A francia államé a Brassai-hagyaték

Gilberte Brassai, Jean-Jacques Aillagon kulturális miniszter és Bruno Racine, a CGP vezetoje hétfŐn írták alá a szerződést. A dokumentum szerint az özvegy 198 eredeti fotónagyítást, 18 színes negatívot, 36 fotólemez- technikával készült rajzot és 37 szobrot ad át állami tulajdonba.

A Brassóban 1899-ben Halász Gyula néven született erdélyi fiatalember a budapesti Szépművészeti Múzeumban eltöltött tanulóévek után rövid berlini kitérővel 1924-ben érkezett Párizsba. A fotografálásban forradalmian újat teremtő művész 1932-ben ismerkedett meg Pablo Picassóval, s 1942-ig szisztematikusan lefényképezte az andalúz művész valamennyi szobrászati alkotását. Közösen leltek rá az úgynevezett fotólemez-technikára, amelyet azonban eltérő irányokban alkalmaztak művészetükben. Közös munkájukról és barátságukról Brassai 1964-ben Beszélgetések Picassóval címu könyvében számolt be. Ez az írása magyarul is megjelent.

A CGP 2000 tavaszán imponáló rendezésben, átfogó kiállításon mutatta be a sokoldalúságában és eredetiségében lenyűgöző Brassai-életművet. A több hónapos tárlaton, amely később Budapesten is vendégszerepelt, látható volt a fotózásban mérföldkőnek számító 1930-as sorozata, amelyben az éjszakai Párizsról készített szemléletében és technikájában is pártalan pillanatfelvételeket.

A hagyatéki szerződés szerint a Brassai-műveket ezentúl rendszeresen kiállítják, és hozzáférhetővé teszik a szakemberek és kutatók számára.