Az észak-hollandiai Leeuwardenben, a franciák által kémkedés vádjával halálra ítélt és kivégzett táncosnő szülővárosában rátaláltak egy versre, amelyet a későbbi Mata Hari 1888-ban, diáklány korában írt egy osztálytársának emlékkönyvébe. Az emlékkönyvet a hajdani osztálytárs, Grietje de Hoo leszármazottja, Pierre de Hoo találta meg az örökségét képező könyvtári anyagban.
Mata Hari, született Margaretha Geertruida Zelle 12 éves lehetett, amikor a verset írta. A holland nyelvű költeményben a fiatal diáklány a XIX. század végi holland polgárság erényeit dicséri.
Hevenyészett magyar fordításban a szabadvers a következőképpen hangzik:
|
Grietjenek
| |
Hogy kikerülhesd szirtjeit
az élet óceánjának,
erény, s tisztelet álljon itt
biztos kormányaként a kapitánynak.
Amint hajózol tengereken át,
az irgalom legyen legénységed,
iránytűd - szabadság,
horgonyod - bátorság, s remény a vitorlád.
Akkor csaphatnak bármily magasra hullámok,
Hajód mindig biztos révbe ér.
Emlékül Margarethe Zellétől
Leeuwarden, 1888.
|
|
A leendő Mata Hari kézírása jól olvasható, betűi jobb széle felé dőlnek az oldalnak, amelynek felső sarkát virágmotívum díszíti.
 |
| Mata Hari |
Grietje de Hoo egészen 1904-ben tüdőgyulladás miatt bekövetkezett haláláig jó barátságban volt Mata Harival, a későbbi híres táncosnővel. Mata Harit 1917. július 25-én a párizsi hadbíróság halálra ítélte, majd október 15-én kivégzőosztag elé állították és agyonlőtték.
Tavaly októberben a Mata Hari Alapítvány és Leeuwarden városa keresetben kérte a francia igazságügyi hatóságoktól a titokzatos kémügyben hozott ítélet felülvizsgálatát - emlékeztet az AFP jelentése.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
