Miklós
-7 °C
2 °C

Kertész Imre kapta az irodalmi Nobel-díjat

2002.10.10. 13:36
Kertész Imre magyar író kapta idén az irodalmi Nobel-díjat - jelentették be kora délután Stockholmban. Első alkalommal ítélték magyar szerzőnek a legrangosabb irodalmi díjat.
Kertész Imre
A legrangosabb irodalmi elismerést odaítélő Svéd Királyi Akadémia indoklásában rámutatott: a 72 éves magyar író műveiben azt örökítette meg, amit a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átélt. Magyar írót első ízben jutalmaznak Nobel-díjjal.

Kertész Imrét korábban már többször emlegették az irodalmi Nobel-díjra esélyesek között. A magyar író mellett idén Philip Roth, John Updike, Thomas Pynchon (mindhárman amerikaiak), J. M. Coetzee (Dél-afrikai Köztársaság), Nuruddin Farah (Szomália) neve került még esélyesként szóba.

Kertész Imre óriási megtiszteltetésnek érzi, hogy a magyar írók közül elsoként megkapta az irodalmi Nobel-díjat. "Nagy-nagy örömmel fogadtam a hírt, de ha nem kaptam volna meg, akkor se keseredem el, mert megmaradt volna nekem az írás, s az mindenért kárpótol" - nyilatkozta az MTI-nek szerdán Berlinben, ahol éppen tartózkodik.

A hír ismertté válása után néhány perccel Medgyessy Péter miniszterelnök is felhívta Kertész Imrét és gratulált neki.

Az irodalmi Nobel-díj 10 millió svéd koronával jár, a korábbi években olyanok kapták meg a világ legrangosabb irodalmi kitüntetését, mint a brit V.S. Naipaul, a német Günter Grass, vagy a portugál José Saramago.

Kertész Imre élete és munkássága

Kertész Imre író, műfordító Budapesten született 1929. november 9-én. Tizennégy évesen Auschwitzba deportálták. Több koncentrációs tábort megjárt, 1945-ben tért haza, Újságírásból és fizikai munkából élt. Első regényét, a Sorstalanságot 1973-ig írta. A mű már megjelenésekor nagy visszhangot váltott ki, de csak a nyolcvanas-kilencvenes évek óta sorolják a hazai irodalmi posztmodern legnagyobbjai közé. Felsőfokú végzettsége nincs, nem tagja magyar egyesületnek, szövetségnek. 1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja.

Regényeinek és az önéletrajzi jellegű könyveinek (Gályanapló, Valaki más) fő témája a totális rendszerekben élő ember szabadsága, Auschwitz és a történelem lezárhatatlansága, a gondolkodásmódok, nyelvi univerzumok kibékíthetetlen ellentéte. Nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt kiadó gondozásában jelentek meg. Műfordítóként Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait fordította magyarra.

Főbb művei: Sorstalanság (regény, 1975), A nyomkereső (regény, 1977), A kudarc (regény, 1977), Kaddis a meg nem született gyermekért (1990), Angol lobogó (1991), Gályanapló (1992), A holocaust mint kultúra (előadások, 1993), Jegyzőkönyv (1993), Valaki más: a változás krónikája (1997), A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újra tölt (monológok és dialógok, 1998), A száműzött nyelv (2001)

Díjak: Füst Milán-jutalom (1983), Forintos Díj (1986), Artisjus Irodalmi Díj (1988), József Attila-díj (1989), Déry Tibor-jutalom (1989), Az Év Könyve Jutalom (1990), Örley-díj (1990), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), a Soros Alapítvány Díja (1995), Brandenburgi Irodalmi Díj (1995), Márai Sándor-díj (1996), a lipcsei könyvvásár Literaturpreis für die europäische Verständigung nevű nagydíja (1997), Friedrich Gundolf-díj (1997), Kossuth-díj (1997), Jeanette Schocken-díj (1997).

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!