Vilma
-7 °C
4 °C

Elfriede Jelinek kapta az irodalmi Nobel-díjat

2004.10.07. 13:45
Az osztrák írónő a tizedik Nobel-díjas nő. Regényéből készült a Cannes-i nagydíjas Zongoratanárnő című film.
Az osztrák Elfriede Jelinek regényíró és költőnő kapta a 2004. évi irodalmi Nobel-díjat - jelentette be csütörtökön Stockholmban a svéd Karolinska intézet.

#alt# Az indoklás Elfriede Jelinek regényeinek, színdarabjainak "zenei kontrasztjait" emelte ki, amelyek "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását és ezek leigázó hatalmát". Elfriede Jelinek a tizedik irodalmi Nobel-díjas nő. Az első női irodalmi Nobelt A Nils Holgerson szerzője, Selma Lagerlöf kapta 1909-ben, míg utoljára Wislawa Szymborskának adományozták az elismerést 1996-ban. Jelinek egyúttal az első osztrák irodalmi Nobel-díjas is.

Utoljára 1996-ban kapott női író iroldami Nobel-díjat, akkor a lengyel Wislawa Szymborska érdemelte ki az elismerést. A díj több mint 100 éves történetében vele együtt összesen tíz nő kapta meg ezt a legnagyobb nemzetközi irodalmi elismerést.

Provokátor és a Zongoratanárnő

Elfriede Jelinek 1946. október 20-án született a stájerországi Mürzzuschlag városában, cseh zsidó apától, román-német vérű anyától. Balettozni, majd anyja akaratából hatévesen zenét kezdett tanulni. A bécsi konzervatóriumban orgonista diplomát szerzett, zeneszerzést is tanult. Közben színházi és művészettörténeti tanulmányokat is folytatott.

Legismertebb regénye is a zene és az ember viszonya körül forog: A zongoratanárnő 1983-ban jelent meg, 2001-ben Michael Haneke készített nagy sikerű filmet belőle Isabelle Huppert-rel a főszerepben. A film elnyerte a Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri nagydíját, a legjobb forgatókönyv és a legjobb női alakítás díját. Ugyancsak megfilmesítették a Malina (1990) című regényét, Werner Schröter alkotásában szintén Huppert játszotta a főszerepet. TV-filmen dolgozták fel 1982-es regényét, a Kirekesztetteket.

Jelinek irodalmi pályáját költőként kezdte: versei a legnevesebb osztrák avantgárd irodalmi lapban, a Protokollban jelentek meg a 60-as években. Ugyanolyan "provokátorként" tartották számon, mint két, szintén világhírű kortársát: Thomas Bernhardot és Peter Handkét. Nem riad vissza a radikális nyilatkozatoktól sem: 2000 februárjában például megtiltotta, hogy darabjait osztrák színházakban játsszák, tiltakozásul a szélsőjobboldal kormánykoalícióba való kerülése miatt. Tavasszal a baloldali értelmiségiek egy csoportjának tagjaként közleményben határolódott el a jobboldali populista Jörg Haider pártja és a szociáldemokraták karintiai szövetségétől, és szót emelt a rasszizmus ellen is.

Az írónő Bécsben és Münchenben él.

Nobel-díjas magyarul

Az ez évi irodalmi Nobel-díjas Elfriede Jelinek művei közül elsőként A zongoratanárnő jelent meg magyarul az Ab Ovo gondozásában - mondta a kiadó vezetője csütörtökön az MTI-nek annak kapcsán, hogy az osztrák író és költőnőnek ítélték oda az elismerést.

Magyarországon jóval a regényből készült filmváltozat cannes-i nagydíja előtt, 1997-ben látott napvilágot A zongoratanárnő Lőrinczy Attila fordításában - mondta Pataki Judit.

A regény eredetileg 1983-ban, a Rowohlt cégnél jelent meg, ez a könyves műhely az írónő kiadója - jegyezte meg.

A Kis csukák című, 1975-ben megjelent regényét Tandori Dezső fordította magyarra, a könyv 1998-ban látott napvilágot az Ab Ovónál.

Mint Pataki Judit elmondta: a kiadó tárgyalásokat folytat egy újabb Elfriede Jelinek-kötet magyar nyelvű megjelentetéséről. A mű eredeti címe Der Tod und das Ma:dchen I-V. A kötet "hercegnő" drámákat tartalmaz.

Tervezik az előző kötetek újrakiadását is - tette hozzá a kiadó vezetője.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.