A világ Cartier-Bresson előtt tiszteleg

Cartier-Bresson

Az 1908-ban Párizs közelében született Cartier-Bresson képzőművészetet tanult és a szürrealistákhoz csatlakozott, aztán a harmincas években fokozatosan áttért a fotózásra. A világ képzőművészetében akkoriban szinte minden Párizsban történt, Cartier-Bresson pedig barátja és alkotótársa volt a legnagyobbaknak. A kalandvágyat sem nélkülözte, hiszen egy évet vadászként töltött Afrikában, majd visszatért Párizsba.

A könnyű, hordozható Leica kamerák elterjedése új lehetőségeket kínált a fotósoknak és hősünk - hasonlóan barátjához, a magyar származású Robert Capához - élt is ezzel. Védjegye az utcán elcsattintott életkép volt, munkásságának fő problémája a megfelelő pillanat megtalálása, amikor a dolgok (vagy személyek) úgy rendeződnek el, hogy a látvány többet jelent primér önmagánál.

Egy igazi riporter

A bátor riportfotós ott volt a legforróbb helyszíneken. A Franciaországot lerohanó németek 1940-ben három évre bebörtönözték. Caritier-Bresson 1947-ben alapította meg a műfajteremtő Magnum ügynökséget, ami újító volt abban, hogy riportfotókkal foglalkozott, és abban is, hogy tagjainak tulajdonában állt. A két alapítótárs Capa és barátja, Davis Seymour voltak.

Zseniális volt. Nagyon hiányzik - nyilatkozta a BBC-nek Lord Snowdon, a híres fotós, Cartier-Bresson jó barátja. Nem hiszem, hogy örülne neki, ha a munkáit műalkotásoknak neveznénk. Névtelen figuraként akart fennmaradni. Az albumai olyan pillanatokat sorakoztatnak fel, amelyeket többé nem lehet megragadni - mondta Lord Snowdon.

Aki kíváncsi arra, Cartier-Bressont miért tartják sokan minden idők legnagyobb riportfotósának, az látogasson el a Magnum oldalára, ahol minden idők legszebb és legnagyobb, több mint 300 képet bemutató galériájával emlékeznek meg a cégalapítóról.