Beleolvastunk - a Nagy Last Minute Könyvajánló

2005.12.21. 13:59
Nyirkos tenyérrel és remegő arcizommal ébred, mert annyi embernek nem vett még ajándékot? Ötlete sincs semmi, kivéve egy hatékony gépkarabélyt, amivel szitává lőné azt, aki ezt az egészet kitalálta? Na mindegy, segítünk. Karácsony előtt többtalicskányi könyvvel árasztanak el minket a kiadók, mert azt hiszik, hogy noha monitor előtt ülünk, még szoktunk olvasni. Alant, és életmentő sorozatunk következő részében egy csomó könyvről mondjuk meg a frankót, 5-70 oldal megemésztése, vagyis a klasszikus beleolvasás alapján. Mi legalább bevalljuk.

Tom Sharpe: Wilt


Egy alulfizetett értelmiségit vagy - rossz kimondani - egy tanárt kell megajándékoznia? Vagy egy olyan mukit, aki nem volt hajlandó megdugni az ajándékozót? Az első hetven oldal elolvasása alapján erre a célra nincsen alkalmasabb a Wilt című vicces angol regénynél. A főszereplő egy ellenszenves köcsög, aki ipari tanulókat próbál angol irodalomra tanítani, és utálja a feleségét, az ostoba, de óriási csöcsű tehenet, aki a csoportszextől és lágy drogoktól sem ódzkodó kultúrsznobok hálójába kerül, aztán egyszer csak eltűnik. Az igazi pörgés állítólag ekkor kezdődik, de ott még nem tartunk. Eddig is volt egy nagy talicska mókás spleen, dühöngés, guminő és majdnem orális szex. És rögtön megjelent a folytatás, a Wilt alternatív lesz, annak, aki.

Partvonal Könyvkiadó, 2005.
302 oldal, 2499 forint

Ptiluc: Disznóól

#alt#

"Nekem az én kedvenc állatom a disznó" - írta dolgozatában egy nápolyi kisfiú (Marcello D'Orta: Én, reméljük, megúszom), és tulajdonképpen igaza volt, hiszen mi lenne velünk véres hurka nélkül? Ptiluc disznait azonban nem érdemes megenni, egyrészt mert rajzolva vannak, másrészt meg nem mások ők, mint Victor Hugo, Napoleon és Zola reinkarnációi. A kurta farkúak moslékzabálás közben a technika fejlődését csodálják, és társadalomfilozófiai kérdéseken gondolkodnak, és nem mellesleg megpróbálnak rájönni, hogy mit ronthattak el előző életükben. Vicces beszólások, édibédi rajzok és a megoldás arra a kérdésre, hogy miért is olyan okosak a disznók. Akinek az ő kedvence állata a disznó, ezt a könyvet ne hagyja ki.

Titkos Fiók, 2005.
számozatlan, 3500 Ft.

Christopher Paolini: Eragon

#alt#

Nem tudom, ki hogy van vele, én utálom a kis zseniket, a kilencévesen érettségizőket, a hatévesen zongoraversenyeket nyerőket, és azokat, akikhez a tanár nénik a többi szerencsétlen normálisakat mérik. Christopher Paolini is egy ilyen kis zseni, úgyhogy alapvetően utálni kéne, de az Eragon sajnos olyan jó, hogy nem lehet. Az iskolába se járó, 15 éves, naná, hogy szemüveges kissrác ugyanis letehetetlen fantasyt írt, a főbb szereplők egy vele egy idős fiú, egy zafirkék sárkány, egy gonosz király és egy jó fej varázsló. Az Eragon Amerikában heteken át vezette a bestsellerlistákat, maga mögé utasítva a Harry Potter-könyveket is. Paolini nem elég, hogy tehetséges, de elég gazdag is, mivel az Eragon megfilmesítési jogait megvásárolta a 20th Century Fox, és Amerikában már megjelent a tervezett trilógia második része is.

Európa Könyvkiadó, 2005.
526 oldal, 2800 Ft.

William Gibson–Bruce Sterling: A gépezet

#alt#

Scifi- és Jane Austen-fanoknak kötelező megvenni Gibson steampunk stílusban készült új remekét. A gépezet tulajdonképpen alternatív történelemkönyv arról, hogy mi lett volna, ha a gőzenergia diadalmaskodott volna az olaj és az atom helyett. Helyszíne a 19. századi London, főszereplői jól képzett prostik, krími katonák, titkosügynökök és Darwin. Amerika romokban, Japán jó barát, Britannia a világ ura, de nem sokáig, mert hatalmát egy doboz lyukkártya veszélyezteti, aminek senki sem ismeri a titkát. Zseniális munka annak ellenére, hogy a szépirodalomban a négykezesek általában rosszul szoktak elsülni. Nem véletlen, hogy a Galaktika magazin ezzel a könyvvel indította újra a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatát.

Nagual Publishing, 2005.
434 oldal, 2990 Ft.

Gróf Balázs: Képregények


Mindenkinek van olyan ismerőse, aki nem rajong az olvasásért, viszont szeret hülyeségeken röhögni. Ennek a széles fogyasztói spektrumnak a megajándékozására alkalmas a Pesti Est-es képregényeiről ismert Gróf Balázs könyve. A kis mennyiségben fogyasztható, aktuális társadalmi jelenségeket, divatokat fikázó képregények nagy tömegben ugyanis a kényszeres jópofaság érzetét keltik. Mintha valaki egy pécsi vonatúton végig vicceket mesélne nekünk. Aki ezt összeegyeztethetőnek tartja a karácsonnyal, mindenképpen vásárolja meg az amúgy igényesen nyomtatott, színes könyvet. Ha nem, nem.

Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2005.
189 oldal, 2800 Ft

Lawrence Block: A betörő, akit szekrénybe zártak


Egészen elképesztő, hogy a szűkszavú, alkoholistás–lecsúszottmagánnyomozós krimi cárja, L.B. énje annyira kettős, hogy a másik visszatérő főhőse egy igazi vaszarys–woodehouse-os mókás fickó, Bernie Rhodenbarr. A csajozós betörő kalandjai annyira viccesek, hogy az újabb rész megjelenése előtti pár hónapot csendes semmittevéssel, például rekreációs drogok fogyasztásával szoktuk eltölteni. Most tétován mosolygunk, mert Bernie megint szerelmes lett, és kinyomozott valamit, amiről most nem árulnánk el semmit. Elég legyen annyi, hogy a csaj bájos, és a szereplők rengeteget piáznak a véres rejtély kedélyes kibogozása közben. Ja, és persze csaltunk, mert ezt egy húzásra végigolvastuk.

Agave Könyvek, 2005.
1880 forint

Chris Cleave: London lángokban


Aki még karácsonykor is a terrorizmusról akar olvasni, feltehetően nem teljesen normális, de hát vannak ilyen embertársaink, nekik nyugodt szívvel ajándékozható Cleave regénye, vagy minek is nevezzük ezt az Oszama bin Ladennek címzett 250 oldalas levelet. A történet alapja az, hogy a rettegett turbános lebombázza az Arsenal új stadionját, és a főhősnő elveszti a férjét és a fiát. A levél célja, hogy Oszama megértse a nő fájdalmát, azoknak a reménytelen dühét, akik életben maradnak. Az első könyves pszichológus feltehetően hisz abban a buddhista tézisben, hogy megvilágosodni egy levéltől vagy akár egy falevéltől is lehet, de ettől függetlenül könyve érdekes, stílusa gördülékeny, és a témához illően megfelelően nyomasztó.

Partvonal Könyvkiadó, 2005.
250 oldal, 2499 Ft.

SUSE Linux Professional 9.1 felhasználói kézikönyv


Balage kolega talán maga sem tudja, de egy életre szóló ajándékkal lepett meg, amikor ünnepélyesen átnyújtotta a SUSE Linux Professional 9.1 felhasználói kézikönyvét, a SUSE Linux AG szellemi tulajdonát. A soros kábelekkel és használhatatlan Linux Live! cédékkel feldíszített karácsonyfa alatt készülök saját szellemi tulajdonommá tenni, jobb híján. Kicsit csaltam, és előre belelapoztam az izgalmas műbe. Karácsonyi kedvencem a konzolból indított "kill" parancs: az ajándék könyv szerint jelet küld egy folyamatnak, mire "a rendszer a folyamatot szó szerint meggyilkolja. Ezt az esetek többségében nem éli túl egyetlen folyamat sem. (Kivéve a zombik.)" Köszönöm, Balage!

Az oprendszer mellé csomagolva

Dave Thompson: By The Way – Red Hot Chili Peppers

#alt#

Alig csendesedtek érzékeny lelkünkben a Kiedis-önéletrajz keltette hullámok, máris újabb Red Hot Chili-könyv jelent meg, Dave Thompson By The Way című biográfiája. A fordító maga is rajongó, Pritz Péter '94-ben Los Angelesben majdnem behugyozott Flea és Anthony Kiedis láttán, aztán aláíratta velük az útlevelét, értő kezek babusgatták tehát a művet. A belső borítón a fordító személyes ereklyéi láthatók, koncertjegyek és maga az útlevél, szóval csudás az egész. A könyv maga egy 1993-as mű felújított, naprakész változata, páratlan információtömeggel. Nem igazán értjük, mi ez a hirtelen támadt RHCP-konjunktúra, de csak támogatni tudjuk, olvasson mindenki ilyen könyveket, vegyük meg szerettünknek, hátha magunk is hozzájárulhatunk ezzel a nemzet könnyűzenei felemelkedéséhez.

Cartaphilus Kiadó, 2005.
367 oldal, 4980 Ft

John Keegan: A háborús felderítés - Az ellenség megismerése Napóleontól az al-Kaidáig

#alt#

Elfogult vagyok. John Keegan az egyik kedvenc napilapom, a Daily Telegraph háborús tudósítója és katonai elemzője, az iraki hadműveletek idején napi olvasmányom volt. Keegan felkészült hadtörténész, és tudását, lévén egyetemi oktató is, meglepően fogyasztható formában tudja átadni. Annyira fogyaszthatóban, hogy a háborús felderítésről szóló könyve olykor zavaróan sekélyesnek tűnt. Ezt a hiányosságot azonban egy, a téma iránt legfeljebb érdeklődő olvasó hamar megbocsátja, hiszen regényként, sztoriként is izgalmas könyvet eredményezett. A könyv első felében főként tengerészeti hadműveletekkel ismerkedhetünk meg alaposabban. Keegan jó érzékkel nem a történelem agyontárgyalt nagy csatáin, hanem az azokat megelőző, később akár jelentéktelennek tűnő kis csatákon mutatja be a később sorsfordítónak bizonyuló felderítési fejleményeket. És szép ívben mutatja be a hírszerzés és a felderítés fejlődéstörténetét a korai idők legfeljebb hadászati szempontból hasznosítható lassú információitól a harcászati jelentőségű real-time felderítésig. A szakmai közönség egy érdekes összefoglalóra, a laikus érdeklődök egy kémregény izgalmaival vetekedő felvilágosító irodalomra tehetnek szert, ha valamelyik szerettük véletlenül Keegan művét csempészné a karácsonyfa alá. A könyv egyetlen negatívuma talán a fordítás, ami ugyan nem hibás, de szerkesztetlen. Tisztelt Európa kiadós szerkesztők, tessék az elején eldönteni, hogy az angolszász vagy a magyar terminológiát akarják használni, a kettő együtt, illetve felváltva sokszor zavaró.

Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005.
764 oldal, 3700 forint