Hamisítással taszították le a trónról a street art-sztárt

2007.09.25. 13:01
Hogyan vezetett a világhírű Banksy hamisítása ahhoz, hogy az art gerilla munkakört váltott, és hétköznapi művész lett?

Eljött a pillanat, Banksynek megszűnt az utcai művész státusza. Az aukciós házakban 30-40 millió forint körüli összegért leütött munkákat a nagyon engedékeny street art-rajongók még interpretálhatták a pénzvilág és a sznob társadalom szívatásaként. A Banksy-hamisítás azonban már más munkaköri leíráshoz tartozik. De előbb a tények.

Leveses konzerv és a vigyorgó halál

Az eBay aukciós oldalon hamis Banksy printek tűntek fel a közelmúltban, amelyek árát a tulajdonosok ráadásul mesterségesen verték fel, beépített embereik segítségével.

A képeket a Pictures on Walls (POW) kiadó néhány munkatársa tette fel a szájtra. Ez a kiadó foglalkozik a street artos munkáinak publikálásával, így a hamisítók könnyen hozzájutottak az eredetiséget bizonyító, dombornyomásos pecséthez is.

Az esetre maga Banksy, a munkáit áruló galériás és a kiadó vezetése is felfigyelt. A kiadó nyomozást indított, kérve azt is, hogy az eddig képet vásárlók mutassák be szerzeményüket.

Nyilatkozatuk szerint eddig huszonöt hamis képet értékesítettek az eBayen keresztül. Az Art Newspaper informátora szerint a visszaélések egy éve kezdődtek. A POW-ból azóta már kilépett, saját kiadót alapított dolgozó szervezte be két munkatársát a hamisítványok értékesítésére. A printek a számozott sorozatokon felül, illegálisan nyomott példányok voltak, vagy olyan kópiák, amelyeket meg kellett volna semmisíteni.

Az informátor úgy tudta, a hamisítás száz képet érint, amelyek közül húszat raktak fel a netre.

Az egyik érintett kép a Leveses konzerv nevezetű, amely a klasszikus Warhol-munkából űz gúnyt, a másik pedig egy órán üldögélő, vigyorgó kaszás printje.

Hogyan lett a gerillából tisztes polgár?

A fenti eset megrázta a street art felé forduló gyűjtőket, és kérdéseket vet fel az internetes műkereskedelem megbízhatóságával kapcsolatban is. Minket, akik nem csak, hogy nem kokainoztunk Banksyvel, de még csak élőben sem láttuk a munkáit, egy teoretikusabb kérdés foglalkoztat inkább.

Ez az eset jelölte ki ugyanis a határt, amelytől Banksy utcai művész státusza megszűnt. Most, hogy szót emelt az internetes aukciós oldalon eladott, hamis munkái miatt, az elvakult rajongóknak is be kell látniuk, hogy idoljuk nem a rendszert kívülről kritizáló graffitis már. Hiszen a graffiti, a street art-munkák jellegükből adódóan nem hamisíthatóak.

Az utcai művészeti alkotások ugyanis a pillanatnak készülnek. Még akkor is, ha léteznek olyan hülyék, akik megveszik a munkákat. Hiszen ezt, hatalmas naivitással, de interpretálhatjuk az art biznisz fricskájaként is.

A street art még akkor is a köztér része, ha történetesen egy múzeum falára kerül. Emlékezzünk például Banksy azon akciójára, amikor egy bevásárlókocsit toló nő prehisztorikusnak álcázott kőfestményét csempészte be a British Museumba. Miért ne akaszthatnának tehát a falra pénzért vásárolt street art-munkákat is?

A street art mégis megmarad átfesthető, másolható, leszedhető, utánozható produktumnak, hiszen léte elsősorban nem egy alkotóhoz, hanem a köztérhez köthető. Ezért sem ismerhetjük alkotóinak arcát és valódi nevét sem.

Azzal viszont, hogy Banksy hamisítást emleget, kijelentkezett a művészeti gerillák közül. Street art-munkát ugyanis nem, csakis a klasszikus értelemben vett műalkotást lehet hamisítani.

A munkakörváltás persze nem tragikus. Annyi, hogy Banksy munkáit az intézményesített művészet egyik produktumaként kell vizsgálnunk a jövőben.