Árpád
-2 °C
9 °C

FalkArton jártunk a Falk Miksában

2006.09.17. 15:55
Még az eső sem zavarta szét a Falk Miksa utcában sétáló embereket szombaton, a FalkArt rendezvényein. A műkereskedelmi negyedben ezen a napon nem az eladásra törekedtek a "handlék" és a galériások, hanem etették-itatták a népet, s nem mellesleg különleges magángyűjteményeket is bemutattak.

A Falk Miksa utca a rendszerváltás óta központja a pesti és az országos műkereskedelemnek: aki nem akar hajnalban az Ecserin bóklászni, az itt tízszeres áron megkaphatja az elmulasztott tárgyakat. Viszont a Falk Miksa utcában van néhány olyan galéria is, ahol nem az ócskapiac árui forognak sokszoros áron. Ezeknél a kereskedőknél általában az a kérdés: ki tud hozzáférni a legnagyobb magángyűjteményekhez, ki az, aki minőségi árut tud kínálni a piacon.

Nem véletlen, hogy a FalkArt alkalmából a legnevesebb két galéria, a Kieselbach és a Mű-Terem is egyaránt ritka gyűjteményeket mutatott be.

A Kolozsváry-gyűjtemény

Kezdjük Kieselbachékkal. Itt Kolozsváry Ernő gyűjteményét mutatták be, amely El Kazovszkij, Bálint Endre, Román György, Ország Lili, Anna Margit, Keserü Ilona, Deim Pál és Nagy István műveiből áll össze - hogy csak néhányat soroljunk a sok alkotó közül. A gyűjtő özvegye a megnyitón elmondta: most a kollekciónak csak a negyedét tudták elhozni, de megpróbálták olyan formában bemutatni a tárgyakat, ahogyan az Kolozsváry Ernő győri lakásában volt látható.


Klikk!

Kolozsváry lakásában e sorok írója 1997-ben járt, és most személyesen is meggyőződhetett arról: Kieselbachék tényleg ügyeltek rá, hogy Keserü Ilona képeit például pont úgy helyezzék el, ahogyan azt saját otthonában Győr egykori polgármestere tette.

Nem kellett tovább svábbogarat idomítaniuk

Kolozsváryról tudni kell, hogy akkor vette fel a kapcsolatot a félreszorított, periférián tengődő művészekkel, amikor azok napi kenyérgondokkal küzdöttek, vagy szinte teljes elszigeteltségben éltek (egyikük svábbogarakat idomított - mondta az özvegy -, mert annyira nem foglalkozott vele senki). Pár száz forintot adott nekik a gyűjtő rendszeresen, és ebből tudták a festők megvenni az alapanyagokat az alkotásokhoz.

Kolozsváry kezdetben egy szegényes fizika-kémia tanári fizetésből finanszírozta a később ismertté vált művészeket, akik életükben nem is kapták mindig meg a nekik járó megbecsülést. A tanárból később polgármester lett, de gyűjteményét még a különórákért kapott pluszpénzekből szedte össze. Egy összegben ritkán is fizetett, viszont így tartós kapcsolatba került az alkotókkal, akik főműveikből is adtak neki jó párat.

Deim szárnyas oltára

A volt győri polgármester e sorok írójának a Gyűjtők és Gyűjtemények magazinban 1997-ben nyilatkozott, és különösen büszke volt Deim Pál szárnyas oltárára, amelyet ő inspirált, pontosabban az ő megrendelésére készült. Nem volt szerepe az elkészülésükben, de szintén büszke volt Ország Lili "Necropolisára" és a Kondor Béla "Rajz I" című alkotására is, amelyek ugyancsak szerepelnek a mostani tárlaton.

Kieselbachék előtt pár nappal nyitott a Mű-Terem Galériában a Dévényi Iván kollekciójából összeállított kiállítás. Ez a tárlat egészen fantasztikus műveket mutat be. Olyan alkotók szerepelnek itt, mint Márffy Ödön, Czigány Dezső, Czóbel, Egry, Szőnyi, Bernáth Aurél, Szobotka, Tihanyi Lajos, Frank Frigyes, de megtalálhatók itt a Kolozsváry-kollekciónál már említett Bálint Endre, Ország Lili és Anna Margit alkotásai is.

A Dévényi-gyűjtemény

A Mű-Terem tárlatából nehéz lenne kiválasztani a legszebb képeket, de Tihanyi és Szobotka egy-egy alkotása, Czóbel, Frank Frigyes, Derkovits és Borsos Miklós egy-egy önarcképe lenyűgöző hatással lehet a látogatóra. Gulácsy Lajos szép festményét, a Botticelli-átiratot sem szabad kihagynunk a felsorolásból.

Mindez a fantasztikus együttes egy különleges gyűjtő munkáját dicséri. Az esztergomi tanár, Dévényi Iván korának, a hatvanas-hetvenes éveknek talán a legnagyobb magyar gyűjtője volt - mondta az Indexnek Virág Judit, a Mű-Terem Galéria vezetője. Dévényi személyes barátságba került a leghíresebb és legnevesebb alkotókkal, akik közül sokan akkoriban nem élvezték a hivatalos kultúrpolitika támogatását.

Ettől függetlenül az esztergomi tanár, aki műkritikákat is írt néhány lapba, felismerte e művészek jelentőségét. Általuk kapcsolatba került világhírű külföldi alkotókkal is, elsősorban Párizsban élő művészekkel, Picassóval, Braque-kal és más "sztárokkal". Dévényi inkább levelezett a hírességekkel, tulajdonképpen elszigetelten működött Esztergomban. Mégis, ha valakié, akkor az ő gyűjteménye tényleg egy magyar modernkori képzőművészeti múzeum alapját képezhetné.

Műbarát társaságot szerveznek az utca túlsó végén

Az utca túlsó végén, a Falk 3 bemutatóteremben Saphier Dezső tárlata volt látható szeptember 16-án. Itt a kevésbé neves alkotók műveit nézhette meg a közönség. Saphier ugyanis általában nem a "menő" neveket állítja ki kollekciójából, hanem az ismeretlen vagy kevéssé ismert művészekre koncentrál.


Nézze meg képeinket!

A Frissítés című könyvének anyagából mutatott be több jelentős művet a gyűjtő, illetve az előkészületben lévő, a magyar "nőfestészetet" 1950-ig bemutató kiadványából állított ki egy teremnyit. Saphier tárlatáról talán Walleshausen egyik képét emelhetnénk ki, de ha valaki nem a művészi kvalitásokat keresi, hanem a téma iránt érdeklődik, akkor találhatott itt egy Horthyt is fehér lovon, rohamsisakban menetelő magyar bakákkal az előtérben... Ez a darab egyébként Saphier gyűjteményének naiv anyagához tartozik. (Alkotója Győri Elek.)

Saphierról egyébként tudni érdemes, hogy nem egyszerűen gyűjtő, hanem régóta próbál szervezni egy "műbarát" társaságot is, amely a szakmához nem értő, de festményt vásárolni akaró közönséget tájékoztatná. Ez azt jelenti, hogy várja azoknak a jelentkezését, akik belépnének egy olyan egyesületbe, amely népszerűsítené és egyúttal megbízhatóbbá is tenné a műgyűjtést Magyarországon. A társulás célja az, hogy a tapasztaltabb gyűjtők eligazítsák a tájékozódni vágyókat.