Judit
3 °C
6 °C

Internetvízió a 70-es évekből

2001.06.22. 15:08
Kapcsolódó cikkek (1)
Andrew Wiggin egy science-fiction regényfolyam főhőse. Ő az a kisfiú, aki megmenti az emberiséget a külső támadóktól úgy, hogy nem is tud róla. Egyszerű szimulátorral játszik, és pusztítja a világító fénypontokat a barátaival együtt, majd amikor saját teljesítőképességét is átlépve megnyeri az utolsó csatát is (ő úgy tudja, ez is csak egy vizsga), közlik vele: győzött! Visszaverte az ellenséget! Fegyver volt (lesz), aki nem tudja, mert nem tudhatja, mit csinál.
Van a regénynek egy külön szála is, amely a nővére és a bátyja viselt dolgait mutatja be. Mindhárom gyerek nagyon értelmes, és beletartozik a kor tíz legnagyobb elméi közé. A két idősebb gyerek megváltoztatja a világot: ők lesznek azok, akiknek a véleményére figyelnek. Megosztják az embereket; az egyikük pacifista és liberális nézeteket vall, másikuk nacionalista, radikális, szélsőséges. De ezek csak pózok: valójában a magát pacifistának kiadó fiú a radikális, és a radikális lány a pacifista.

Orson Scott Card
A két gyerek álnevek mögé bújik. Ők Locke és Démoszthenész. És ahol a nézeteiket terjesztik: a Nyilvános Hálózat.

Orson Scott Cardnak, a könyv írójának zsenialitása itt is megmutatkozik: a '70-as évek vége felé leírt egy olyan hálózatot, amilyenné válhat az Internet. Ezen a Nyilvános Hálózaton vitafórumok vannak: nyilvános és zárt (a többség számára csak olvasható) fórumok. Itt dőlnek el a nagy kérdések, itt alkotnak véleményt azok, akiket mi véleményvezéreknek hívunk, innen veszik az információkat azok, akik kíváncsiak a világ dolgaira. A két fiatal - álnéven - meghívást kap a legfontosabb fórumokra. Külön-külön táboruk lesz, és amit mondanak, az számít.

Virtuális lények lettek, valódi véleménnyel, ami a valódi világnak szól és a valódi világra hat. Hatalmuk lett a követőik által. (Később, amikor kellett, éltek a hatalmukkal, a könyvben ezzel megmentették a világot egy újabb háborútól, és a fiú lett az új világ első elnöke.)

Orson Scott Card
Kétszeres Hugo- és Nebula-díjas science fiction író. Az írás mellett egyetemi oktató, sci-fi sorozatokon kívül fantasy- és történelmi regényeket ír. Jelenleg Greensboróban, Észak-Kaliforniában él, feleségével és öt gyermekével. Legfontosabb műve a Végjáték, és annak folytatása, a magyarul is megjelent Holtak szószólója. Tavaly jelent meg magyarul a sorozat újabb kötete, a Fajirtás.
A könyv eredeti címe Ender's Game, ami ugyanúgy jelenti a főhős, Ender játékát (hiszen egy játékkal, egy szimulátorral győzte le az ellenséges Hangyokat), és utal a magyar címre is: Végjáték.

Ender testvéreinek végjátéka a hatalom megszerzése. Vajon az internet szellemi birtoklása fogja jelenteni a jövő hatalmát? Az internet sok országban, így nálunk is jelképpé válhat: az információs hatalom jelképévé. Elcsépelt, hogy 'aki lemarad, az kimarad', de itt és most nagyon igaz: semmi nem tud olyan gyorsan, olyan nagy mértékben és olyan mélységben új ismeretekhez juttatni, mint az internet. A társas érintkezés formái átalakulnak - én már 4 éve nem írtam egy levelet se, amit a Postára bíztam volna -, az információk megszerzésének üteme felgyorsul, az internetezők egy új elitet alkotnak: az információs elitet.

A '90-es évek legfontosabb hatalmi tényezőjévé az információ vált. Kezdődött a CNN iraki közvetítéseivel, és bezárult az internettel - ebben nem sok az újdonság. De vajon önálló hatalmi ággá válhat-e az információ? Vagy már most is önálló hatalmi ág? A forradalmak ma már nem az elnöki palotát foglalják el, sokkal fontosabbak nekik a televíziós adótornyok. Függővé váltunk, információfüggővé.

Orson Scott Card ezen is túllépett. Az információtól való függés lehetséges következményeiről mesél nekünk. Amikor egy 14 év körüli gyerek csupán a tudásával hatalmat szerez. Mit tud ő, amit mások nem? Ismeri a rendszert, ami már régen nem a gazdaság-politika-egyház triumvirátusa, hanem az információ és a vélemény hatalma. Ez az új rendszer, lehet, már itt is van velünk. Elfogadjuk vagy sem, ezzel kell együtt élnünk. Csak rajtunk múlik, hogy jobb lesz-e, mint az, amit lassan úgy hívnak: a XX. század történelme.

Végjáték (Ender's Game)
Egy Föld körül keringő űrbázison szigorúan titkos és zárt körülmények között nevelik azokat a tehetséges gyerekeket, akiket a szüleiktől és testvéreiktől elszakítva tökéletes katonákká akarnak kiképezni, hogy bevethessék őket az idegen ellenség, a Hangyok ellen. A harci játékokkal nevelő iskola mintanövendéke lesz Andrew Wiggin, becenevén Ender. A kíméletlen ellenség kétszer támadta meg az emberiséget, és csak a szerencse segített abban, hogy az emberek győztek. Ender és társai a végső összecsapásra készülnek, és legalább olyan kíméletlenek, mint a Hangyok voltak. Ender érzékeny, emberi, de kegyetlen is. Nyerni akar és nyer is, bár ő sem tudja, mi történik vele. Úgy nyeri meg a háborút, hogy azt hiszi, egy szimulált kiképzésen vesz csak részt. Amikor megtudja, hogy kiirtott egy egész fajt, szembefordul azzal, amit tett, és megpróbálja rendbehozni azt, amit elkövetett. Ebben segítségére van kiváló beleérző képessége és az ellenség, a Hangyok hátrahagyott emléke.

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!