Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Klassz cikkek
Másfél éve járhattam utoljára a Szimpla Kertben, és nekem senki nem szólt, hogy időközben beköltözött a helyre egy kisebb arborétum, ügyesen ötvözve a berlini foglaltházak lepukkantságát egy elitebb télikert hangulatával. Nosztalgikus érzések között érkeztem a megnyitóra, hiszen fiatalkoromban igazi kis képregényolvasó penészvirág voltam. Sokat köszönhetek olyan kiadványoknak, mint a Kockás, hiszen annak idején itt jelentek meg néhány, a kommunizmus által megtűrt francia képregény, mint például Pif és Herkules, a karatés Dr. Justice, vagy a kizárólag csukafejes-pózban mutatkozó szőke ősember, Rahan.
A kiállítás nem túl nagy, a Szimpla Kert egyik kisebb, oldalsó termében van a falon néhány, képregényekből kiemelt képsor, ami leginkább arra alkalmas, hogy megismerkedjünk a fiatal tehetségek stílusával és képi világával. A kiállított művészek közül ketten nem magyarok, Gradimir Smudja és Aleksandar Zograf, utóbbi a jugoszláv háborúról készített munkájával aratott nyugaton jelentősebb sikert.
Klikk!
Eredetileg egy-egy képregénykockát állítottak volna ki, de ma már a teljes oldal a kompozíció egysége, mondta el megnyitó beszédében a magát képregénygyűjtőként aposztrofáló Bayer Antal, a Míves Céh Kiadó szerkesztője. Ők adták ki többek között a Fekete-Fehér antológiában magyarul megjelent Sin City képregényt. Elmondta még, hogy 1957-ig a tiltás, utána a rendszerváltásig a tűrés időszaka volt a magyar képregény történetében, ma pedig már a külföldiekkel kell felvenni a versenyt. Ezt követte Bölöni Kata főszervező beszélgetése a két vendéggel, Palya Bea énekesnővel és Pálfi György filmrendezővel, akikről közben két rajzoló, Fritz Zoltán és Lanczinger Mátyás szuperhős-karikatúrát készített. Az akcióban résztvevők megbeszélték, hogy a magyar szuperhős talán nem állat-ember kombináció lehet, mint a legtöbb amerikai (pók, denevér, stb.), hanem inkább a táltos és sámán vonalat vehetné alapul.
Pálfi, akit főleg a Taxidermia és a storyboardok kapcsán kérdeztek, kifejtette, hogy nagyon bírja a japán anime részletes, filmes finomságokkal operáló világát, viszont távolabb állnak tőle a Pókember-szerű filmfeldolgozások, mert ezek a történeten kívül nem igazán adják vissza az eredeti képregények hangulatát. Palya Bea is gyakran készít rajzokat készülő zenéihez, vagyis bizonyos értelemben ő is használ storyboardot a munkáihoz. A beszélgetésben részt vett még Futaki Attila, a Roham magazin munkatársa, akinek hamarosan Franciaországban jelenik meg Spiral című önálló kötete.
A kiállítás még egy hónapig tekinthető meg a Szimpla Kertben, utána vándorol tovább más szórakozóhelyekre, mindig bővülve a megnyitókon készült újabb szuperhős-rajzokkal. December 9-én nyit a Hungarocomix képregénykiállítás és vásár, 28-án pedig a Menta-teraszon folytatódik a fesztivál, ahol a vendég Réz András és Török Ferenc lesz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
