias, materiális, képtelen a kreativitásra – de rájöttem, én tényleg ilyen vagyok; egy művész is lehet ilyen.”

„Apu elhagyott minket, aztán meg visszajött. Ilyen is van, hogy egy férfi visszajön.” „Az alapérzés az, hogy a család nőtagjai engem megkíméltek.”

Gyerek: „Saját családom még nincs. Én nem akarok ártani másoknak; nem akarok valamit nagyon átrendezni és elrontani.”

„Az a gesztus, hogy az első kötetem végén direkt rossz kritikák szerepeltek, egyfajta dac volt a Kádár-kor hazugságaival szemben, kesernyés humorral. Ez volt a »beetetés«: hogy azok az olvasók, akik tudják, hogy semmi nem működik, azok majd azt gondolják, hogy ez jó lesz.”


A forgatókönyvíróként a Rám csaj még nem volt ilyen hatással című filmet jegyzi 1993-ból, amit Reich Péter rendezett. A film Déri Miklós és Marozsán Erika főszereplésével készült, a történet főhőse Miklós, a Magyar Narancs fotósa, és Dóra, akik a pesti éjszakában élik meg a héjanászt.

Zenekart is alapítottak I Love You néven, majd jött a Pepsi érzés, később a Hazai Íz nevű formáció.

Hazai fordítóként több könyvet jegyez, Carver és Bukowski voltak kedvencei. Raymond Carver: Nem ők a te férjed (1997), Walter Kirn: Ujjszopó (2000), James Frey: Millió apró darabban (2004) című műveit ő magyarította.

A Litera információi szerint egy kiadás előtt álló kötet és egy Zsuzsa című befejezetlen regény maradt utána.

Emlék

Életemben kétszer verekedtem úgy komolyan. Egyszer vertem, egyszer vertek. Amikor vertek, az egy Pepsi Érzés koncert után volt, amin hárman voltunk. Illetve öten, mert ott volt a Drums dobosa és a csaja is, de ők igazából nem a koncertre jöttek. A Pepsi Érzés volt a kilencvenes évek legjobb, teljesen ismeretlen kultzenekara, kicsit a kamaszkorom maga. "Felvágom az erem a fürdőkádban / olyan gyors lesz, mint veled az ágyban / baktatok a másvilágba / te meg itt vonaglasz egy diszkóbárba' / spriccelő erek / vagy csak az eső pereg".  (akirály)