Szakáll, orál, jénai

Bakács Tibor Settenkedő kritikus enigmatikus köszöntő szavain rágódva - a tavasz az olyan, ami a művészetet elragadja magával - a kelet-európai blokkban kezdek, dacolva a gesztizmus végnapjait idéző tárlatcímmel, miszerint Egészséges EUrotika. Egy ismeretlen cseh művész pikáns metszetei vidám alaphangot adnak, különösen az, amelyiken a leányrabló kentaurt túltáplált óriáskígyóra hajazó farkánál fogva tart vissza egy molett, gyapjas asszony.

Tekintse meg képeinket!

Pár méterrel arrébb igazán szórakoztató darab a hatvanas-hetvenes évek cseh privát szexfotóiból összeállított hármas sorozat. A fáma szerint a fotósok - az utcákat róva - tisztes háziasszonyokat is rá tudtak venni arra, hogy vetkőzzenek a kamerák előtt - írja a tájékoztató szöveg a falon. A három, fokról-fokra levetkőző, dinnye- és lángosmellű asszony arcán - szövőnök, bolti eladók lehetnek talán - egyszerre látszik a szégyellősség, az izgalom és valami furcsa, punkos dac, hogy na most megmutatjuk nekik, ha már ezt is tiltani merik. Akár a pinánkat is, igaz azt arc nélkül. A mellüket meg olyan mozdulattal fogják, mintha épp akkor nyerték volna a textilipari szpartakiádon. Így lesz a tárlat egyik legerősebb műalkotása egy olyan darab, ami valószínűleg egyáltalán nem azzal a szándékkal készült.

Svungos pisi

Milivoj Uzelac Párizba elszármazott horvát festő erős és szórakoztató grafikusnak mutatkozik, néhol metafizikai megérzésekről árulkodva, például azon a képen, ahol a pinaarcú asszony pöcsökkel zsonglőrködik. Megjegyeztük még Glinistsky ukrán alkotó nagyméretű festményét, amelyen egy miniruhás, de bugyit nem viselő, göndör hajú lány vidám ívben pisil a néző felé.

A keleti válogatás kellemesen vegyes, látható itt egy kicsi mindenből, a népi huncutságoktól az elegáns, szecessziós erotikán át a Prágai tavasz szexközpontú felidézéséig.

A külön teremben látható magyar blokkban a kötelező klasszikus, a Tragédia-illusztrátor Zichy Mihály szentpétervári szexképei mellett dominálnak az erotikus fotók - Tóth György felveszi a versenyt a machomedia pinafotósaival - és a harmincas-negyvenes években készült tréfás képsorozatok. Az ismeretlen művész 1940-es légvédelmi szolgálata mókásan példázza, hogy szükség esetén a gázálarc is legitim szexuális segédeszköz. A francia szürrealisták sírva borultak volna le a másik ismeretlen zseni előtt, aki 1930-ben megalkotta azt a budapesti villamosjegybe álmodott képverset - a Ba-Sz-Ki Rt. tikketjét - amelyen a nő testrészei különféle fővárosi közterek nevei, a Bimbó úttól a Tömő utcán át a Vérmezőig.

Álnépi pajzánok

A paraszti kultúra és a szexualitás gyümölcsöző kapcsolata alul van reprezentálva, bár tekintetünket nem kerülte el sem Patay Mihály 1942-es népi ruhás menyecskéje, aki kosárból pinát szór a pöcsfejű libák elé, sem Vogel Eric franciásan elegáns grafikája, amelyen a tehéntőgy péniszpótlékként jelenik meg a fejőlány kezében.

Az érdekes, de nem felkavaró magyar szekció mellett látható a tálat legkeményebb munkája, Jurij Szomolko ukrán fotós 2000-ben elkattintott három felvétele Jelenáról, a szép táncoslányról, akinek a lábát levágta a vonat. Az egyik képen a virágokkal díszített műláb azért túlzás, de a két erősebb fotóról tényleg sugárzik valami olyan, amiről Tony Fekete beszélt az elején, vagyis hogy a szépség, sőt szexisség sem a testi épségen múlik.

Szakáll, orál, jénai

Lehet, hogy tévedek, de a szervezők mintha titkon örülnének annak, ha itt kipattanna valami szaftos, finom kis kultúrbotrány. Erre az EUrotika harmadik nagy blokkja, a HomoArt kínál remek lehetőséget. Ami az én ízlésemnek kicsit szelidre sikerült, bár összességében szórakoztató, színvonalas kollekció.

Emelkedett pillanatokat szerzett például az a titokzatos NDK férfi anti-erotika feliratú plakát, amelyen Batthyány Lajos-szakállas, dobozgitáros-békemenetes meztelen fiatalember fekszik egy rézágyban a mező közepén, hetykén félrecsapott hímvesszővel. A szándékosan sokkoló vonalat reprezentálja Csáky MC két munkája, a valódi jénai edények fenekére festett, újvad stílusú anális és orális aktus, némi vérrel körítve. Az igényesen patinásat Jean Cocteau vidám, felszabadult grafikája néhány gyönyörű testű fiatalember orgiájáról. A meglepőt és mulatságost az ismeretlen grafikus 1930-ból, aki jellegzetes munkásmozgalmi realizmussal, vörös színben tárja elénk a jelenetet, amint egy betanított munkás szájjal elégít ki egy mokány olvasztárt a parkban. Erős munkák még Otto Schoff színes és monokróm sorozatai meleg kamaszokról és Szotyori László hermafroditája.

Nők, férfiak, nekrofília

Klikk a képre!

A leszbikus vonal egy fokkal halványabbnak tűnt, inkább olyan pikáns-illusztratívnak. A tavaszi hormonrohammal és a magas művészet közelségével dacolva gyors statisztikát készítettem, a várható eredménnyel. A nők szerelméről szóló munkák elsöprő többségét férfiak készítették, ami mondjuk a Hustler magazin esetében sem növeli a hitelességet.

Kellemesen vegyes, néhol izgalmas, néhol kevésbé. Talán mégsem akartak titkon kultúrbotrányt provokálni - mondtam magamban a kijárat felé tartva, ahol kis ajándékcsomagot nyomtak a kezembe, benne egy könyvvel. Rossz szokás, de már az utcán felcsaptam a 18 éven felülieknek szóló sajtóajándékot. Széthúzom a lábát, hogy megnézzem a hüvelyét: vékony sebhely, az ajkak sápadt mályvaszínben derengenek. Várnom kell egy pár órát, amíg a szobameleg megpuhítja, mint a gyertyát, a test még görcsös és merev. Sápadtan visszaintek a pinafestészet Johnny Rottenjei felé és hullafehér, elismerő arccal tántorgok a metró irányába.

Egészséges EUrotika
Vigadó Galéria