Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Klassz cikkek
Kisebb gyöngyszemmel gyarapodott a 2006-os választási irodalom: egy újságíró és egy asztrológus-kineziológus az említett két diszciplína eszközkészletével állt neki boncolgatni Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc portréját, a portrét ezúttal szó szerint értve. Gondolták például, hogy a kiöblösödő orrlyukak magabiztosságra utalnak? Hogy a nagy írisz érzelmi őszinteségről árulkodik? Hogy a rövidebb lábú emberek állva és mozogva jobban tudnak gondolkodni és összpontosítani? És ehhez még vegyék hozzá azt, hogy az említett rövidebb lábú embert az Uránusz cselekvésre ösztönzi, sőt a Plútó lendülettel tölti fel!
Az árral szemben
A Bakács Tiborról elnevezett Settenkedő-könyvek sorozat második kötete Kővári Mária és Zsidai Péter Ki van az álarc mögött? - Avagy ők is csak emberek című könyve, az első egy Bakáccsal készített monstre interjú volt még tavaly, Czabán György Kolbász tollából, Barátom, Settenkedő címmel. A sorozat műfaja az oximorongyanús "intellektuális bulvár", a most megjelent könyv ennek jegyében nem hajhász olcsó népszerűséget, nem áll be a sorba a választási hisztériát meglovagló, abból könnyű hasznot remélő leleplező-feltáró kiadványok közé, pedig oly nagy lehet ilyenkor a csábítás. A szerzők, merészen szembe menve az árral az első mondatban közlik, hogy az olvasó "nem juthat a politikai bulvár által tálalt különleges, szenzációs leleplezések birtokába", bár így kicsit úgy érezzük magunkat, mintha egy sokat ígérő Kovi-kiadvány első kockáin a rendező kiállna a kamera elé, és közölné, hogy ebben a filmben dugás ugyan nem lesz, viszont cserébe ígéri, hogy mindkét érdekelt felet kiegyensúlyozottan, függetlenül bemutatja.
Erre vállalkozik ugyanis a könyv, mármint hogy pártállástól, elvárásoktól, ilyesmiktől függetlenül, egzakt módszerekkel lefejtse a média és a politikai szándék által a vezérekre hordott mázat, és végre egyszerűen, pőrén álljanak előttünk az ismert politikusok, még ha oly szörnyű is ezt most vizuálisan elképzelnünk, ahogy leírtuk ezt a mondatot. Tehát egyszerű emberként láthatjuk őket végre, mint bármelyikünket, aztán az olvasó majd eldönti, így melyiket tartja megfelelőbbnek regionális középhatalmunk vezetésére.
Egzakt módszeren nem mást értenek, mint az asztrológiát és a kineziológiát, első feltételezhetően mindenki ismeri, a második elsősorban a tudatalatti blokkok, stressz feloldására szakosodott, főleg mozgásos kezelést használó módszer. Persze ez a fele a könyv szempontjából lényegtelen, ami érdekes, az az, hogy a gondolkodásmód, jellem a kineziológia szerint megjelenik az arcon, a testben, így azt egy hozzáértő leolvashatja, és alkalomadtán akár könyvet is írhat belőle.
Harmadik típusú találkozások
Ilyenkor persze elkezd körülöttünk ólálkodni a bennünk lakó Vágó István, és különböző szkeptikus alapvetéseket sugdos a fülünkbe áltudományokról és nem verifikálható kijelentésekről, de ne hagyjuk, hogy a savanyú szkeptikusok elrontsák az örömünket, tudják is ők, micsoda boldogság végre megtudni, hogy a Gyurcsány szemöldöke között húzódó dupla ránc mire utal, különösen annak tudatában, hogy Orbánnak csak egy ránca van e kiemelt helyen. Nem is beszélve a testalkatbéli különbségekról, hogy ne feledjük. (Lásd a mellékelt, kicsit a Harmadik típusú találkozások szellemében fogant ábrát, balról a szocialista, jobbról a polgári erők vezéralakjával.).
Szóval a legegyszerűbb, ha a fotel körül lábatlankodó ismert szkeptikust leküldjük az udvarra focizni, és belelapozunk a könyvbe, melyből hamar kiderül, hogy Orbán "érzelmeit igyekszik elfedni, mivel attól tart, hogy nem tudja ellenőrizni őket, esetleg túlcsapnak rajta. Ezért inkább megtanult minden lehetőséggel számolni, és ha szorongató helyzetbe kerül, inkább választja a taktikázást. [...] Kifinomult szépérzékkel rendelkezik. [...] Fiatal éveiben forradalmi, lázadó elképzelései voltak. Kitűzött célja érdekében bármikor képes a megújulásra, az átalakulásra." Na tessék, hát ezek után mondja valaki, hogy az asztrológia komolytalan!
A kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében Gyurcsány jelleméről is idézünk, ő "a külső ingerekre kifejezetten jól reagál. Ilyenkor semmi mesterkéltség, önfegyelem nem jellemzi. [...] Fiatal korában jellemzte a társadalommal szembehelyezkedő, lázadó útkeresés, az izgalmak hajszolása, amikor a szabadság és a biztonság között ingadozott. [...] Akkor érzi jól magát, ha eszmét vagy humánumot szolgálhat." Az asztrológiai jellemzéskor a szerző egyébként nem tudta, melyik születési időpont kié, az arcelemzéskor ugyanez persze nehezebben lett volna megoldható.
Jupiter és az orr
A szerzők elég óvatosak, semmi zaftos részlet, semmi olyan jellemhiba, amin csámcsogni lehetne aztán baráti, illetve családi körben, semmi következtetés, csak a szikár tények. Orbán egyenes orra és látszódó orröblei arra utalnak, hogy szélsőséges reakciókra képes. Gyurcsány előreugró álla azt mutatja, hogy nem mindig képes belátni, mikor kell engednie. Orbán Viktort a Mars folyamatos változásra, megújulásra ösztönzi (a bolygó a Kos jegyből a nyolcas illetve kilences házból jött jelenlegi helyére!), Gyurcsány Ferenc pedig miután megteremtette az anyagi biztonságot, a szellemiekre fektet nagyobb hangsúlyt, mint ahogy ezt a kettes házból érkező Jupiter mutatja. Döntsön az olvasó.
A könyv sajtóbemutatóján egy kíméletlen újságíró persze nekiszegezte a kérdést Bakács Tibornak, hogy ha az olvasóra van bízva a következtetés, mi a következtetése például őneki? Bakács némi hümmögés után kibökte, hogy ha szavazna, mint ahogy nem fog, de ha szavazna, a könyv alapján bizony Orbánra adná a voksot. "Hát, bassza meg, ez az igazság, sajnálom" - tette hozzá a népszerű kritikus, akinek a válasza mint váratlan ajándék pottyant a címadási nehézségekkel gyakran küzdő szerző ölébe.
A könyv meglepetésszerűen felidéz még Orbán és Gyurcsány születési éveiből politikai, közéleti eseményeket, egy körkörös, önmagát ismétlő történelmi felfogás jegyében, amit kissé hajánál fogva előrángatott dolognak érzünk, bár Jeszek Józsika története, aki önjelölt Nemecsekként lakást utaltatott ki magának, és az Úttörő Áruházban dedikálta A Pál utcai fiúk-at, elég sokat megér.
Kővári Mária - Zsidai Péter:
Ki van az álarc mögött? - Avagy ők is csak emberek
Prospero Communication Kft., 2006
1990 Ft