Judit
-2 °C
8 °C

Rendőrség dönt a velencei magyar kiállításról?

2004.09.02. 13:05
Napokkal a Velencei Építészeti Biennálé előtt botrány tört ki a magyar kiállítás körül, veszélybe sodorva a tárlat megrendezését - tudta meg az Index. Az ügy miatt egy lapkiadó feljelentette a szervezőket a BRFK-n. Janesch Péter kurátor ugyanis olyan koncepciót talált ki, ami az építészeti szépséget sajátos szempontból mutatja be. A tervezett kiállítás része Janáky István építész gyűjteménye, ami a magyar vidék házilag buherált, a klasszikus kánon szerint értéktelen épületeit mutatja be. A másik fontos látványelem a Szép Házak című magazin fotógyűjteménye lett volna. De nem lesz.
Provokatív, a szép általánosan elfogadott jelentését átértelmező kiállítással mutatkozik be Magyarország a szeptember 9-én kezdődő Velencei Építészeti Biennálén. Információink szerint egy kilátásba helyezett per miatt a látogatók talán csak csonka kiállítást és letakart műtárgyakat láthatnak a Magyar Pavilonban.

Az Ybl-díjas Janesch szokatlan módon ugyanis nem az építészeti és véleményformáló elit által hozsannázott sztárépületeket állította koncepciója középpontjába, hanem arra törekedett, hogy a "hivatalos" értékrendet figyelmen kívül hagyva azt mutassa be, a szép milyen értelmezései léteznek párhuzamosan, és ezek miként alakítják ki azt a környezetet, amiben élünk.

A Magyar Pavilon kommentár nélkül mutatná be az építész közreműködése nélkül keletkezett épületek értékeit, a progresszívebb építészek által lenézett, de a tömegek által kedvelt villákat, az új technológiai vívmányokkal kísérletező fiatalok munkáit és egy szabadgondolkodó, de meg nem értett építészzseni terveit.

Szólás és szabadság

A Széptől szépig (és vissza) című tárlat egyik termében Janáky István gyűjteményét állítanák ki: a neves építész fotói - ahogy arról lapunk már beszámolt - az ösztönös, vagy érthetőbben fogalmazva a buherált építészetben rejlő szépségre mutatnak rá. A bódékkal, viskókkal, toldozott gazdasági épületekkel szemközt pedig hazánk egyik legnépszerűbb sajtótermékében, a Szép Házak magazinban megjelent házak fotóit állítanák ki.

A lap, amely kéthavonta százezres példányszámban jelenik meg, jól mutatja, hogy az emberek mit értenek szép ház alatt, magyarázta koncepcióját a kurátor. "A magazinban megjelenő házakat hárman biztos szépnek látták. Egyszer valaki megtervezte azokat, másvalaki elfogadta és fizetett is értük, a Szép Házak pedig beválogatta a lapba. Az a 636 ház, ami tizenkét év alatt náluk megjelent, egy létező esztétikai kánon szerint tehát szépnek számít".

A Szép Házak nem szitokszó

Bár Janesch Péter hangsúlyozta, "a kiállítás nem értékítéletet fogalmaz meg, hanem egy építészeti jelenség keletkezéstörténetét vizsgálja". Tisztában volt azzal, hogy a képanyag zavarok forrása lehet. Az építészek jelentős része ugyanis a giccsesnek tartja magazin által bemutatott épületeket.

A rendőrség el nem követett bűncselekmény után nyomoz
Vogl Elemér, a Szép Házak magazin főszerkesztője feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, erősítette meg értesüléseinket Angel Attila főhadnagy, a VI.-VII. kerületi Rendőrkapitányság Gazdaságvédelmi osztályáról.

A rendőrség szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt (BTK 329/a) nyomozást rendelt el, tudtuk meg. A nyomozás feladata az is, hogy megállapítsa, történt-e bűncselekmény.

"A Szép Házak főszerkesztője a pályázat januári előkészítésekor hozzájárult teljes képanyaguk felhasználásához" - mondta Janesch az Indexnek. Május elején azonban, amikor már késő volt a koncepció átírására, váratlanul visszalépett, ismertette problémáik forrását a kurátor. "Valószínűleg attól féltek, hogy a biennálés megjelenés még inkább ellenük fordítja a szakmát. Pedig a Szép Házak számomra nem szitokszó, hanem a valóság" - fogalmazott Janesch.

A kurátor és a szervezésben részt vevő Műcsarnok is igyekezett meggyőzni a magazin főszerkesztőjét, Vogl Elemért. Annak ellenére, hogy az intézmény igazgatónője, Dr. Fabényi Júlia is azon a véleményen volt, hogy kiállításuk "nem kritikai, hanem analitikus álláspontra épül", továbbá Janeschsel egybehangzóan állította, a Szép Házak gyűjteményét a főszerkesztő beleegyezése nélkül nem használják fel, a helyzet elmérgesedett.

Vogl Elemér az Index értesülése szerint levelet írt Hiller István kulturális miniszternek, félve attól, hogy a biennálén mégiscsak is megjelennek magazinjának képei. Később pedig a rendőrségen is feljelentést tett, tudtuk meg Janesch Pétertől.

Ha visszavonja, letakarják

Az Index megkereste Vogl Elemért is, ő azonban nem járult hozzá véleménye közléséhez.

Így meg kell elégednünk Janesch Péter szavaival, aki szerint reméli, hogy végül sikerül megállapodni a Szép Házakkal. Ellenkező esetben a képek, amelyek bemutatásához Csörgő Attila és Szabó Zoltán képzőművészek készítettek "mechanikus lapozógépet", letakarva, láthatatlanul lesznek kiállítva Velencében.

Nem ez az első botrányt kavaró esemény

Janesch Pétert, illetve a magyar kiállítást szervező Műcsarnokot először az építészszakma felől érte támadás a kurátori pályázat eredményhirdetése után, januárban. A Műcsarnok által az idei biennáléra kiírt pályázaton indult, de végül elutasított két építész, Sütő András Balázs és Sz. Szilágyi Gábor sérelmezte, hogy a zsűrit a pályázat kiírásakor még nem állították fel, hogy a pályázókkal nem ismertették, milyen szempontok alapján hoztak döntést, és az indulók névsora sem volt ismeretes.

A két építész szerint a Műcsarnoknak a nyertes pályamunkát is nyilvánosságra kellett volna hoznia, amit később Janesch Péter is csak rövid összefoglaló formájában tett meg.

Sütő és Sz. Szilágyi februárban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz fordult. "A pályázat lebonyolítása lehetetlenné teszi, hogy a nyilvánosság megismerje a beérkezett pályamunkákat, az elbírálás szempontjait és procedúráját, valamint a döntés indokait. Az eljárást elejétől végéig titkolózás jellemzi, ami súlyosan sérti a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó alkotmányos és törvényi rendelkezéseket" - írták levelükben.

A biztos szerint a két építész manipulált szakvéleményt közölt

A bírálóbizottság tagjai
Barkóczi István főigazgató-helyettes (Műcsarnok), Boros Géza művészeti főtanácsos (NKÖM), Fabényi Júlia nemzeti biztos, Ferkai András építész, Lővei Pál művészettörténész, Sulyok Miklós művészettörténész.

Péterfalvi azonban kétszer is elutasította a vesztes pályázók panaszát. Egyszer a számukra írt levélben, egyszer pedig azután, hogy Sütő és Sz. Szilágyi az Építészfórum nevű internetes lapon saját értelmezésükben tették közzé az ombudsman állásfoglalását. "Meg kívánom jegyezni, hogy a fórumon közzétett kommentár és az általam kiadott szöveg nem fedik egymást. A levont jogi következtetések nem az én jogi következtetéseim, a jogi okfejtések pedig nem az én érvelésemet tükrözik. A vizsgálat során nem állapítottam meg eljárásjogi hiányosságot, néhány kérdésben hatásköröm hiányát fogalmaztam meg, adatvédelmi szempontból az eljárást nem kifogásoltam" - szólt az adatvédelmi biztos helyreigazítása.

Janesch Péter Anyázás helyett című nyílt levelében pedig azt állította, pályamunkáját még februárban elküldte a fórum szerkesztőjének, azzal a kéréssel, hogy terveit vagy teljes terjedelmükben, azaz mind a száz oldalt közöljék, vagy csak az általa írt bevezetőt hozzák le, mint írta, a félreértések elkerülése végett.

Bódék és paloták

Mint később kiderült, a félreértések természetükből adódóan elkerülhetetlenek. Janesch Péter lapunknak elmondta, pályázatát azért nem akarta kivonatolva nyilvánosságra bocsátani, mivel úgy vélte, a koncepció egyik eleme, a mai, populáris építészetet bemutató rész, amely a Szép Házak magazin képanyagára épülne, önmagában könnyen félremagyarázható, és - ahogy az végül történt is - még a kiállítás kezdete zavarok okozója lehet.

Janesch Péter élete és munkássága
1953-ban született Budapesten.
1972-73-ban a budapesti Faipari Szakmunkásképző Intézetben asztalos-ipari tanuló.
1973-tól a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán tanult. Mesterei Jánossy György, Reimholz Péter, Szrogh György, Vámossy Ferenc voltak. Diplomáját 1979-ben védte.
1982-83-ban a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója.
1984-86-ban a MÉSZ Mesteriskola VIII. ciklusa hallgatójaként Janáky István, Makovecz Imre, Turányi Gábor voltak a mesterei.
Az 1986-88-as ciklusban a MÉSZ Mesteriskoláján mint demonstrátor vett részt az oktatásban.
1986-87-ben a BME Középület-tervezési Tanszéken, 1987-89-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem Mesterképző Intézeténél dolgozptt meghívott oktatóként.
Építész Vezető Tervezői Jogosultságot 1987-ben kapott.
1989-ben alapította az építész tervezéssel, fővállalkozású kivitelezéssel és terápiás gondozással foglalkozó J.B.A.-t, aminek jelenleg is vezetője.
1990-91-ben építész kutató ösztöndíjjal egy évet Japánban töltött a Tokai Egyetemen.
1996-2000-ig az Építész Mester Egylet - Mesteriskola munkájában vezető építészként vett részt.
2004-ben Ybl Milkós díjat kapott.

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!