Rudolf Zollner napokban Esslingenben bemutatott Obersalzberg című színdarabjában Hitlernek kevés ideje jut a kulináris élvezetekre. A diktátor éppen az Oroszország elleni hadjárat tervein dolgozik és tükör előtt gyakorolja elmondandó beszédeit. Valahányszor nagyon begurul, Eva Braun nyugtatóan megsimítja a haját.
Az idillt még a koncentrációs táborból megszökött két rab sem képes megzavarni. A bajorországi Obersalzbergre menekültek abban a hiedelemben élnek, hogy a semleges Svájcba érkeztek. Jóllehet azt a benyomást keltik, hogy bármely pillanatban éhen halhatnak, leggonoszabb ellenségeik láttán támolyognak és elájulnak, a náci nagyságok mégis a frontról visszatért német tiszteknek tartják őket, akiket már vártak a rezidencián, hogy a "Balkán hőseiként" kitüntessék őket. A személycsere csak közvetlenül a darab vége előtt lepleződik le.
A darab írója és egyben rendezője is, Rudolf Zollner abszurd módon elegyíti a náci vezetők történelmileg bebizonyított bűnös tervezgetését és a mindennapok banális egyhangúságát az Obersalzberg-i rezidencián. A tálalás sok lehetőséget nyújt a szatírára: Göring trófea kedvéért szarvast szeretne elejteni, de tehenet talál el. Albert Speer emlékművet akar állítani Führerjének, de leejti a vezért ábrázoló modellt a magas hegyoldalról.
Jóllehet a színészek mindent elkövetnek, hogy hangban és mozgásban hűen jelenítsék meg a darab szereplőit, gesztusaik olykor mesterkéltnek tűnnek. A bemutató közönsége egyes részeknél nem tudta, hogy szabad-e vagy netán kell-e nevetnie.