Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Kanadai fotókiállítás a híres magyar emigránsokról

2007.02.24. 22:23
Néhány napja nyílt kiállítás a Magyar Kultúra Alapítvány Szentháromság téri, budai Várban lévő csarnokában V. Tony Hauser képeiből. A kanadai portréfotós ötven arcképet állított ki, mindegyik egy-egy kivándorló magyart vagy már Kanadában született magyar származású hírességet ábrázol. A hírességek azonban nem egyszerűen magyar emigránsok: többségük 1956-ban hagyta el Magyarországot. Így Kanada ezzel a tárlattal is tisztelgett a tavalyi ünnepi rendezvények után az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emléke előtt.

A mostani fotótárlat mellett egy kisebb kiállítási rész a történelemmel foglalkozik. Azzal, hogy a 200 ezer 56-os magyar menekült közül negyvenezer embert fogadott be Kanada. Illetve azzal, hogy hogyan próbálták a kanadai politikusok a Szovjetuniót az emberi jogok tiszteletben tartására rávenni az ötvenes évek második felében. Bár ezt nem sok sikerrel tették, de azért a kiállításon például olvasható a Bulganyin szovjet miniszterelnöknek címzett diplomáciai levél is, amelyben Kanada méltányos elbánásra kéri az oroszokat.

Keresd a nőt!

A mostani kiállítást Sólyom László köztársasági elnök és Robert Hage kanadai nagykövet nyitotta meg, és a szervezők közül Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója, illetve Peter Herrndorf, az ottawai Nemzeti Művészeti Központ elnöke is beszédet mondott. Herrndorf nem véletlenül szervezte meg a mostani kiállítást, amely eredetileg Kanadában volt látható: felesége is magyar származású kanadai híresség, Czigler Évának hívják.

Eva Czigler
Eva Czigler

Czigler, akárcsak más társai, 1956-ban érkezett Kanadába, története pedig olyan, mintha valami olcsó könyvtári regényből írtuk volna ki: nagyon fiatal volt, amikor szülei kimentek Észak-Amerikába. Kanadában először csak gondnokként és mosónőként helyezkedhettek el, esténként pedig angolt tanultak vagy takarítottak. Végül egy divatkereskedést nyitottak, lányuk így már többet tanulhatott, és végül műsorvezető lett Kanadában - őt már Eva Cziglerként ismerik az észak-amerikai országban.

Magyar kormánytanácsadó Kanadából

Egy másik kanadai híresség, Deutsch Antal professzor, akit közgazdászként több magyar kormány is szakértőnek kért fel a rendszerváltás után.

Ő a nyugdíjbiztosítási rendszer hazai kidolgozásában vett részt a kilencvenes évektől kezdve. Mellesleg a leghíresebb kanadai egyetemen, a McGillen is tanít.

Antal Deutsch
Antal Deutsch

Deutsch az Index kérdésére a kiállítás megnyitója után elmondta: azért szeret nyugdíjbiztosítással foglalkozni, mert ha oda betesznek valamennyi pénzt, akkor a rendszerből végül ki is szedni ezt az összeget, sőt még többet is.

Az egészségbiztosítást viszont nem szereti, mert oda akármennyi pénzt tesznek be, akkor is csak bizonytalan színvonalú szolgáltatások jönnek ki.

Deutsch egyébként úgy gondolja: "A szabadság teszi lehetővé, hogy kényelmes körülmények között azzal foglalkozzam, amit szeretek: magyarázatot találni arra, ami megfigyelhető; választ adni különféle problémákra; vagy éppen bölcsen elfogadni, hogy néhány kérdésre nem lehet elfogadható magyarázatot adni. Ha ezt a tevékenységet másokkal is megosztjuk, akkor azt oktatásnak hívják."

Selye és a Nobel-díjas Polanyi

A kiállításon rajtuk kívül még számos híresség, illetve ismert üzletember szerepel. A legismertebb közülük talán a már 1982-ben meghalt Selye János stresszkutató, ő is egyébként a McGillen tanított.

Az élők közül a Nobel-díjas John Polanyit érdemes feltétlenül kiemelni, de azért ismert üzletemberek sokaságát is megtaláljuk a sorban: Peter Munk a világ legnagyobb aranybányászati cégét hozta létre, de ismeretes, hogy a Westend felépítésében is kulcsszerepet játszott.

Hegedűsök előnyben

Andrew Sarlos pedig már nincs az élők sorában, de ő is nagy mennyiségű külföldi tőke magyarországi befektetésében közreműködött. Fellegi Iván a kanadai statisztikai hivatal első embere lett, és nagy karriert futott be Észak-Amerikában Frank és Linda Hasenfratz is, akik végül pénzüket részben visszahozták Magyarországra, hiszen Linamar nevű cégük Békés megyében működtet leányvállalatot.

Az előadóművészek, muzsikusok közül feltűnik a kiállításon Loránd Fenyves, a 2004-ben elhunyt hegedűművész. Szintén hegedűs, zenepedagógus Károly Stephen Sziládi, akinek fia is zenész lett Kanadában. Peter Simon, a zenetudományok doktora, a Royal Conservatory of Music megalapítója, Mary Kenedi zongoraművész, Moshe Hammer hegedűművész vagy éppen Zoltan Kalman klarinétművész, egyetemi tanár szintén szerepel arcképével a tárlaton.

Érdekes, hogy a mostani tárlaton nem találkozhatunk Faludy Györggyel, az egyik leghíresebb kanadai magyar emigránssal. Róla Kanada tavaly másképpen emlékezett meg: teret neveztek el Faludyról Torontóban.