Magyarországon nem tűnnek fel iraki műkincsek

Virág Judit műkereskedő szerint nem valószínű, hogy a magyar műkincs-kereskedelem kapcsolatba kerül az iraki háború következtében ottani múzeumokból elrabolt kulturális kincsekkel. A szakember nem tartja valószínűnek, hogy a tárgyakat megrendelésre rabolták volna el, úgy gondolja, sokkal inkább a "lehetőséget kihasználva" fosztogattak Irakban. A legjelentősebb felvevőhely - megítélése szerint - az Amerikai Egyesült Államok, ahol "megvannak a csatornái" e műfajnak.

Az UNESCO főigazgatója a múlt héten Párizsban jelentette be, hogy az iraki kulturális örökséget szolgáló különleges alap létrehozását kezdeményezi. Egyúttal felkérte a világszervezetet arra, hogy rendeljen el időszakos embargót az iraki múzeumi fosztogatások során eltűnt páratlan kulturális kincsek nemzetközi kereskedelmének megakadályozására.

Kalla Gábor régész, ókor szakértő az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: nem világos még, hogy mennyire fosztották ki az iraki közgyűjteményeket. Az iraki múzeumi szakemberek 170 ezerre teszik az eltűnt műkincsek, műtárgyak számát - ismertette. Megjegyezte, hogy azért is nehéz megmondani, mennyi tárgyat raboltak el, mert Irakban - csakúgy mint Szíriában - csupán a különlegesen értékes műtárgyakat leltározzák.

Hatezer éves kincsek

Az elrabolt kincsek nagy része - körülbelül 80 ezer darab - agyagtábla és cserép, köztük a Krisztus előtti IV. évezredtől az időszámítás kezdetéig terjedően keletkezett sumér és akkád nyelven írott agyagtáblákkal. Kalla Gábor a legnagyobb "fájdalomnak" azt tartja, hogy az 1980-as években, Szippár városában fellelt könyvtár - amely jelenleg a világ legrégebbi könyvtárának számít, a ninivei könyvtár anyagának babiloni megfelelője - emlékeit is elrabolták.

Az ellopott műkincsek között találhatóak úgynevezett terrakották is - máz nélkül kiégetett, tiszta agyagból készült sokszorosított lapok -, amelyeket hasonlóságuk miatt nehéz azonosítani; a régész szerint a feketepiacon ezeket a tárgyakat tudják a legkönnyebben értékesíteni.

Kalla Gábor szerint a terrakották mellett a pecséthengerek fognak legkorábban feltűnni a piacon, amelyeket jó áron lehet értékesíteni, s ránézésre - a hasonlóság miatt - szintén nehéz beazonosítani származási helyüket.

A régész elmondta: az Amerikai Egyesült Államokban már felbukkantak iraki múzeumokból elrabolt műtárgyak; az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) még nem árulta el, melyik repülőtéren és milyen tárgyat találtak, csak annyit, hogy már lefüleltek valakit csempészetért Bagdadból származó tárggyal.

Kalla Gábor véleménye szerint Amerika mellett az iraki műkincsek felvevőpiaca lehet Svájc és Anglia, illetve Japán, ahol igen nagy az aranytárgyak iránti kereslet. Ismertetése szerint Magyarországon még nem bukkantak fel ókorból származó, rabolt műkincsek, műtárgyak, s a szakember ezt most sem tartja valószínűnek.

Jól megy a műkincs

A régész szólt arról, hogy már egy igen rossz állapotban lévő agyagtábláért is kérhetnek 500 amerikai dollárt, egy jobb állapotú pedig akár 1.000 dollárba is kerülhet. Elmondta, hogy az interneten mindig lehet találni "eladó" ókori kincseket, emlékeket, amelyek már magángyűjtőktől vándorolnának új tulajdonoshoz; ellenben nehéz eldönteni, hogy a világhálón hirdetett műtárgyak közül melyik az, amelyik legális úton került magángyűjtő tulajdonába.

Az iraki múzeumokból kikerült tárgyak között vannak összetéveszthetetlen, egyedi műtárgyak is, például mészkőből készült női fejek, papkirályok szobrai, a Krisztus előtti III. évezredből, a sumér korszakból származó Ehnaton-szobrok, s királysírokból származó aranytárgyak, aranycsészék is. Kalla Gábor szavai szerint a műkincspiacon 40-50 éve nem voltak ilyen kiemelkedő tárgyak.

A régész kitért arra, hogy az amerikai hatóságok a közvélemény és a szakemberek oldaláról rájuk nehezedő nyomás miatt már felállítottak egy szakértő csoportot az elrabolt műkincsek Irakon belüli és kívüli felkutatására.

Teóriák

Kalla Gábor szerint "felgöngyölíthető" az ügy, mivel az, aki kicsit is ismeri a "piacot", tudja, kik azok, akiknek egyáltalán a kezükbe kerülhettek a műtárgyak, kincsek.

A régész szerint nem csak egyszerű fosztogatók raboltak a múzeumokból. Elképzelhető az is, hogy olyan műértők is magukkal vittek tárgyakat, akik menteni akarták a kulturális örökségi darabokat, de a szervezett alvilág szereplői is benne lehetnek a rablásokban.

A szakember szerint előre látható volt, hogy az Irak elleni támadás következtében veszélyben vannak a műtárgyak; régészek - amerikai professzorok - már a háború tervezésekor figyelmeztették a veszélyre az Egyesült Államok vezetőit.