Közönséges zsidófekély

2005.01.19. 11:05
Kafka képregényben? Miért ne? Lehet sírni azon, hogy "ezek a mai gyerekek" nem olvasnak, ahogy tette azt a minap egy rókaszőr bundába csomagolt budai úriasszony a villamoson, de nem érdemes. Nem a polihisztorok korát éljük, és elég megnézni ahhoz a Schindler listáját, hogy lássunk minden holokausztról szóló filmet. Nincs idő az Odüsszeiára, a Varázshegyre, és nincs idő Kafkára sem. Akik így gondolják, azoknak készült ez a könyv.

Közönséges zsidófekély, mondhatják róla megint mások. A szerzők - és a feltételezhető tükörfordítás - szerint Kafka ebben a betegségben szenvedett. Nos, ilyen betegség nincs, és ilyen kifejezés sincs, még az angolban sem. De ha már így alakult, akkor mint a könyv legnagyobb erényét, szeretném bevezetni a közbeszédbe ezt a kifejezést.

Hentesbárd és borona

Volt egyszer egy NeszeNeked sorozat az Ikon Kiadó gondozásában. Freuddal képekben, kevés szöveggel, 176 oldalban ismerkedhetett meg az olvasó. A forma és az oldalszám kísértetiesen hasonlít a Kafka MásKÉPpre, aminek a szerzői, a lengyel származású operaszerző Mairowitz és a Fritz, a macska rajzolója, Robert Crumb valami egészen furcsa vállalkozásba kezdtek. Írtak és rajzoltak egy ki tudja mit: ismeretterjesztő vagy szórakoztató irodalmat, ajánlott olvasmányt vagy életmű recenziót? Megfejthetetlen. Nekünk, európaiaknak. Az óceánon túl a Képes Biblia is elég a bérmálkozáshoz.

A Biblia azonban azzal az ócska szöveggel kezdődik, hogy "Kezdetben teremté Isten", nem pedig úgy, ahogy ez a képregény: "Az a kép, ahogy egy hentesbárd gyors, gépies mozdulatokkal hártyavékony darabokat szeletel ki belőlem, miközben a munka hevében ezek a hártyavékony darabok szanaszét fröccsenek a levegőben." Ez aztán az indítás, aztán jön az örjöngő Gólem, az átváltozott Gregor Samsa, és néhány izzószemű zsidó kisgyerek futása. Kicsit később pedig Kafka már egy prágai boltos kisasszony pináját fogja, és plasztikusan ábrázolják a Fegyencgyarmaton ördögi szerkezetét is, ami üvegcserepekből készült boronával szántja fel az elítélt meztelen hátát, beleírva bűnét a bőrébe, és amikor már az elítélt is el tudja olvasni az ítéletet, akkor egy vastüske hegyével a gépezet átfúrja a homloka közepét.

Szegény kicsi Kafka

Megkapó, és persze nagyon felületes. De hát Supermanről, egy valóban fikciós személyről is csak annyit tudunk, hogy repülve mentett meg a kor divatja szerint csinos hölgyeket kényelmetlen helyzetekből. A motivációja éppúgy ismeretlen maradt, mint Kafkáé ebben a műben. Hermann Kafkáról például csak annyit tudunk meg, hogy rigorózus ember volt, és hogy semmibe vette a fiát, ez azonban nem magyarázza meg, miért testesítette meg az író számára mégis magát az ördögöt. Pedig ahogy belekerült Szinyei Merse Pál Majálisának karikatúrája, úgy az is egy képkockában megrajzolható lett volna, ahogy a sötétségtől félő és síró kis Kafkát az apja az éjszaka közepén kirakja, kizárja a lépcsőházba, hogy ott sírjon, a sötétben, a hidegben, egyedül. Ez azonban már csak a Levél Apámhoz című Kafka műből derül ki, melynek első mondata az, hogy: "A minap egyszer megkérdezted, miért állítom azt, hogy félek Tőled?"

Mairowitz többször is hangsúlyozza, hogy Kafkát elég furcsa kapcsolat kötötte a nőkhöz, mert undorodott a szextől és gyűlölte a testet, főleg a magáét, de arra már a szerző nem vette a fáradságot, hogy utánakeressen a miértnek. Azt azonban valamiért fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egy freudista amerikai pszichológus szerint "Kafka arra vágyott, hogy az apja szodomizálja őt, és hogy a Kastély elérhetetlen bejárata igazából a Kafka mama hüvelycsatornáját jelképezi".

Mélyvíz

Ez egy szerzői mű, pont annyira, mint ennek a bizonyos pszichológusnak a tanulmánya, semmiképpen nem tankönyv, ahogy tipográfiájából sejthető lenne. Bolddal és kapitális betűtípussal operál, kiemel, nekem, helyettem, de azt elfelejteni jelezni, hogy mi idézet és mi nem, például az ilyen esetekben: "Néha úgy szeretném az összes zsidót (velem együtt) egy szennyesládába dugni... Aztán kicsit később megnézni, hogy végre megfulladtak-e vagy sem..."

Bár az ötlet briliáns, és komoly piaci réteget fed le, csak azt tudom mondani a szerzőknek, amit Hermann Kafka a kis Franznak: "Ma pedig, fiamuram, mellúszást fogsz tanulni!". Aztán neki lehet ugrani újra.

David Zane Mairowitz - Robert Crumb: Kafka másKÉPp
179 oldal
Edge 2000 Kft.
Budapest, 2004
1890 Ft