Vilma
-7 °C
4 °C

Könyvpusztulás Irakban

2003.07.13. 11:48
A XXI. század első nagy könyvpusztulásának nevezte az Irak elfoglalását követő könyvtárfosztogatásokat Fernando Baez, az UNESCO szakértője.
Csaknem teljesen elpusztult a bagdadi nemzeti könyvtár és a többi nagyobb iraki gyűjtemény. Több mint egymillió könyvet raboltak el vagy semmisítettek meg - mondja Fernando Baez, aki könyvtártudománnyal foglalkozik és jövőre publikálja A könyvpusztítás története című munkáját. Baez az UNESCO megbízásából járt Irakban, hogy a helyszínen tájékozódjon.

"Jártam Koszovóban, Szarajevóban, Kolumbiában, ahol láttam, hogyan pusztultak el a népkönyvtárak a merényletek során. Los Angelesben voltam, amikor leégett a könyvtár 400 ezer könyvével, de semmi sem készített fel arra a döbbenetre, amivel Bagdadban találkoztam - mondta Baez a madridi El Paísnak adott interjúban

- Szerintem ez a XXI. század első nagy könyvpusztulása. A nemzeti könyvtárnak a homlokzata, az ajtai, ablakai kiégtek, összeomlottak a lépcsők, de nem veszett oda minden könyv. Több ezret megmentettek és ezek most mecsetekben, titkos helyeken vannak elhelyezve. Al-Hak Ali imámnál talán száz is van. Olyan információt kaptam, hogy amíg az amerikaiak ott maradnak, bizonyos szent könyveket nem is adnak vissza.

A venezuelai szakember úgy tudja, hogy sok ezer könyvet elloptak és ezek egy részét utcai árusoknál, a bazárokban mindenki szeme láttára árulják és potom áron kótyavetyélik el. Nem a nemzeti könyvtár volt az egyetlen, amely erre a sorsra jutott. A Makrabat al-Aukaf vallási kutatóközpontban 700 antik kézirat semmisült meg és 500 eltűnt. Az iraki tudományos akadémia könyvállományának 60 százaléka pusztult el, kirabolták a bagdadi egyetem könyvtárát. Baez listája hosszú és az UNESCO gyanítja, hogy Bászra, Erbíl, Kerbela, Nedzsef könyvtárait is hasonló kár érte.

- Kétféle típusú rablás folyt - mondja Baez. - Az egyiket szakértő bandák követték el. Ezek nagy gonddal jártak el, nagy értékű könyvekre koncentráltak. Úgy tudom, hogy azonosítottak már egy csoportot, de profik, nehéz elkapni őket. Voltak, akik megbízásra dolgoztak és voltak, akik a nemzetközi régiségpiacot ismerve, nagy antikváriusokat kerestek meg a könyvekkel. Néhány hete például több kéziratot ajánlottak fel egy neves New York-i régiségkereskedőnek, aki azonnal értesítette erről a hatóságokat. A másik fajta rablás elkövetőit manipulálták.

A bombázások előtt röpcédulák zúdultak az emberekre, amelyekben polgári engedetlenségre szólítottak fel a Szaddám-rendszer ellen és a szimbólumok megsemmisítését ösztönözték. Az amerikai katonák első tette a szobrok ledöntése és a palotákba való behatolás volt. Ez anarchiát eredményezett. Amikor a feltüzelt nép elkezdett fosztogatni, a közrendet nem tudták fenntartani. Ehhez jött még a tíz évi gazdasági blokád, az éhség és a nyomorúság.

Ugyanakkor Szaddám Huszein magángyűjteményéből 48 ezer kézirat megmenekült: Hájj Dádzsilíja egy raktárában voltak elrejtve.