Elhallgatott Holokauszt

Elhallgatott holokauszt címmel korabeli dokumentumokból, képzőművészeti alkotásokból, installációkból nyílt kiállítás csütörtökön, a magyarországi holokauszt 60. évfordulója alkalmából a budapesti Műcsarnokban. A május 30-ig megtekinthető tárlaton a zsidóság mellett más, egykor szintén megkülönböztetést elszenvedett társadalmi csoportok, így a romák, a homoszexuálisok, a fogyatékkal élők, a vallási vagy politikai okokból üldözöttek sorsát is felidézik.

A Műcsarnok bejáratánál hegyére állított hatalmas fekete háromszög szimbolizálja a holokauszt időszakát. Az installáción megjelennek azok a jelek, amelyeket egykor viselniük kellett az üldözötteknek: a különböző színű háromszögek és a sárga csillag.

A múzeum oszlopain feliratok olvashatók, a háttérben két video-kivetítőn korabeli dokumentumok, így például a nürnbergi perben elhangzott beszédek szövege fut angol és magyar nyelven.

A trauma feldolgozása

"A kiállítás célja a holokauszt valamennyi áldozata iránt érzett társadalmi felelősségvállalás szellemében olyan dokumentumok és műalkotások összegyűjtése volt, amelyek képesek ábrázolni és eljuttatni a mai közönséghez a történtekkel való szembesülés szükségességének üzenetét" - mondta a Műcsarnok bejárata előtt tartott megnyitón Hiller István kulturális miniszter.

"Megkésve, a holokauszt 60. évfordulóján kellett megkezdenünk a trauma feldolgozásának, a gyász és emlékezés formáinak és technikáinak megteremtését" - mondta.

Közlése szerint a kiállítás kiindulópontja a múlt, de az "a jelen nyelvét beszéli", fókusza a jelenre irányul. "Nem létezik hierarchia a holokauszt áldozatai között" - szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy minden egyes áldozatról, emberi sorsról kötelességünk méltó módon megemlékezni.

"Nem létezik hierarchia a holokauszt áldozatai között" - szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy minden egyes áldozatról, emberi sorsról kötelességünk méltó módon megemlékezni.

Nem igazságosztó kiállítás

Mint közölte, a kiállítás nem tekinti feladatának az igazságosztást, történelmi összefüggések feltárását, tények mérlegelését, igazolását; a maga eszközeivel kíván hozzájárulni a holokauszt kapcsán felvetett problémák továbbgondolásához.

Jürgen Köppen, az Európai Unió budapesti nagykövete ugyancsak azt hangsúlyozta: vissza kell pillantanunk, hogy előre tekinthessünk; szembesülnünk kell az egykor történtekkel, hogy az embertelen jelenség többé ne fordulhasson elő. Hozzátette, hogy a holokauszt idején a népek jogait, az emberi jogokat sértették meg, az unió pedig kiáll ezekért az alapjogokért, alapértéknek tekinti a toleranciát és a kisebbségek támogatását.

Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa arról szólt, hogy az emberi jogok tiszteletének kifejlesztése és fokozatos megvalósítása történelmi léptékben szemlélve épp csak elkezdődött. Szavai szerint a délszláv háború, annak koszovói utóhatásai, valamint a New York-i és a madridi tragédia ismeretében az ENSZ közgyűlése által egykor elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ma is ugyanolyan aktuális, mint 1948-ban volt.

Az esemény résztvevői egyperces néma főhajtással emlékeztek a holokauszt áldozataira. A megnyitón jelen volt Judith Varnai Shorer, Izrael Állam budapesti nagykövete, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, valamint a diplomácia és a kulturális élet számos képviselője.

Zene, film, előadások A tárlathoz kapcsolódóan előadásokat, filmvetítéseket és zenei programokat tartanak a helyszínen. A közönség megtekintheti egyebek mellett Balogh Júlia: Magyar Holocaust és Varga Ágota: Porrajmos című dokumentumfilmjét, Fábry Zoltán: Hannibál tanár úr, Francois Truffaut: Jules és Jim című alkotását, valamint az Összeesküvés című brit filmdrámát, amelyet Frank R. Pierson rendezett. A zenei programok sorában március 27-én tartják Kathy Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző "Cigányok a holokausztban - Láthatatlan tömegsírok" című szimfóniájának bemutatóját a Műcsarnokban.

Kisebbség, többség, átjáró

A kiállításon bemutatott tárgyak két "útvonalon" keresztül közelíthetők meg. A látogató dönthet, hogy a "kisebbségi" vagy a "többségi" útvonalon indul el.

A két területet fal választja el egymástól, amelyen több átjárót alakítottak ki; ezek egyben a társadalmi megítéltetés, az azonosulás kapui is, melyek felett feliratok jelzik az átlépés tényét és jelentőségét a kisebbségi, illetve a többségi lét között - összegezte a koncepciót a Műcsarnok.