Natália
-3 °C
8 °C

'Feloldozást akartam adni'

2001.09.26. 21:59
Kapcsolódó cikkek (1)
A Lakoma szeptember 26-tól 29-ig, és a Budapesti Őszi Fesztivál keretében november 4-én látható a Trafóban. Az előadások kapcsán a társulat alapítójával beszélgettünk.
Index: - Miért lett Lakoma a darab címe?

Frenák Pál: - A darab ötletét Wintenberg Festen című filmje adta. Az én koncepcióm szorosan nem kötődik ugyan a filmhez, de a filmben is megtalálható az a motívum, hogy egy ünnepi ebéd, egy lakoma során az emberek leülnek egy közös asztalhoz, kapcsolatba lépnek egymással, és fokozatosan feltárulkoznak egymás előtt. Ez a feltárulkozás az, ami a darabban is megjelenik. És ennek a filmnek a jellemzője az, ami engem megfogott, hogy valamiképpen nyers állapotban hozza felszínre a tényeket.

Index: - Mi volt az alapgondolat, amit mindenképpen át akartál adni a darabbal?

F.P.: - Azt lehetetlen elmondani, "miről szól" a Festen. Vannak kiindulópontok, ahonnan elindultunk, de egy darab olyan képlékeny anyag, aminek olvashatónak kell lennie, mindenkinek a saját olvasatát kell kapnia róla. Ha nem olvasható, akkor az embernek abba kell hagynia. De amit kifejez, az lényegében a mai kor brutalitása. A szemünk előtt nő fel egy sablonos generáció, ahol az emberi kapcsolatok tökéletesen üresek. Mindenki más akar lenni, és mégis hasonlítanak egymásra. A darab a realitást mutatja meg, hogy elmegyünk egymás mellett. Hogy lassítanunk kéne, mert egy hajsza az életünk.

Index: - A darab végén, de lényegében a darab közben is bevonjátok a közönséget.

F.P.: - A néző nagyon fontos szereplő. Az este során nem hagyunk számára lélegzetvételt. Nagyon érdekesek a nézők reakciói. A végén, mikor egyeseknek fel kell jönniük a színpadra, és bevonódnak abba a szörnyűségbe, ami ott kinn van, mindig azt látjuk, hogy nem mernek felmenni, de közben nagyon szeretnének is, és vívódnak a kettő között.

Index: - Maga a darab és a befejezése közt van egy erőteljes cezúra, a befejezés mintha valami egészen mást mondana.

F.P.: - A darabnak a rombolás a szisztémája. A darab úgy építkezik, hogy rombol. De a végén talán életemben először valami pozitívat akartam mutatni, egyfajta feloldozást akartam adni.