Judit
3 °C
6 °C

Háztartási dávidcsillag

2001.02.13. 12:24
Kapcsolódó cikkek (2)
Egyes népek kultúrája időnként olyan reneszánszon megy keresztül, ami járványszerűen terjeszti el Magyarországon annak értékes és kevésbé értékes megjelenési formáit. Napjainkban a zsidó művészet és történelem is ilyen jelenléti tehetetlenséggel nyilvánul meg: az autentikus elemek mellett már várható a lakodalmas klezmer felbukkanása. A Szkénében bemutatott Dybuk-előadás valahol a kettő között lehet.
A kultúrák túlhasználására legjobb példa az ír-kelta zene útja a magánúton, kuriózumként behozott népdalkazettáktól a Hevia-féle híg löttyök kasszasikeréig, illetve a fantasy-merchandise, amely mitológiából készül, szennyezőanyagok hozzáadásával. Igaz, a nép- és az egyszerűsítés általában kart karba öltve járnak; a minden háztartásba szánt termékek műanyagból fröccsöntetnek.

A haszidizmus és a lubovicsi mozgalom
,,A haszidizmust a vallástörté-nészek, a vallásszociológusok, de még a nagy tudású rabbik közül is sokan már egy évszázada fokozatosan gyengülő s hamarosan eltűnő anakroniz-musnak tekintették. A Holocaust minden addiginál borzasztóbb pusztítást okozó vihara, ami különösen sújtotta a hagyományos formák között élő zsidóságot, tehát a haszid népességet is, úgy látszott, végképp megpecsételte a chábád jövőjét. A világháborút követő évtizedek azonban megcáfolták a "tudományos" előrejelzéseket, és a nagy vérveszteségek ellenére a haszidizmus és Lubavics reneszánszát éli, és soha nem tapasztalt virágzásnak indult szerte a világon."

(www.zsido.com)

Ansky darabja, a Dybuk a haszid (lásd keretes ismertetőnket) kultúrába ágyazott misztikus szerelmi történet. A szerelmi bánatába belehalt Chanan szellemként tér vissza, hogy szerelme testét megszállva tegye őt magáévá. Az ilyen, szexuális szándékú szellem a keresztény kultúrkörben incubus néven (nem) ismert, a haszidok viszont dybuknak nevezik. Természetesen ilyenkor a legközelebbi csodarabbi feladata kiűzni a dybukot. Ez így is történik, ám Lea, az immár megszabadított leány önszántából követi halott szerelmét az ő világába.

Ugyan a történet a haszid világban játszódik, s ezért a laikusnak szokatlan szavak és rituálék tűnnek fel benne, a cselekmény egyáltalán nem a zsidóságot mutatja be, hanem az embert. Éppen fordítva működhetne, mint ebben az előadásban: nem idegen, érthetetlen kultúraként festi le a keleti zsidóságot, hanem arról szól, hogy itt is legyőzheti a szerelem a halált - és az életet. Sajnos a rendezés nem a vándormotívumok és az érzelmek egyetemességét emeli ki. Inkább tárlatszerűen kihasználja a mindennapi haszid élet és szókincs, valamint a kabbalista szertartások - Magyarországon - ismeretlen voltát. Legalább húsz perces, monoton ördögűzésnek lehetünk tanúi, amit csak Lea és a már démonként hozzásimuló Chanan remekül megoldott, szaggatott kínbalettje tesz néha érdekessé.

Ez egyébként az egyetlen olyan motívum, amely a színjáték tekintetében indokolhatja, hogy a darab a Szkénében fusson; az ötlettelen díszletezés és a karakterek fakó megjelenítése semmiképpen sem. Szatmári Attila Chananja és dybukja tisztességesen megoldott, de nem feltűnő alakítás, a többiek közül talán csak Stubnya Béla groteszk humorú - hja, mozdulatszínházból hozott - vőlegény-játéka emlékezetes.

Nem lehet könnyű feladat színre vinni a Dybukot, hiszen kellő körültekintés nélkül üres látványosság, vallásturisztikai útinapló lehet belőle. Erre az előadásra túlzás lenne rásütni az idegenmutogató hatásvadászat bélyegét, de amíg a megvalósítás szürke (néhol egyenesen unalmas), a színészi játék gyenge és lelketlen - a szellemet kivéve, haha -, addig csak a néprajzi különösséggel tud hatni. Annak pedig művészethez csekély köze van.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!