A bankok a legnagyobb mecénások

"A kilencvenes évek elején bomlani kezdett az állami mecenatúra. A pénzintézetek, vállalatok lelkiismereti alapon ugrottak bele a művészetpártolásba - nyilatkozta a Népszabadságnak az MKB kurátora, Rubovszky Éva.

Nincs összefogás

A hosszú programtámogatási lista kultúrakedvelő hazai banki szférát is sejtethet, de a pénzintézeti szakemberek szerint az utóbbi 12 évben Magyarországon nagyon kevés pénz jutott szponzorációra. Ebben Schneider Erika, az IEB marketingigazgatója szerint nemcsak szűkös támogatási keretük okolható, hanem a hazai kulturális menedzsment hiánya is.

A pénzintézeteknek egyértelműen imázsépítés a célja akkor, amikor egy-egy logóért a műsorfüzet vagy a plakát alján százezreket, olykor milliókat költenek előadásokra, koncertekre vagy kiállításokra.

Attól azonban még messze állunk, hogy a kereskedelmi bankok egyszer közösen támogassanak egy nagyszabású kulturális projektet, mert Magyarországon még a piaci részesedésért folyik a harc, az egymással versengő pénzintézetek pedig egyelőre elképzelhetetlennek tartják, hogy összefogjanak.

A zene a bankok kedvence

Az IEB koncertekre költ a legtöbbet, az utóbbi hónapokban adtak pénzt vidéki nyári zenei fesztiválra, a Zeneakadémia 130. évfordulóján rendezett koncertre, a Snétberer Trió, a Tony Lakatos Quartett fellépésére. Az OTP nyári zenei fesztiválok, komolyzenei koncertek és táncháztalálkozók mellett Zorán, Presser Gábor és a 100 Tagú Cigányzenekar fellépésein szerepel szponzorként.

Az MKB a Liszt Ferenc Kamarazenekart karolta fel, a Kereskedelmi és Hitelbank pedig egy zenei csemegéhez, Szakcsi Lakatos Béla és Vukán György közös zongoraestjéhez nyújtott segítséget. A Raiffeisen komolyzenei bérletet ad ki, saját néven dzsesszklubot üzemeltet és a Budapesti Fesztiválzenekar évi egy fellépését pénzeli.

Saját galériáik is vannak

Legdrágább festménygyűjteménnyel a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) büszkélkedhet - írja a Népszabadság. A XIX. századi és a XX. század eleji klasszikusok gyűjtésében az MKB, míg kortárs művek vásárlásában a Raiffeisen Bank jár az élen. Ők öt éve írnak ki fotósoknak tematikus pályázatot is. A legjobb munkákat a Magyar Fotóriporterek Társaságával közösen a Magyar Sajtófotó Kiállításon mutatják be, a győztest pedig saját galériájukba is meghívják.

Székházaikban, fiókjaikban ingyenes kiállítóhelyeket más bankok - például a Volksbank - is szívesen nyitnak meg kortárs képzőművészek előtt. A CIB Bank a Műcsarnokban napokban zárult Antik enteriőr tárlathoz is segítséget nyújtott.

A hagyományos színházakban bíznak

A bankvezetők leginkább a kőszínházakban bíznak. A Magyar Fejlesztési Bank például az Örkény Színház egyik gyerekelőadását pártfogolta, és tavaly egy bemutató költségeiből a Magyar Állami Operaházban is kivette a részét. A Raiffeisen nagyobb feladatot vállalt színházi téren: a Vígszínház, a Pesti és az Éjszakai Színház produkcióihoz több évad óta ad pénzt, és nevét már második éve a szponzorok között találjuk a Pécsi Országos Színházi Találkozó plakátjain.

Az OTP-hez hasonlóan az IEB jórészt vidéki teátrumok támogatásában vesz részt. A nem normatív támogatásból élő színházi intézmények pártfogolásában a Budapest Bank Budapestért Alapítvány jár az élen: ők többek között a Merlin Színházat, a Fonó Budai Zeneházat, a Fészek Művészklubot és a Közép-Európa Táncszínházat segítik - ha pályázatonként csak egy-kétszázezer forinttal is.

A bankok az irodalom területén nem intézményeket támogatnak, hanem konkrét projekteket. A Raiffeisen a Szépírók Társasága által szervezett Őszi Irodalmi Fesztivált pénzeli, az IEB tavaly beszállt a hangoskönyv-kiadásba, támogatták többek között Varró Dániel Túl a Maszathegyen című meséjéből és a Pál utcai fiúkból kiadott CD-t.