Natália
-3 °C
7 °C

'Magyarok követték el magyarok ellen'

2004.04.14. 19:23
A Holocaust Dokumentációs Központ nem valakik ellen jött létre, mert a történet mindkét oldalán magyarok vannak. Ezeket a bűncselekményeket magyarok követték el magyarok ellen - mondta az Indexnek Darányi András igazgató. A vitatott helyen épült, vitatott profilú intézményben oktatnak is majd, illetve gyűjtik a túlélők személyes tárgyait.
Nem zsidó múzeum, hanem nemzeti közintézmény nyílik április 16-án - hangsúlyozta a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény igazgatója, miközben körbevezetett minket a fekete falú termekben rendezett kiállításon. Bővebben a megnyitóról >>

Darányi András fontosnak tartotta a Központ definiálását, mert az még a hivatalos nyilatkozatokban, például az izraeli államfő ellen tervezett állítólagos magyarországi merénylet színhelyeként említve is "egy zsidó múzeumként" jelent meg.

A két bocskais fiú
fotó: Barakonyi Szabolcs
A Holocaust Dokumentációs Központot ezzel szemben nem a zsidó emlékezet helyeként alapították, mivel a holokauszt nem egyedül a zsidók tragédiája volt, hanem az egész országé. És nem csak azért, mert a zsidók mellett romák, baloldali elkötelezettségűek vagy homoszexuálisok is a terror áldozataivá váltak. Hanem, mert az elhurcoltak elsősorban magyarnak vallották magukat: kultúrájuk, szokásaik, elkötelezettségük nem különbözött nemzettársaikétól - mondta az igazgató.

Bocskai Auschwitzban

"Ezeket a bűncselekményeket magyarok követték el magyarok ellen" - foglalta össze Darányi az intézmény üzenetét, amit a kiállítás emblémájául választott fotó is megjelenít: az Auschwitzban készült képen két, Dávid-csillaggal megjelölt, de amúgy bocskaiba öltözött gyerek látható.

"Tudatosítani szeretnénk, hogy többszázezer ember deportálása csak a magyar apparátus segítségével történhetett meg" - mondta az igazgató, hozzátéve: a Központ nem valakik ellen jött létre, hiszen ennek a történetnek mindkét oldalán magyarok állnak.

Felvetésünkre Darányi elismerte, valóban zavaró lehet, hogy az emlékhely a vallásos zsidóságot jelképező zsinagóga köré épült. "Ez adottság" - utalt az igazgató az alapítás körüli vitákra. Azonban már a hagyományos múzeumi nyitva tartással is jelezni szeretnék, hogy a Holocaust Dokumentációs Központ ugyanolyan állami intézmény, mint a többi. A zsinagógában - ahol egyébként a roma holokausztra emlékeztető installációkat állítanának fel - nem tartanak szertartásokat. A komplexum sarkán épült, különálló épületrész szolgál majd hitélet színhelyéül.

Hatvanéves lemaradás

A világ egyetlen holokauszt múzeumának állandó kiállítása sem állt fel négy évnél rövidebb idő alatt, válaszolta Darányi a néhány hete nagy port kavart cikkek említésére. Mint ismeretes, a lapok az inkompetenciát, a múlt feldolgozását a vallásossággal behelyettesítő kuratóriumi tagokat és a szervezetlenséget tették felelőssé azért, hogy a nyitásra az állandó kiállításnak még a terve sem készült el.

Auschwitz Album
fotó: Barakonyi Szabolcs
Az igazgató szerint azonban a magyar holokausztkutatás hatvanéves lemaradását nem lehet egy év alatt behozni. Nyitókiállításukkal, amelyen a híres Auschwitz Album képeit mutatják be, egyetlen célt tűztek ki. Hogy a látogatókban megfogalmazódjon a kérdés: mi vezetett félmillió magyar állampolgár elpusztításához?

Értelem és érzelem

Választ az állandó kiállítás ad majd - mondta a távoli jövőbe tekintve Jerger Krisztina, a kiállítás főszervezője. Az alapkoncepció már ismeretes: a látogató családtörténeteken keresztül követheti végig a vészkorszak eseményeit. A művészettörténész szerint azonban a 2005-ös megnyitóig így is kevés az idejük. A magyar holokauszt mindmáig feldolgozatlan történelme miatt ugyanis nem csak kiterjedt kutatások állnak előttük, hanem most kell elvégezni azt a "filozófiai" munkát is, amely később a történelmi emlékezet vezérfonalául szolgálhat.

Jerger jóval pozitívabban nyilatkozott a hamarosan megnyíló kiállításról. Az Auschwitz Albumnak nevezett fotósorozat képeit a világon először a Holocaust Dokumentációs Központban állítják ki együtt.

A kétszáz darabos sorozat, amiből itthon százhúszat láthat a közönség, nem csak azért érdemel figyelmet, mert ez az egyetlen, a haláltáborokat működés közben bemutató dokumentum. A lágerekben ugyanis tilos volt fényképezni. Érdekes azért is, mert mint a művészettörténész elmondta, a képeket készítő SS-fotográfusok "profi szociofotósként" működtek, és így munkájuk bizonyos művészi értéket is képvisel.

A képek erejét is a szociofotók letargikus nyugodtsága adja. Ugyanis egyedül a főszereplők, a fotográfus és a jelenkor nézője közt álló táborlakók nincsenek tudatában annak, milyen sors vár rájuk. A kiállítás érzelmi erejét, ami egyébként a jövőre tervezett tárlat racionálisabb magyarázatait készíti elő, Enyedi Ildikó két rövidfilmje erősíti.

Kedélyes horror

A Holocaust Dokumentációs Központ nem csak emlékhely és múzeum, hanem oktatási központ is, derült ki Kemény Vagyim bemutatkozásából. Az oktatásért felelős munkatárs elmondta, hogy nyárig, kísérleti jelleggel, ferencvárosi középiskolásoknak tartanak történelemórákat. Céljuk, hogy a jövőben 5-6 állandó tanárral dolgozva minél több gimnáziumi osztálynak tarthassanak a magyar holokausztról interaktív órákat.

A Központ foglalkozik még tárgyi dokumentumok gyűjtésével is, de végül is mit tehet hozzá a tényekhez egy Auschwitzban használt bádogbögre? - gondolom nyeglén a gyűjtést irányító Várnai Verával beszélgetve. Megnézem egy munkaszolgálatos hátizsákját, aztán átlapozom a rajzos naplót is. A naiv ábrák bármelyik iskolás füzetében szerepelhetnének: viccesen megrajzolt emberek állnak sorban, pihennek, beszélgetnek. A kedélyes kis univerzumot csak a rövid magyarázatok borzolják össze: így alszunk, olvasható a kép alatt, ami ábrázolhatna akár osztálykirándulást is, annyian hevernek egy ágyon. Egy tálból eszünk, munka és végül fürdetés - olvasom a tinilány auschwitzi bejegyzéseit.

A rajzok közül a legvidámabb az, amelyik terített asztalt, mozit és egy cukrászdát ábrázol. Álmodtam - közli a cím. Hozzátehetnek ehhez még valamit a tények? - jut eszembe újra.

Az Auschwitz Album és megtalálója
Auschwitzban tilos volt fotózni, de a magyar zsidó transzportok érkezése idején az SS Azonosítási Szolgálat vezetője, Bernhard Walter és asszisztense, Ernst Hoffmann engedélyt kaptak az akció megörökítésére. A két fotós nemcsak a foglyok válogatását, a gázkamrák felé tartó halálraítélteket, a munkaképesek sorsát, de a zsidóktól elrabolt javak feldolgozását, sőt még a krematóriumok előtt gyanútlanul várakozó áldozatokat is megörökíthették.

A tábor felszabadítása után a kárpátaljai Bilkéről elhurcolt Jákob Lili meleg ruhát keresve egy pizsamába burkolt albumot talált. A 235 fotót tartalmazó albumban megdöbbenve ismerte fel egy éve nem látott családtagjait, köztük a budapesti kiállítás szimbólumává választott, bocskai ruhás testvéreit. Egy másik fotón saját maga és Mengele is szerepel.

Az Auschwitz Album fotóiról 1946-ban a Prágai Zsidó Múzeumban másolatokat készítettek, az egyik sorozat később Budapestre került. 1964-ben Jákob Lili tanúskodott a frankfurti Auschwitz-perben, ahol az egykori SS-Rapportführert, Stefan Baretzkit az egyik fotó alapján ítélték el. A megtaláló 1980-ban a jeruzsálemi Yad Vashem-nek adományozta az Auschwitz Albumot. Jákob Lili 1999. december 17-én, 73 éves korában hunyt el.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!