További Klassz cikkek
1941-től egészen 1986-ig kötelező fertőtlenítő fürdő, hajvágás (tetű ellen), és más hasonló, egyáltalán nem pc dolgok történtek a romákkal, hazai falvakban és városokban. A szakmai előszó és az azt követő interjúk nagyon kellemetlen meglepetéseket tartogatnak, olykor a legszolidabb szövegkörnyezetből ugranak elő a leggonoszabb dolgok. Például a megszólaltatott egészségőrök tiszta, csíramentes kötelességtudatot és árja felsőbbrendűséget sugárzó mondataiból.
"Akkor még DDT volt a fertőtlenítőszer, azzal kellett bekenni a fejüket. Idegméreg volt, úgy tanultuk. Őrületesen büdös volt. Gumikesztyűben, védőruhában szórtuk, mindent megölt. Harminc százalék veszélyességi pótlékot kaptunk érte." (Bakóné Magda néni meséli)
Ami félelmetes, hogy a könyvben bemutatott kényszermosdatások - tele nyílt vagy bújtatott megalázással -, mindössze tizenhat éve fejeződtek be. Egyébként húsz évvel az akciók indítása után hozták az első rendeletet, mely szerint nőket csak női dolgozók fürdethetnek. Ami mindegy volt, amíg a roma asszonyok-lányok fürödtek, csak az nem ment be hozzájuk, aki nem akart. A DDT-t nemzetközi szinten már rég nem szabadott szántóföldön bevetni, de nálunk még vagy húsz évig használták helyi tetvetlenítésre.
Képzeld el, hatvanas évek, - Ki Mit Tud, Ifjúsági Magazin, ilyenek - falusi, ám igényes nő vagy, egyik nap fodrászhoz mész, tetvesen természetesen nem dauerolna. Este iszol este egy kis hideg szódát, meghallgatod az Esti Krónikát a Kossuthon. Gyerek a Kultúrban partizik. Aztán reggel jön a fertőtlenítő kommandó, beterelnek egy többszáz személyes sátorba, és etnikai alapon kopaszra nyírnak.
Az interjúk mellett fotók: például érdeklődve mosolygó magyar család, nézelődnek Trapper farmerben. Dány, 1976.
A dokumentumkötet összeállítói javítatlanul közlik le az interjúkat, hagyják beszélni a kérdezetteket,nem javítanak bele az esetleges hamis közlésekbe sem. Mindössze néhol kiemelik a fontosnak ítélt mondatokat. "Sokan kíváncsiskodtak a nem cigányok közül is. Tisztán emlékszem, oda jártak nevetni rajtunk. (...) Általában az iskolaigazgató is kinézett, pedig nyári szünet volt."Egy ismerősöm kérdezte, miből gondolom, hogy ez a könyv objektív. Le kéne írni a másik oldalt is. Nehéz lehet objektívnek lenni annak, akit kiskorában mondjuk a "magyar" osztálytársai elé kihívtak, és beporoztak tetű ellen. Lényegében büntetésül, amiért nem sorolt be a cigánygyerekeknek fenntartott gyógyped-osztályba.
Valójában az egész rendszer a szociális szféra sikertelenségéről szól, arról, hogy azokat büntették meg, akiken segíteni kellett volna, hivatalból, meg az egyenlősítő szocialista ideológiából kifolyólag. A telepek felszámolása, emberi életkörülmények létrehozása helyett a megbélyegző kényszermosdatásokkal csak növelték a szegregációt. Úgyhogy ezért is tartunk ott most, ahol. Mi magyarok azóta is állunk a képen, szép civilizáltan, Dányban, hitetlenkedő mosollyal. Felnézünk a rántottából, mikor az Aktívban kapnak öt percet a szakadt házaik előtt mesélő, szomorú fejű emberek.