Fábián, Sebestyén
-12 °C
-3 °C

Nincs ítélet a Herzog-perben

2002.11.21. 14:50
Tovább folyik a másfél milliárd forint értékű műkincs tulajdonviszonyait tisztázni kívánó jogi iszapbirkózás. A Fővárosi Bíróság az amerikában élő örökösöknek adott igazat, az LB egy hétig még vizsgálódik.
Továbbra sincs ítélet a Herzog-perben, a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság (LB) ugyanis csütörtöki tárgyalásán november 29-re halasztotta az ítélet kihirdetését. Martha Nierenberg amerikai-magyar állampolgár Herzog Mór Lipót örököseként 1999 októberében indított polgári pert a magyar állam, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ellen.

Az Amerikai Egyesült Államokban élő örökös, az egykor nagyapja tulajdonát képező, s mintegy másfél milliárd forint értékűre becsült 12 műtárgyat, többek között Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Benczúr Gyula és Barabás Miklós alkotásait szeretné visszaszerezni.

A Fővárosi Bíróság tavaly októberben első fokon ítéletet hirdetett, és a nem jogerős határozatban 10 képet az örökösnek ítélt meg. Az LB a másodfokú eljárásban az idén júliusban már tartott egy tárgyalást; akkor úgy döntött, hogy az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM) fordul és kéri az Egyesült Államok, illetve Magyarország között 1973-ban kötött nemzetközi megállapodás szövegének közlését, valamint az IM állásfoglalását.

Az IM egy 1982-es törvényerejű rendeletre hivatkozva a megkeresést a Külügyminisztériumhoz (KüM) továbbította. A KüM az általános válasza mellett csatolta az 1973-as vagyonjogi megállapodást, és a második világháború utáni Párizsi Békeszerződés egyes pontjait.

Az ügy felperesét képviselő ügyvéd arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ne vegye figyelembe, illetve zárja ki a KüM állásfoglalását, mivel érvelése szerint az eljárás - miszerint az LB a magyar állam egyik képviselőjétől kért állásfoglalást - sérti a magyar Alkotmányt és az uniós jogszabályokat.

Martha Nierenberg jogi képviselőjének észrevétele szerint az LB olyan tájékoztatást kért az IM-től, amely nem felel meg a jogszabályoknak, a KüM-höz pedig nem lehetett volna továbbítani a kérést, mivel magánjogi perről van szó. Az ügyvéd megjegyezte, hogy a KüM állásfoglalásához csatolt mellékletek részben már szerepeltek az ügyben, mégpedig az elsőfokú tárgyalás során; a jogi képviselő szavai szerint a dokumentumok a felperes álláspontját, kérésének jogosságát támasztják alá.

A felperes képviseloje az eddigiek során már az ELTE egy nemzetközi jogi szakértoje állásfoglalását is kérte az ügyben. A szakértő szerint a magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás nem zárja ki a magyar hatóságok illetékességét, az nem a Párizsi Békeszerzodés megszüntetésére köttetett, s a vagyonjogi megállapodásban rögzítik azt is, hogy amennyiben a magánszemélyek nem az igényelt kártérítési összeget kapták meg, nem vesztették el a tulajdon természetbeni visszakérésének jogát.

Az alperesek jogi képviselői a felperes kérésével szemben - miszerint az LB zárja ki a KüM állásfoglalását a bizonyítékok köréből - azzal érvelt, hogy a Bécsi Egyezmény értelmében a bizonyítékok körébe tartoznak az állásfoglalások, s azokat nem lehet kirekeszteni.

Az alpereseket képviselő ügyvédek a perbeszédben úgy fogalmaztak, hogy az 1973-as amerikai-magyar egyezmény létrejöttének körülményei is arra utalnak, hogy a magyar állam rendezni akarta az igényeket. Az alperesek úgy tartják, hogy a felperes igényeit már rendezték, ezért az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását kérték.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.