Mária
-7 °C
3 °C

'Ezt ugye még be fogják csempézni?'

2003.09.24. 19:17
Mi az osztályrésze annak a merész építésznek, aki minimalista beton ivókutat tervez egy fővárosi köztérre? És ha ráadásul saját kezűleg szereli fel a műalkotást, így melósruhában hallgathatja végig a leendő felhasználók kendőzetlen véleményét? Ennyi erővel részleteket énekelhetne a Hegedűs a háztetőnből egy rovásírásos találkozón.
Csontos Aladárral, a Kosztolányi Dezső téri új kútcsoport tervezőjével a helyszínen ücsörögve próbáljuk elhárítani a park túlzottan is gyakorlott médiaszereplőnek tűnő hajléktalanját. Aki egyébként kedves fickó, de ha újságírót lát, valóságos szóágyúvá változik és komplett szocioriportokat nyom le a Népszabadság középső traktusából.

Nem mindenki Kelet-rajongó

Tekintse meg képeinket
A Kosztolányiról a Feneketlen tó felé vezető, frissen kövezett gyalogút itt terecskévé szélesedik, paddal és dizájnolt fémkeretbe foglalt nagyobb fával. A környéknek kellemesen japánkertes külsőt kölcsönöz, hogy a gördeszkások és a korisok a dizájnolt fémkereten csúszva szétszórták az eredendően a fa köré dísznek odaszórt fehér, gömbölyded köveket. A hajléktalan, aki mellékállásban a park takarítója, nem barátja a keleti művészeteknek, ezért átkozódik.

A kút maga három, finoman billegő, lapos gyufásdoboz alakú betontestből áll. A billegő ritmust az okozza, hogy a felszínesen téglatestnek tűnő formákon nincs két párhuzamos, vagy derékszögben futó él. Az egyik függőleges éle mindegyiknek ki van metszve, ebben a beugróban csordogál a víz, az alkotó reményei szerint idővel zöld moszatréteggel bevonva a betonfelület egy részét.

A beton Szép Ernője

Aladár a beton költője - állapítom meg, miközben az alkotó arról beszél, hogy a három, szabálytalan téglatest alakú kutat azért formázta meg első lépésként agyagból, majd öntötte ki gipszből, hogy a formába öntött beton felületén érződjön a szabálytalan, kézműves megmunkálás. Öntéskor Csontos kedvenc anyaga amúgy sem lesz márványlapszerűen sima, hanem kiszámíthatatlan helyeken recés foltok tarkítják. Hiába homogén anyag, a felületén vannak tónusjátékok...kicsiben rengetegféle árnyalat...rücskök. Ahogy Aladár beszél (sőt szinte lantol) a betonról, kedvem lenne felpattanni, és elvinni a csajomat egy idő marta silóhoz, hogy kéz a kézben figyeljük rajta a lemenő nap ezer tónusban sziporkázó játékát. De nem teszek ilyet, hanem rákérdezek:

Mesélted, hogy te magad állítottad fel a kutat és szerelted fel, több heti munkával. Melósruhában, mintegy akaratlan inkognitóban. Sokan mondtak véleményt a járókelők közül?
Csontos Aladár: Ja, elég sokan.
Sz.L.: Általában kik álltak meg elemezni?
Cs.A: Főleg az idősebbek, de voltak minden korosztályból.
Sz.L.: Mi volt a tipikus reakció?
Cs.A.: Hogy be lesz-e burkolva valamivel, mondjuk csempézve, aztán hitetlenkedtek, hogy nem, és kétségbeesve távoztak.

Megtudom még, hogy sokan nem jöttek rá, hogyan lehető iható formátumú vizet nyerni a kútból. "Ne áruld el a megoldást" - kérem Csontost, majd próbát teszek. Hát aki nem jön rá azonnal, az sosem járt még játszótéren. Egy nagyobb lukon csordogál a víz kifelé, ha ezt befogjuk, a kisebbik lukon nagyobb nyomással - na nem is tör fel, de azért éppen használható ívben távozik.

Elvont buszmegálló

Klikk a képre!
Megcsodáljuk a beszédes hajléktalan pólóját - Miénkitta tér feliratot visel, és barátunk tényleg LGT-s - aztán Aladár elmondja, hogy azért tervezett három különálló elemet a kúthoz, mert egy jellegzetes városi szituációt akart elvontan ábrázolni. Kisebb csoportjelentet, mondjuk egy megállóban. A lapos oszlopok kőszerű anyaga és megformálása azt a sztereotip vízforrás-képet idézné fel, amint egy kőből egy lukon vagy repedésen előtör a patakocska.

Figyelem egy kicsit a kutat. Kétségtelen, hogy az alkotóval való konzultáció után már egészen beszédes darab. Első blikkre - amellett, hogy tetszett - eszközeiben kissé szerénynek, de mindenképpen kellemesen minimalistának tűnt. Igényességében így is összehasonlíthatatlan a közeli Gellért téren nemrég felépített, megalomániásan visszataszító ivókúttal, ami szép példája annak, hogy egy gonoszul elhelyezett látványelemmel hogyan lehet tönkretenni egy nagyszerű épület (a Gellért szálló) kisugárzását.

Az Index ivókút és utcabútor baráti köre reménykedve várja, hogy Csontos Aladár, és a többi fiatal építész, nem beszélve a dizájnerekről, egyre merészebb darabokkal szórja tele Budapestet.