További Klassz cikkek
A háromnapos programon ugyanis 350 szerző jelenik majd meg, hogy beszéljenek könyvükről, esetleg dedikálják azt.
A fesztivál nemzetközi jellegét jó néhány külföldi író mellett két nemzetközi hírű szerző biztosítja. A fesztivál vendége a spanyol születésű, de franciául író Jorge Semprún, és a kirgiz Csingiz Ajtmatov.
Semprúnnak, akinek legújabb regénye, a Húsz év, egy nap című a könyvfesztivál alatt fog megjelenni, Demszky Gábor főpolgármester Budapest Nagydíjat adott át a csütörtöki megnyitón. Ajtmatovnak pedig Sólyom László adományozott egy Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje nevű kitüntetést.
Dübörög a szakma
A Kongresszusi központban rendezett ünnepségen a köztársasági elnök elmondta, a tizenharmadik alkalommal megrendezett fesztivál azért fontos, mert itt nem csak az írók és az olvasók találkoznak, hanem jelen van az egész könyvszakma. Sólyom szavairól, hogy a Kongresszusi központ három napra egy gigantikus könyvesbolttá alakul, ugyanakkor nem tudtuk eldönteni, hogy pozitívak, vagy pedig a mindent behálózó üzletre céloz az elnök.Sólyom egyébként meleg hangon szólt Semprúnról, majd a kiegyensúlyozottság jegyében kiemelte, hogy húsz éve megindultsággal olvasta Ajtmatov könyveit is.
Sólyom elmesélte, hogy már másodikos korában tudta, milyen elmerülni egy jó könyvben, további tapasztalatokat szerzett a témáról, amikor könyvtárosként dolgozott, de egyébként ő nem csak könyveket olvas, hanem ír is.
A kort jellemzik a kiadott könyvei, bocsátkozott filozófiai mélységekbe a köztársasági elnök, majd magyarázatul megjegyezte: a hatvanas években például kis betűkkel és nagy sorközzel nyomták a verseskönyveket.
Beszédjében később rátért a jelenre, amelyben ugyan "dübörög a könyvszakma", de azért nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a 18 éveseknek 0,3 százaléka leli örömét az olvasásban, a középiskolásoknak pedig huszonhárom százaléka nem érti meg az olvasott szöveget. "Ha ez így megy tovább, elfogy az olvasó."
A műsorvezető ezek után arra kérte a köztársasági elnököt, hogy egy katalán szokás szerint, könyv és virág átadásával nyissa meg a háromnapos fesztivált. Sólyom László ekkor egy szál vörös rózsát adott át egy középkorú asszonynak, aki zavarodottan könyvet nyomott az elnök kezébe.
Könyv a globalizáció ellen
Ezt követően lépett a pódiumra Csingiz Ajtmatov, aki miszticizálva országát úgy fogalmazott, a Tien-san hegyei közül érkezett közénk. A neves író ezek után többször is hangot adott hálájának és meghatottságának, ami annak ellenére is hitelesnek tűnt, hogy a kirgiz úgy hangzik, mintha fordítva játszanának le valamilyen szláv nyelvet."Szellemi kapcsolatban állok a magyar néppel" - mondta Ajtmatov magyarul kiadott könyveire utalva, majd kiemelte Mészáros Márta nevét. A magyar rendezőnő ugyanis Kirgíziában gyerekeskedett, ahová apja emigránsként jutott. Mészáros gyerekkori élményei alapján forgatta Kisvilma című filmjét.
Az író végül azzal a gondolattal bocsátotta útjára a közönséget, hogy a globalizáció megállíthatatlan ugyan, de a könyv sokat tehet a nemzeti kultúra megőrzéséért.
A 82 éves alkotó a pódiumbeszélgetésen elmondta, gyakran kérdezik tőle, hogy spanyol vagy francia, író vagy politikus, és egyszer úgy felelt, ő csak egy exdeportált Buchenwaldból. Ez az élmény meghatározó volt életében - tette hozzá az író, aki 1988 és 1991 között spanyol kulturális miniszter volt.
Kifejtette, hogy a koncentrációs tábor élménye különleges tapasztalat volt számára: ott tudta meg, hogy a szabadság valójában a jó és rossz közötti választás lehetőségét jelenti.
A lényeg az, hogy képesnek kell lenni megosztani kenyerünket rosszabb helyzetben levő elvtársunkkal - hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy Kertész Imre összes művét olvasta és személyesen is ismeri a Nobel-díjas magyar írót, szerinte különleges alkotó. Vannak hasonlóságok a tapasztalataikban, mégis teljesen különböző az élményük, Kertész Imre ugyanis az auschwitzi haláltáborról írt, ő pedig egy munkatáborról, ahol nem volt gázkamra - tette hozzá.
Jorge Semprún elmondta, hogy életében mindössze három könyvet írt spanyolul, két visszaemlékezést és legutolsó regényét. Jelenleg két könyvet ír párhuzamosan, mindkettőt franciául. Az egyik egy valódi fikciós regény, a másik pedig, mivel már öreg, viszonylag kevés ideje van hátra, egyfajta mérleg, szintézis.
Utóbbi egy filozófiai esszé lesz, amelyben fiatalságától, a franciaországbeli ellenállástól kezdve minden élményét rögzíti az élet olyan nagy témái köré csoportosítva, mint szenvedés és illegalitás, Isten és filozófia. Hozzátette: ez nem önéletrajzi regény, a magánéletéről ugyanis soha nem fog írni, mert azt csak a sajátjának tekinti.
MTI
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
