Pedofil volt-e Hitler?

Magyarul az idei könyvfesztiválra jelent meg Petra Fohrmann dokumentumregénye Käthe Hübner, a három legidősebb Goebbels gyerek nevelőnőjének visszaemlékezéseiből. A propagandaminiszter családjának 1943-45 közötti életéről szóló könyv igazi zsíros pletykagyűjtemény, amiből nem véletlenül lett botrány Németországban.

Magda Goebbels illata

Az eszményi koronatanú hatvan évvel az események után szólalt meg először, főként azért, mert feldühítette a Bruno Ganz főszereplésével készült A Bukás - Hitler utolsó napjai című német film "hiteltelensége". Szerinte a szereplők nem hasonlítottak a történelmi személyekre és nem mindegyik Goebbels gyerek volt szőke.

Käthe Hübner 23 éves volt, amikor a Goebbels családhoz került. Előtte egy berlini napközi otthon vezető nevelőnője volt, jó fizetéssel és nem akart állást változtatni. Azonban a Nemzetszocialista Népjóléti Hivatal őt is kiközvetítette a propagandaminiszter állásajánlatára. Käthe nem volt párttag, ezért szentül hitte, hogy nem lesz alkalmas az állásra, de megtetszett a családnak és egyszerűen áthelyeztették, jóval kevesebb pénzért.

A fiatal nevelőnő 1943 novemberében került a családhoz és 1945. április 22-ig, Hitler bunkerébe való levonulásukig velük volt. Käthe-nek - ismerve az akkori eseményeket - érthetetlen módon nem voltak aggályai az állással kapcsolatban, és nem szégyelli bevallani, hogy elvarázsolta őt Magda Goebbels. Főleg a parfürmjével, mint mondja, „nos, tudom, hogy ostobaság…, de szerettem érezni Magda Goebbels illatát”.

A csalárd Goebbels szülők

Käthe a család Berlintől 30 kilométerre lévő, bogensee-i kúriájának manzárdszobájában lakott, és odavolt a birtokért, "különösen a ház szalonjának leengedhető ablaktáblái nyűgözték le". De tetszett neki a hatalmas kert, amelyben játszhatott a rá bízott három Goebbels csemetével: Hildével, Helgával és Helmuttal.

Tisztában volt vele, hogy kiknél dolgozik, de más oldalról figyelte a gyerekek híres szüleit. Vallomásában szinte idillikusnak írja le a családot, bár Petra Fohrmann-nak azt is mondja, „tudom, semmi pozitívat nem írhat le róluk”.

A nevelőnő, bár tisztelte megbízóit, azért szívesen kiteregeti a szennyest. Elmondja, hogy a háborút már végképp elvesztő náci PR-vezér még ’44-ben is ráért csajozni, beleszeretett egy színésznőbe, és azt is, hogy Magda Goebbels ugyanebben az évben összeszűrte a levet férje egyik kollégájával, Werner Naumann-nal.

Adolf bácsi és a kicsi Helga

A visszaemlékezésekben mindenki megkapja a magáét, Goebbels sajtótitkáráról, Wilfred von Ovenről például kiderül, hogy a rossz időkre készülve mindig egy főtt krumplit hordott a nadrágzsebében, Hitlerről pedig, hogy valószínűleg még saját bizalmasában sem bízott, hiszen a náluk töltött teázásra termoszban vitte magával a teát.

Hitler szerepe a Goebbels család életében közismerten fontos volt. Magda rajongásig szerette a Führert, róla minden gyerekét H-betűvel kezdődő nevűre keresztelte. Arról azonban mostanában keveset hallani, hogy milyen volt a vezér viszonya a családdal.

„A gyerekek szerették Adolf bácsit. Ő maga viszont állítólag nagy rokonszenvet táplált a legidősebb lány, Helga iránt.” Hübner többek között azzal magyarázza, miért nem nyilatkozott hatvan évig a múltjáról, hogy a háború után az összes riportert Hitlernek a 12 éves lánnyal való kapcsolata érdekelte.

Goebbels rossz fát tett a tűzre

A nevelőnő vallomásából természetesen Joseph és Magda Goebbels magánéletéről derül ki a legtöbb. Például az, hogy Hitler bizalmasa utálta az anyósát, de az anyjával sem volt kibékülve, aki mindig, ha „megtudott valami újat a fiáról, csak ennyit mondott rajnai dialektusával: Milyen rossz fát tett már megint ez a gyerek a tűzre?”.

A gyerekkori csontvelőgyulladás miatt dongalábú propagandaminiszternek a gyermekeivel is furcsa kapcsolata volt. Helmut, hat gyereke közül az egyedüli fiú például sokat szenvedett attól, hogy apja harcias, büszke gyereknek szerette volna látni. Lányai ugyan a civil gyerekekkel ellentétben nem voltak a Német Lányok Szövetségének tagjai, mégis tudtukon kívül részt vettek "a fogyatékkal élő gyerekek eutanáziájáról" szóló propagandafilmben, szépségükkel ellensúlyozva azok „torzságát”.

A csalárd családapa a háború utolsó éveiben idegekcémával és idegkólikával küzdött, feleségét pedig súlyos depresszióval kórházban kezelték.

Buddhista gyerekgyilkosság

Käthe a gyerekeken kívül Magdával töltötte el a legtöbb időt a családból, így róla ír a legtöbbet. Bár a nevelőnő szerint a jókedélyű asszony keveset foglalkozott a gyerekeivel, vagy a férjét látogatta meg Berlinben vagy teavendégeket hívott. Élénken él az egykori dadában az az élmény, amikor a jegyrendszer idején Magdának egyszer elfogyott a vaja és meglopta saját gyerekeit.

A cipő- és kalapmániás asszonynak a kártyajáték volt a szenvedélye, állítólag akkor is pasziánszozni ült le, miután 1945. május elsején megmérgezte hat gyermekét: Helgát, Hildét, Helmutot, Holdinét, Hedwiget és Heidrunt. Magda úgy gondolta, hogy gyermekeire rémes évek várnának a háború után a Goebbels névvel. A buddhista tanokban hívő Magda a gyerekgyilkosságot úgy magyarázta meg magának, hogy „az ártatlan gyermekek második életükben a földi paradicsomban élhetnek majd”.

Käthe a mai napig nem érti, egykori háziasszonya, hogy volt képes erre. Többször megemlíti, hogy nemcsak Magda szerelme, dr. Naumann, hanem előző férje, Günther Quandt is több tervet készített arra, hogyan tudna az asszony gyermekeivel együtt elhagyni a várost, sőt még maga Hitler is menekülésre ösztönözte a nőt.

Nagy náci bulvária

A ma 86 éves Käthe Hübner hatvan évet várt arra, hogy elmondja személyes élményeit és nyilván kár lett volna, ha az nem kerül nyilvánosságra.

De ami olyan különleges volt a Käthe által utált A bukás című filmben - miszerint végre emberként láthattuk a megtestesült ördögöt - az az ellenműben egyáltalán nem jött be. A könyv kísértetiesen hasonlít a mai propagandákra, szinte minden mondata bulvárlapba illő szalagcím.

Segít-e jobban megértenünk a 20. század legvéresebb háborúját, ha "tudjuk", hogy Hitler paranoiás pedofil volt, vagy az elmúlt évszázad legborzasztóbb gyerekgyilkosságát, ha kiderül, hogy elkövetője buddhista volt? Nem valószínű.

A vékonyka könyv érdekes adalék, egy újabb kordokumentum, de nem árt vigyázni vele, mert állításainak hitelessége nem minden esetben bizonyított.

Dóm Kiadó
Budapest, 2006
92 oldal, 1980 Ft