Salamon
7 °C
14 °C

Szenzációs fotótörténeti lelet az ELTE Egyetemi Könyvtárában

2007.06.22. 11:47
Roger Fentonnak, a XIX. század egyik legfontosabb fotográfusának tizenkét eredeti fotója került elő az ELTE könyvtár Kézirat- és Ritkaságtárából. A fotográfia hajnaláról származó, ritka és értékes műalkotások több tízmilliót érnek, Magyarországi közgyűjteményben eddig nem volt belőlük egy darab se, és még az is rejtély, hogy mikor kerültek az ELTE könyvtárába.

Különleges előadással készül az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára a szombati Múzeumok Éjszakájára, az első emeleti díszteremben tizenkét művészettörténeti ritkaságot mutatnak be. Nem, nem újabb "Botticelli" került elő, ezúttal biztosan eredeti alkotásokat fedezett fel egy kutató kolléga. Jelenleg csak egy szűkebb szakértői kör tud a szenzációról, hogy a könyvtárban lévő még feldolgozatlan anyagok közül egy tucat Roger Fenton kép került ki, mondta el az Indexnek Cséka György, a könyvtár egyik munkatársa.

Az alkotó

A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a brit Roger Fentont (1819-1869) tartják a fotótörténet kezdeti évtizedeinek egyik legismertebb, legfontosabb fotográfusának. A pályáját festőként kezdő Fenton volt az első neves fényképész, aki miután Louis Daguerre és Fox Talbot kitalálták, tökéletesítették és használható képalkotó technikává fejlesztették a fényképezést, komoly életművet alkotott - mindössze 12 év alatt.

Fenton öt területen is kiemelkedőt alkotott. Egyfelől - és talán ez a legkiemelkedőbb teljesítménye - ő az első háborús fotóriporterek egyike. 1855 márciusától júniusig csaknem négy hónapot töltött a krími háború dokumentálásával. A fotográfus 360 felvételt készített meglehetősen embert próbáló körülmények között: elég belegondolni, hogy csak a felszerelés - több száz, fényérzékeny anyaggal bevont jókora üveglap (a celluloid filmek őse), állványok és kamerák egész stúdiója - több száz kilogrammot nyomott, külön szekér kellett a mozgatásához, ráadásul mindezt XIX. századi háborús viszonyok közt.


Roger Fenton és a háborús fotóstúdió-szekér

Másrészt Fenton az angol királyi család első fényképészeként is jól ismert, az orosz-török háborúból visszatérve, 1856-ban készített képeket Viktória királynő új, balmorali kastélyánál. A következő évben tájképek fotografálásán dolgozott, majd orientalista stúdiófotók kerültek ki kezei alól. Fenton belekóstolt emellett a sztereófotózásba is, majd a tárgyfotózás kötötte le.

A felfedezés

Fenton 1851-től 1862-ig dolgozott fényképészként, majd hirtelen letette a kamerát és jogásznak állt. Munkásságát az utóbbi években kezdik igazán érdeklődéssel kezelni, több nagy kiállítást is rendeztek műveiből, a Tate, a Getty múzeum és a Metropolitan múzeum is bemutatta tevékenységét. Ennek fényében azt lehet mondani, különösen szerencsés időszakban bukkant elő az ELTE könyvtár kézirattárának raktárából a szóban forgó tizenkét kép.

"Tavaly egy művészettörténész pályázat keretében kezdték feldolgozni a könyvtárban lévő még katalogizálatlan, vegyes összetételű anyagok egy részét, akkor került elő egy nagy mappából tizenkét meglehetősen szép állapotú, kartonra ragasztott, paszpartuzott fotó" - mondta Cséka György. A képek papírkeretére a kép címe és a fotós neve volt nyomtatva, némelyiken az évszámot is feltüntették, négy képet pedig maga Fenton is szignózott.

A szakvélemény

A könyvtár szakértőt kért fel a fotók beazonosítására, eredetiségének megállapítására. Kincses Károly, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum fotómuzeológusa szakvéleményében megállapította, hogy a vizsgált képek "minden kétséget kizáróan" eredetiek. Kincses a szakértői iratban hangsúlyozta, hogy mivel a magyar köz- és magángyűjteményekben nincsenek Fenton-képek, és a felbecsülhetetlen eszmei értéken túl komoly piaci értéke is van a most megtalált kollekciónak, "a magyar fotográfia- és művészettörténet kiemelt feladata kell legyen" a képek restaurálása, konzerválása és nyilvános bemutatása.


Vadász és kísérői Balmoralban - 1856 (a képet az ELTE könyvtára bocsátotta rendelkezésünkre)

Kincses leírta, hogy a tizenkét, átlagban 30x40 centiméteres képből tíz 1856-ban készült, kettő pedig 1858-ban. A tíz kép a királyi időszakban keletkezett, és eddig a nemzetközi források sem nagyon említették, a két évvel későbbi két kép (Muszlim férfi, Arab nő) Fenton orientalista korszakából való, ezek láthatók külföldi múzeumokban, Fenton-archívumokban.

A képek úgynevezett "kontaktok", azaz 1:1 arányban levilágított fotók, ma már antik technikának számító albuminra és sópapírra készültek. Kincses szerint fontos az ennek megfelelő bánásmód, a fényérzékeny papírok óvása, a helyenként sérült papíranyagok restaurálása.

A kultúra támogatása

A könyvtár a szakvélemény útmutatásai alapján pályázatot nyújtott be támogatásra a Nemzeti Kulturális Alaphoz, ahol többek között fotógyűjtemények restaurálására is volt kiírás. Pontos kalkulációt készítettek, hogy mekkora összegből lehetne kihozni, egy a szakvéleményben ajánlott kiállítást. "Úgy számoltuk, hogy négymillió forintból meg lehetne oldani a restaurációt, a képek állagának megőrzését, a kiállítás megszervezését, a különleges fény-, hőmérséklet és páraviszonyokat igénylő képek kiállítási környezetének kialakítását és az album kiadását" - részletezte Cséka György.


A castletoni híd Braemarban - 1856 (a képet az ELTE könyvtára bocsátotta rendelkezésünkre)

Az NKA fotóművészeti szakkollégiuma a jelentős művészettörténeti lelet bemutatására félmillió forintot ítélt meg. Ez a restaurálásra is csak szűkösen elegendő.

Kiállítás híján a szombati előadásokon a képek beszkennelt, kivetített változatait lehet majd megtekinteni, a nagyformátumú, rendkívül részletgazdag és nem utolsó sorban gyönyörű képek különlegességéről egyelőre csak így tudnak meggyőződni az érdeklődők.

"Ez a tizenkét fotó több tízmillió forintot ér. 1997-ben egy Christie's aukción 52 ezer fontért (körülbelül 19 millió forintért) kelt el egy eredeti Fenton" - válaszolt a képek pénzben kifejezhető értékét firtató kérdésre Cséka György. "A legizgalmasabb azonban, hogy fogalmunk sincs, hogyan kerültek Magyarországra. Csak találgatni tudunk egyelőre, elképzelhető például, hogy az egyetem egyik hajdani, a XIX. század második felében Angliában járt professzorának gyűjteményéből származnak."