Gyöngyi
9 °C
9 °C

Vállalatok pénzén vásárol magának műtárgyakat a Kogart

2007.06.26. 14:59
A bankárholdingos Kovács Gábor leleményes projekttel duzzasztaná hatszorosára gyűjteményét. A pénzt cégek adják, néhány milliót kapnak jótékonysági szervezetek és művészek. Miért lesz jó ez a művészeknek, és ki dönti el, mi a főmű?

Ügyes üzleti modellel gazdagítja gyűjteményét a milliárdos Kovács Gábor művészeti intézménye. A Kogart ötéves programot hirdetett meg, amelynek keretében cégek évi egymillió forintot fizetnek be arra, hogy az alapítvány kortárs műalkotásokat vásároljon. A terv szerint minden évben száz vállalatot vonnának be, így évi százmillió forintot fordíthatnának műtárgyakra.

Ahol tud, segít

A terv lényege a segítség, mondta Kovács Gábor a keddi sajtótájékoztatón. A vásárlásokkal ugyanis támogatják a kortárs művészeket. A műtárgyak közül huszonötöt minden év végén aukcióra bocsátanak, a bevételt pedig huszonöt jótékonysági szervezet kapja meg.

"Ez egy igazi win-win helyzet" - mondta az Indexnek Kovács Gábor, aki kérdésünkre elárulta azt is: a jótékonyság melléktermékeként összegyűlt műalkotásokat a Kogart gyűjteményének részét képezik majd.

A Nemzeti Gyűjtemény nevezetű kollekcióba egyébként a kiválasztott, élő magyar képzőművészek főműveit szeretnék megvásárolni. Olyan munkákat, amelyek egyúttal az adott kort és a művészt is jellemzik, mondta a Kogart művészeti kuratóriumának elnöke, Fertőszögi Péter.

Dobozgitár

A választási procedúra két kérdést is felvetett bennünk. Több száz cég jelentős támogatásával épülő gyűjteménynél már indokoltnak látszik, hogy független, elismert szakemberekből álló grémium válassza ki a műveket. Kiket hívtak meg a kuratóriumba, kérdeztük, hiszen jelenleg két elismert név fémjelzi a művészeti munkát: Hegyi Lóránd nemzetközileg elismert művészettörténészé, aki azonban külföldön dolgozik, a Saint Etienne-i Művészeti Múzeumot vezeti. És Tolcsvay Lászlóé, aki viszont a dobozgitár világában tett szert ismertségre.

"A Kogart szakemberei konzultációkat folytatnak a szakmával, neveket azonban nem árulhatok el" - mondta kérdésünkre a kuratórium elnöke titokzatosan.

A projekt másik kérdéses pontja, hogy a gyűjtemény miként támogatná a művészeket, ha azok főműveit legfeljebb egymillió forintért vennék meg? Miközben a piacon a kortárs művészek legjobb munkái jellemzően túllépik ezt a határt.

Kovács Gábor szerint vásárolnának kevésbé felkapott művészektől is, akiktől olcsóbban kaphatnának alkotásokat. A fennmaradó összeget pedig nagyobb beruházásokra fordítanák. (Itt persze továbbra is kérdés, hogy akkor hol a művészek támogatása, ami azt jelentené, hogy magasabb áron vásárolnának tőlük, mint amennyiért amúgy is el tudnának adni.)

Nagykövetek, üzletemberek, helikoffer

Amennyire bizonytalan a projekt művészi oldala, annyira kidolgozott viszont az üzleti háttér. A Kogart felállított egy tizenkét tagú szervező bizottságot, amelynek tagja többek közt az Egyesült Királyság nagykövete, John Nichols, az osztrák nagykövet, Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel, a volt főpolgármester-helyettes, Schiffer János, az Indexben is érdekelt Nobilis Kristóf és a Ringier vezetője, Papp Béla.

Az ő feladatuk az évi száz támogató cég beszervezése. A munkájukat segíti, hogy a támogatás az adóalapot csökkenti.

Felállt egy szintén tizenkét tagú jótékonysági bizottság is, Norvégia nagykövetével, Bente Angell-Hansennel, Halász Judittal, Müller Péterrel vagy az A.T. Kearney társigazgatójával, Mátyásfalvi Jánossal.

Ez a bizottság írja ki a pályázatot a jótékonysági szervezeteknek. Ők sorsolják ki, hogy a befutó huszonöt szerveztet melyik mű értéket kapja majd. A szervezetek egyébként mindenképpen pénzhez jutnak, licitáló hiányában ugyanis a Kogart vásárolja meg a tárgyat, önmagától.

Az öt év alatt ötszáz darabosra duzzadó Nemzeti Gyűjteményt évente egyszer, kiállításon mutatná be a Kogart. Az alapító Kovács Gábor szerint azonban nem ez lesz az egyetlen alkalom, amikor a közönség találkozhat a munkákkal. Terveznek ugyanis válogatásos kiállításokat is. Sőt, jelenleg tárgyalások zajlanak két, vidéki nagyvárosban két új Kogart-intézmény nyitásáról is.

A Kogartnak jelenleg száz kortárs műalkotása van, amelyekre 200-250 millió forintot fordított fennállásának három éve alatt, mondta az Indexnek az alapító.