Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Hogyan lett Magyarország fotónagyhatalom?

2003.03.19. 14:44
Capa, Brassai és Kertész nem a derült égből hullottak alá. A Mai Manó fotókiállításából kiderül, honnan jön a fotóművészet és hová tart a computer-art.
Hogy Magyarország fotónagyhatalom volt, a világhírű fényképészeinket bemutató kiállítások után már nem meglepő kijelentés. André Kertész, Brassai, Robert Capa vagy vagy Paul Almásy munkássága nemzetközi szinten is elismert - pontosabban, ott elismert.

Pécsi József piktorialista felvétele
Hogy miért, az egy másik, jóval hosszabb cikk témája. Ezúttal arra keressük a választ: miként történhetett, hogy a magyar fotósok a húszas-harmincas évektől központi szerepet töltöttek be a világ progresszív fényképészetében.

A kérdés megválaszolása már csak azért sem könnyű, mert a tény, hogy neves fotósaink közül Capa és Brassai Franciaországban, Andre Kertész az Egyesült Államokban, Munkácsi Márton és Almásy Németországban csinált karriert, megint csak a már említett, hosszabb cikk témája felé terelheti figyelmünket.

A rövidebb cikk

A tekintetet Kincses Károly kiállítása, a "Kertész és Brassai előtt" segít a témán tartani. A Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatójának válogatása ugyanis éppen a fényképészet hazai megjelenése és a nagy sikerek közti, kevéssé ismert korszakot mutatja be.

A kiállítás, és a belőle készült könyv egyértelművé teszi: a nagy nevek nem a semmiből tűntek elő. Megjelenésük váratlan csoda helyett hagyományos, de hazánkban éppen emiatt meglepő fejlődés eredménye.

A műtermi fotográfiától a modernizmus megjelenéséig tartó időszakban, 1890-1930-ig a magyar fényképészet ugyanis a fejlett európai országokéval együtt alakult. Kincses összegyűjtötte annak a jobbára elfeledett fotósnemzedéknek a munkáit, amelyik élénk kapcsolatot ápolt a német és francia fotográfusokkal. Pécsi József, Máté Olga vagy Balogh Rudolf munkáin azonban nem csak a nemzetközi szellemi áramlatok és a friss technikai megoldások hatása érződik, hanem a kísérletező kedv is. A jellegzetes kelet-európai világlátással készített felvételeik előkészítették a terepet a nagy kiugrás számára. Képeiken már ott van mindaz, ami önálló művészetté tette a fotográfiát.

Nem kell több karót nyelt házaspár!

A "Kertész és Brassai előtt" azonban nem csak magyar vonatkozásai miatt érdemel figyelmet. A válogatás ugyanúgy szól egy frissen született művészeti ág útkereséséről. A képek felvázolják a folyamatot, amelynek végén a fotósok végül rájönnek: mire érdemes használni az új technikát. Mit lehet kezdeni a fényérzékeny lemezre vetülő képpel. Ekkoriban, az 1800-as évek végétől a 20-as évek közepéig tartó időszakban kristályosodott ki ugyanis az, amit ma fotográfiának hívunk.

A kiállítás a műtermi felvételektől, a gipsz oszlopfők mellett álló, karót nyelt házastársaktól indít. A negédes és steril hangvétel ellenében fogalmazódott meg egy évtizeddel később az irányzat, amely piktorializmus néven a fotózás művészi ágként való elismertetéséért szállt síkra. A bizonyítási kényszertől hajtva a fotográfusok ekkoriban éppen a fényképészetet egyszerűen technikai bravúrnak tekintő képzőművészet elvárásainak próbáltak megfelelni. A mind fejlettebb objektívek révén egyre tisztább képeket mesterségesen lágyították, elmosták, grafikákhoz tették hasonlatossá.

Pécsi, mint ifjú modernista
Egy évtizeddel később a piktorializmus legjelesebb képviselői - Kertész, Brassai, Pécsi József, Máté Olga - felhagytak az eleve kudarcra ítélt próbálkozásokkal, és használni kezdték a gépet. Felfedezték a formák szépségét, a spontán pillanatok megragadásának lehetőségét, a beállított kompozíciókkal szemben a pillanatok jelentőségét. Azaz megszületett a modern fotográfia.

A folyamat azonban nem csak kultúrtörténeti érdekesség. Hasonló utat jár be minden születő művészeti ág. Napjainkban például a computer-art próbál átlépni a "műtermi felvételek" világából a "piktorializmusba". A téma összefoglaló kiállítására valószínűleg még várnunk kell néhány évtizedet. Kárpótlás lehet a késlekedésért, hogy a "Létrehozható -e művészet a számítógéppel?" kérdésre a szemünk előtt fog megszületni a válasz.

Kertész és Brassai előtt
A modernizmus gyökerei a magyar fotográfiában
Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház
1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.
Nyitva: 03.17. - 05.18.

Anne Cartier-Bresson - Kincses Károly - Kertész és Brassai előtt
A modernizmus gyökerei a magyar fotográfiában
Magyar Fotográfiai Múzeum, 2001, 4600 Ft