Mária
-6 °C
-2 °C

Herzog-per: alkalmazható-e a párizsi békeszerződés?

2002.07.05. 16:20
A Legfelsőbb Bíróság (LB) az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályához fordul a Herzog-gyűjtemény egyes festményei tulajdonjogának megállapítására és kiadására indított perben - ezt pénteken hozott végzésének indokolásában fogalmazta meg a másodfokon eljáró tanács.
A bíróság pénteki végzése szerint a tárgyalás november 21-én folytatódik. Mint a szóbeli indokolásban elhangzott, a Legfelsőbb Bíróság az Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság által 1973-ban kötött nemzetközi megállapodás szövegének közlését, valamint annak megállapítását kéri az igazságügyi tárcától, hogy az egyezmény kizárja-e a párizsi békeszerződés alkalmazhatóságát.

Az LB kötelezte a felperest, hogy a felperesi jogelődre vonatkozóan 60 napon belül nyilatkozzon az Egyesült Államok általi kárpótlás kifizetéséről.

Martha Nierenbergnek tíz képet kell visszakapnia

Az amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg, a Herzog-gyűjtemény örököse 1999. októberében indított polgári peres eljárást a magyar állammal, valamint a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával szemben, hogy visszaszerezze az egykor nagyapja tulajdonát képező műtárgyakat. A Fővárosi Bíróság tavaly októberben hozott elsőfokú határozata értelmében az örökösnek tíz képet vissza kellene kapnia.

A jogvitában eredetileg szereplő 12 kép közül egyet nem ítéltek meg az örökösnek (John Opie: Női képmás), egyet pedig (Munkácsy Mihály: Krisztus mellképe) Martha Nierenberg már korábban visszakapott a magyar államtól, illetve a Magyar Nemzeti Galériától.

Közel tízmilliós perköltség

Az első fokú ítélet alapján a műtárgyak visszaadásán túl a Szépművészeti Múzeumnak (elsőrendű alperes) 7,5 millió, a Magyar Nemzeti Galériának (másodrendű alperes) pedig a harmadrendű alperes Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen 350 ezer forint perköltséget kellett volna megfizetnie.

A végzés ellen az alperes fellebbezést, a felperes pedig csatolt fellebbezést és ellenkérelmet nyújtott be. A pénteki tárgyaláson felvetődött a magyar állam, illetve a magyar bíróság joghatóságának kérdése.

Vita a kártérítés nagyságáról

Az alperes álláspontja szerint az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás a Herzog-perben szereplő tulajdoni igényeket is rendezte.

Beadványában utalt arra, hogy Herzog Erzsébet az Egyesült Államok által, a magyar-amerikai egyezmény alapján fizetett kártalanítással tulajdonjoga elvonását is elfogadta.

Felperes ezzel szemben azzal érvelt, hogy a magyar állam nem mentesülhetett a párizsi békeszerződésben foglalt kötelezettségektől, s állítása szerint az örökös csak töredékértéket kapott a műtárgyak utáni kárpótlásként.

Mint jelezte, okirattal tudják bizonyítani, hogy az Egyesült Államok az 1958-as kárpótlási eljárás eredményeként az igényeket a forgalmi értéknek csak 37 százalékában elégítette ki.

Hozzátette: Martha Nierenberg - mint jogutód - nem fog elzárkózni, ha az Egyesült Államoknak a kifizetés kapcsán bármiféle anyagi követelése lenne vele szemben.

Arra vonatkozóan azonban pénteken sem a felperes, sem az alperes nem tudott érdemben nyilatkozni, illetve bizonyítékokkal szolgálni, hogy az Egyesült Államok fizetett-e tényleges kártalanítást a felperesi jogelőd számára, és ha igen, pontosan mikor és milyen összegben.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.