Porcelánbolt?

Nagy állat az elefánt, és megérthetetlen.
Én például nem értem, miért nem tapossa szét azt a csávót, aki a hegyes bottal pisztergálja.

Mester és elefánt

A modern festészet is nagy állat, és néha megérthetetlen. A mind egyénibb és extravagánsabb ötletek hajszolása közben mintha lesüllyedne a cirkuszi mutatványok szintjére.
A pop-artból lassan átcsúszik a populáris artba.

A művésznő pont délben érkezett a Karda Galéria elé, kiszállt az őt odaszállító járműből, fel-alá járkált egy ideig, lekezelt a már ott várakozó művészkollégájával, majd hátára vette a festő feleségét és elégedetten majszolgatva az elészórt kockacukrot, megmutatta magát a bámészkodóknak.
Végül fogott egy ecsetet és a vászon helyett jól összecsapkodta kék olajfestékkel az ott gülü-lencseszemüket meresztgető tévéseket-fotósokat.
Azután megfordult és visszaszállt járművébe.

Megfestette az égvilágot

A pár tonnás indiai elefánthölgy - a huszonnégy éves Sandra - akciójával Ábrahám Péter célja az lett volna, hogy felhívja a közönség figyelmét a kortárs képzőművészetek értékeire.

A közeli óvodákból odaterelt gyerkőcökét valószínűleg sikerült is, no meg a környező házakban lakó kisnyugdíjasok is emlékezni fognak arra, hogy ihattak egy pohár bort ingyér'.

A festő-ember alkotásai nem rosszak, de szólni nem tudok.
Megragadtam Velazqueznél.