Újságíró csempészett műkincseket Irakból?

Jordániában lefoglaltak 42 festményt, amelyek valószínűleg az Iraki Nemzeti Múzeumból tűntek el a múlt héten a város elfoglalását követő káoszban. A műkincseket a fővárostól 420 kilométerre észak-keletre fekvő határállomáson kobozták el egy a hivatalos jelentésben csak nyugat utazónak nevezett személytől. A BBC értesülései szerint a csempész minden bizonnyal európai újságíró volt.

A letartóztatott utazó bevallotta, hogy a műtárgyakat a bagdadi Nemzeti Múzeumból lopták el, így egyre több jel mutat arra, hogy a fosztogató akciókat szervezett bűnbandák hajtották végre, akik már a háború kezdetet óta vártak a megfelelő alkalomra.

Gondatlanságból elkövetett műkincsrablás

Eközben egyre több kritika éri az Egyesült Államok hadseregét, amiért nem őrizték megfelelően a felbecsülhetetlen értékű kincseket bemutató múzeumokat. Az iraki Újjáépítési és Humanitárius Segítségnyújtási Iroda (ORHA) ajánlása alapján ugyanis az amerikai fegyveres erőknek védeniük kellett volna a kulturális kincsekkel zsúfolt épületeket az iraki főváros bevétele után, ezt az ajánlást azonban nem vették figyelembe. Az Observer című lap megszerezte az ORHA-nak az amerikai védelmi minisztérium számára készített egyik feljegyzését. A memorandum szerint az ORHA úgy ítélte meg, hogy a múzeum az egyik legfontosabb védendő objektum, fontosságban legfeljebb csak az iraki nemzeti bank épülete előzi meg.

A múzeum kifosztása pótolhatatlan veszteséget okozna az emberiség legféltettebb kulturális kincseiben - olvasható az amerikai tábornokoknak március 27-én eljuttatott memorandumban. Az ORHA egyik tisztségviselője az Observernek elmondta: a múzeumépületek őrzésére csupán néhány katonát kértek az amerikai hadvezetéstől, és egy-két harckocsit, arra az esetre, ha a katonák orvlövészektől tartanának. Bagdad bevétele után az amerikai harckocsiknak már semmi dolguk nem volt, a tábornokok mégsem adtak utasítást a múzeum őrzésére. - mondta az illetékes az AFP hírügynökség megkeresésére.

Az Observer megjegyzi, hogy az amerikaiak a bagdadi olajipari minisztérium épületét viszont - amely csak a tizenhatodik volt az ORHA fontossági listáján - nagy erővel védték.

Dohában az amerikai középső parancsnokság sajtótájékoztatóján Vincent Brooks dandártábornok azzal indokolta a bagdadi múzeum őrzésének elhanyagolását, hogy az amerikai katonákat "túlságosan elfoglalták a harcok". Szerinte "senki sem feltételezte volna, hogy Irak kincseit Irak népe fosztogatja." Donny George múzeumigazgató viszont úgy fogalmazott a CNN-nek adott nyilatkozatában, hogy a fosztogatók az amerikai katonák hanyagsága miatt tértek vissza újra meg újra a múzeumba.

Az események miatt, a kialakult helyzet elleni tiltakozásul lemondott Bush három tanácsadója, és számos szakmai szervezet levélben szólította fel a Pentagont, hogy tegyenek meg mindent az eltűnt műkincsek felkutatásáért.

Felbecsülhetetlen károk

Bagdad ostroma alatt egyes felmérések szerint több mint 170 ezer műkincs tűnt el. - állítja Ndeye Fallt, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) ammáni képviselője. Rablók jártak a moszuli múzeumban, a teljesen kifosztott bagdadi múzeumból eltűntek a sumér, az akkád civilizáció, a babiloni és az asszír birodalom jelentős tárgyi emlékei, és felgyújtották Bagdad iszlám könyvtárát is, amelyben a Korán egyik legősibb példányát őrizték. A bagdadi múzeum legértékesebb darabjai közé tartozott Hammurápi babiloni király egyik törvénytáblája, amelyet az egyik legősibb jogi szövegként tartanak számon.

A British Museum a károk mérséklésére haladéktalanul szakértőt akar küldeni Bagdadba, hogy összeállítsa a megsemmisített vagy ellopott műkincsek jegyzékét. A listát azután átadnák az iraki határok őrizetét ellátó katonáknak. A washingtoni kormány hasonló lépésekre készül, egyelőre azonban csak a határok fokozottabb őrzésére, és a gyanús csomagok átvizsgálására szólították fel a katonákat.

Az UNESCO is szakértőket küldött Irakba, hogy felmérjék milyen károkat okoztak a fosztogatások. A szakértők megpróbálják megállapítani, hogy a múzeumok és a régészeti lelőhelyek milyen restaurációra szorulnak, és megkeresik a potenciális pénzügyi támogatókat is.

Irak régészeti emlékeiben nem csak a fosztogatók okoztak jelentős károkat, hiszen már a bombázások során jó néhány műtárgy megsemmisült, és bombatámadás ért sok lelőhelyet is. Az UNESCO szerint az amerikai bombázások során találat érte a tikríti és moszuli múzeumot, és károk keletkeztek egy bagdadi palotában is, amelyben az iraki monarchia tárgyi emlékeit őrizték, emellett sok zikkurat, azaz ősi templom is megrongálódott, mivel az iraki hadsereg radarállomásait előszeretettel telepítette a több ezer éves épületek környékére.