További Klassz cikkek
A Műcsarnokban 2005. április 1. és május 29. között, Aranykor címmel látható Salvador Dalí-tárlaton az elsősorban szürrealista festményeiről ismert művész grafikáit, rajzait, akvarelljeit, világirodalmi illusztrációit mutatják be. Először Budapesten kerül múzeumba a bambergi Richard H. Mayer-magángyűjtemény, amely Európa egyik leghíresebb Dalí-gyűjteménye, olvasható a Műcsarnok honlapján.
Paranoia-kritikai újraértelmezések
Míg Salvador Dalí festményeit, az elolvadni látszó órák, lángoló zsiráfok, hosszúlábú elefántok képi világát mindenki jól ismeri, a festő más típusú művészi tevékenysége, így rajzai, grafikái, illusztrációi érdemtelenül háttérbe szorultak. Pedig a festészet mellett a világirodalmi témák illusztrációi is rendkívül fontos szerepet játszanak Dalí művészetében. Ezek nem a hagyományos értelemben vett könyvillusztrációk, hanem az irodalomtörténet jelentős szövegeinek Dalí-féle "paranoia-kritikai" újraértelmezései.
Az újraértelmezés a könyvek külső formájának átdolgozásától sem riad vissza, melyeknek a művész nemritkán szokatlan formákat kölcsönöz. "Könyv-objektjeivel" ("livre-objets") Dalí mind a formaalakítás, mind a díszítés tekintetében új irányt szabott a huszadik századi könyvművészetnek. A könyvek díszítéséhez drágaköveket, féldrágaköveket használt, a kézzel megmunkált pergamenlapokra gyémánt és rubint tűkkel rajzolt. A Műcsarnokban látható, általa illusztrált világirodalmi művek között vannak az erotikus, vagy inkább pornográf irodalom "gyöngyszemei", Casanova emlékiratai, Sade márki elbeszélései, de olyan híres gyermekkönyv-illusztrációk, mint az Alice csodaországban című könyvhöz készült rajzok is.
Aranykor
Dalí 1904. május 11-én született a katalóniai Figuerasban. Apja közjegyző volt, hatalmas könyvtára alapozta meg fia műveltségét. Ateista apja és mélyen katolikus édesanyja közt ingadozott, igazán az utóbbihoz kötődött, anyakomplexusától később sem szabadult meg. Első képeit 14 évesen állította ki, versei is megjelentek, és cikksorozatot írt a festészet nagy mestereiről. Mesterségbeli képességei már madridi és barcelonai tanulmányi évei alatt feltűntek. Madridban évfolyamtársa volt Federico García Lorca, Rafael Alberti és Luis Bunuel.
Dalít később kizárták az akadémiáról, majd a spanyol lobogó elégetése miatt börtönbe került. Lorcával közös könyvet terveztek Rothadók címmel, ez azonban nem készült el, rajzai szétszóródtak. Lorca darabjaihoz díszleteket tervezett, kapcsolatuk nem volt mentes homoerotikus vonzalomtól sem. Dalí Párizsban került kapcsolatba Picassóval, és csatlakozott az André Breton vezette szürrealistákhoz. Itt találkozott az orosz származású Galával, aki akkor Paul Eluard felesége volt. A művelt, erotikus kisugárzású nő élete egyetlen szerelme és múzsája lett.
Hogy látomásait felszínre hozza, Dalí "paranoid-kritikai" módszerével késztette magát hallucinációkra, és álmait is igyekezett vásznon rögzíteni. 1929-1937 közötti képeivel a legismertebb szürrealista festő lett. Két szürrealista filmet is készített Luis Bunuel spanyol rendezővel, Az andalúziai kutyát (1928) és az Aranykort (1930). Kapcsolata Bunuellel a festő Franco-barát felfogása és vad exhibicionizmusa miatt szakadt meg - Dalí egyszerre csodálta a diktátort és a liberális Federico García Lorcát. Később Hitlerre is hivatkozott, amit hiába próbált a szürrealisták előtt megmagyarázni: kizárták a csoportból.
Disney-rajzfilm
Az 1930-as évek végén stílusa Raffaello hatására akadémikusabbá vált, és üzletberendezéseket, színházi díszleteket, továbbá ékszereket, érmeket, kártyákat is tervezett. Önéletrajza Salvador Dalí titkos élete (1942-44) címmel jelent meg. 1940-55 között az Egyesült Államokban élt, ahol nagy önnépszerűsítő kampányokat szervezett. Itt Walt Disney-vel tervezett egy rövid rajzfilmet, amelyet a művész vázlatai alapján 2004-ben valósítottak meg. Hazatérése után Cadaquesban élt, vallásos-misztikus képeket festett, de az erotika ábrázolásával sem hagyott fel, főleg gyermekkori emlékeit és feleségét, Galát ábrázolta. Főbb motívumait szoborként is elkészítette.
Jelentősek irodalmi illusztrációi, Dante Isteni színjátékához, a Carmenhez, a Candide-hoz, a Gargantua és Pantagruelhez, a Don Quijotéhoz készített sorozatokat. Színházi és filmprodukciókban is részt vett Hitchcockkal és Viscontival. Gala 1982-es halála óta magányban élt, és erős depresszió vett erőt rajta. 1989. január 23-án halt meg Figuerasban. Hatalmas életművének darabjai rendszeresen láthatóak a világ városaiban, Budapesten 1987-ben és 1988-ben, Szentendrén 2001-ben volt kiállítása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
