Alföldi: Nem verem szét az épületet

Milyen érzés annak a Balikó Tamásnak az irodájában dolgozni, aki kinevezésekor azt mondta, hogy „Ötvenéves, evangélikus, adófizető polgárként, háromdiplomás, heteroszexuális színházigazgató férfiként pedig úgy ítélem meg, hogy a csalás az bűn.”

Július 1-től van az igazgatóváltás, de addig kértem egy irodát. Szerintem senki nem gondolta át, hogy a Balikó szobáját kapom.

És megbeszélték?

Miért beszéltük volna meg? Nekem a következő évaddal kell foglalkoznom. Nem szeretnék vele dolgozni, ez nem titok, de váltottunk néhány szót arról, hogy a Hermelin és a Tizenkét dühös ember műsoron marad.

Miért volt fontos ez a pályázat önnek, amikor a Bárka Színházat két éve kezdte el igazgatni?

A Nemzeti különleges intézmény, különleges lehetőségekkel. Nagy kérdés, hogy az elképzeléseim találkoznak-e a nézőkéivel. Az természetes, hogy az ember a saját értékítélete szerint vezet egy intézményt, de ez egy pékség esetében is ugyanígy van.

Nem korai a Nemzeti Színház igazgatójának lenni?

Mindenképpen valamiféle szemléletváltást jelent, hogy egy negyvenéves embernek adták oda a Nemzetit, és ennek a generációnak egy tagja kap lehetőséget egy ilyen típusú intézmény vezetésére. Ennek volt már előzménye a Műcsarnoknál, az Operaháznál. Egyébként a negyvenéves ember sem olyan fiatal már, hiszen az mindjárt ötven lesz.

Az utóbbi évben több vidéki színházban volt igazgatóváltás, szinte mindig valami politikai ügy kíséretében. A Fidesz vezetése alatt lehetett volna színházigazgató?

Nagyon remélem, hogy igen. Nem azért kaptam meg a színházat, mert „kommunista” vagyok, még ha több helyen ezt is írják, vagy mert bármelyik pártnak a tagja volnék. Írtam egy pályázatot, amelyben pontosan megfogalmaztam a céljaimat, elképzeléseimet. Szakmai kuratórium döntött mellettem kétszer, és csak utána nevezett ki a miniszter. A Nemzeti Színház mindig politikai ügy lesz, de ez engem nem érdekel, ahogy az sem, hogy mi lesz akkor, ha kormányváltás lesz.

A Nemzeti Színházban a nemzeti jelzőt az elődeitől eltérően használja. Mit jelent nemzetinek lenni az ön számára?

Bárkit megkérdez, mit jelent a Nemzeti Színház, azt mondja, játssza a Bánk bánt, a Csongor és Tündét és Az ember tragédiáját. A nemzeti jelzőhöz kapcsolódó romantikus képzet abból jön, hogy forradalmi tett volt magyar nyelven játszani. Hála istennek ez ma már nem így van, minden magyar nyelven játszó színház valamilyen értelemben nemzeti színház. Ez adott: magyar nyelven játszunk, a magyar kultúrában vannak a gyökereink, a magyar színházi hagyományokat folytatjuk. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy egy minőségi, sokszínű színházat hozzunk létre, ami attól lesz Nemzeti, hogy sok mindent megmutat, és sok mindenkihez szól. Emellett kell megfogalmazni, hogy mi a nemzeti, mi az a mi színházi kultúránkban, ami nemzetközi viszonylatban nemzeti specifikum.

A koncepciója nagyon különbözik a korábbiaktól, szembemenve a Nemzetire rárakódott elvárásokkal.

Eddig két különböző ízlésű és korú ember vezette az intézményt: a Schwajda színháza egyáltalán nem volt olyan, mint a Jordáné, a Jordáné meg nem hasonlít a Schwajdáéra, ahogy valószínűleg az enyém sem fog az övékre. Nem célom elriasztani a nézőket. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy ha a néző szokatlan előadást lát, feltehesse a kérdéseit, és ne frusztrálja, ha úgy érzi, nem ért valamit.

Senki nem tudja megfogalmazni, pontosan mi a Nemzeti Színház feladata, a hagyomány szerint benne van, hogy a magyar nemzeti hagyományt kell ápolnia…

…és az mi? Lesz Bánk bán és Tragédia is, utóbbit minden hónapban egy vagy két estén eljátszanánk, mindig egy-egy színt, mindig más rendezővel. A Bánk bánt is színpadra visszük fiatalokkal. Olyan színházat szeretnék, ami élvezhető, nem csak végig kell ülni. Mi értelme van annak, ha egy muzeális értéket végigunatkoznak?

Az első darabot, Euripidész Oresztészét ön rendezi, mintegy irányt mutat ezzel.

Előtte elég sok minden fog történni, például a Mundruczó-féle Jég, amibe nemzetis színészek állnak be. Ami az Oresztészt illeti, fontosnak tartottam, hogy klasszikust rendezzek elsőként, ezzel ápolva a Nemzeti Színház hagyományait, másrészről a görög dráma nálunk ritkaságszámba megy, pedig a világban a reneszánszát éli. A darab egyébként arról szól, hogy mi történik akkor, ha nem vagyunk képesek szembenézni a múltunkkal.

A Jég a Nemzetibe való? Az egy kemény, naturalista darab.

Miért ne? Erős, felkavaró előadás, biztos nem fogja elfelejteni a néző. Andrei Serban is ide jön a Ványa bácsival Kolozsvárról, úgyhogy sok minden fog történni az én bemutatóm előtt.

Problémákat okozott, amikor kiderült, kiket rúgott ki?

Tizennyolc színészt és néhány munkatársat küldtem el, mindenkivel személyesen ültem le, egy rossz félmondat nem hangzott el. Nem vesztem össze igazából egy színésszel sem. Lehet bármilyen durva vagy végletes egy helyzet, az arra a másfél-két percre vonatkozik. Az adott munkafolyamat része. Ez nem kegyetlenség, egyszerűen annyit jelent, hogy nem beszélek mellé. Én ezt tanultam. Színészként sokkal jobb, ha az emberrel kegyetlenek, mert azt jelenti, akarnak tőle valamit. Színházat nem lehet demokratikusan irányítani. Határozott igeneket és nemeket kell mondani, máshogy nem lehet ezt csinálni. Fontos, hogy tudják, miért mondasz igent vagy nemet. Ezt lehet akár keménységnek is nevezni.

Az épületben akar bármilyen átalakítást? Az átadás óta panaszkodnak az akusztikára és a túlzott giccsre.

Sokak szerint rossz az épület, de ez van, ezzel kell dolgozni. Nagyon remélem, hogy amikor El Kazovszkij kilenc méteres fekete kutyája itt lesz az épületben, akkor a látogató látni fogja, hogy ez egy másfajta esztétika, ahogy a díszleteknél is erre törekszünk. Az akusztikán folyamatosan próbálunk javítani. Nem fogom lebontani és szétverni az épületet, használni fogom, miközben nem tekintem szent ékszerdoboznak.

Ön máshogy osztaná el a Nemzeti pénzét. Milyen területeknek adna többet?

Programokra és kommunikációra többet fogok költeni, és több előadást szeretnék, legalább nyolc-tíz bemutatót az eddigi öt-hat helyett. A Bárka talpraállásában szerintem óriási szerepe volt annak, hogy megemeltük a bemutatók számát. Kicsit több bemutatót kell tartani.

Milyen kommunikációs kampányt terveznek? A Bárkának sikerült teljesen új arculatot létrehozni. Most milyen hívószavakkal találkozhatunk?

Rendes reklámszakemberek dolgoznak rajta. Arról szól, hogy mindenki gondolja át, mit jelent a Nemzeti, hogy vegyék észre, hogy közvetlenül lehet kérdezni, hogy nem azért kell ide eljönni, mert egyszer kötelező. A Nemzetinek van egy ilyen szent hely imidzse, de örülnék neki, ha a néző az előadás élményét vinné magával.

A pályázatában azt írja, hogy „világmegváltó színházat” szeretne létrehozni. Ez mit jelent?

Nagyon szeretnék olyan színházat, aminek a szellemi kisugárzása megváltoztatja a világot. Tudom, ez elég idealista törekvés, de olyan színház lenne jó, ami hat a világra, és nem csak a világ a színházra.