A királynő teste és az áfás számlák

A tüntetéseket és képrongálást is kiváltó Hermann Nitsch-kiállítás óta képzőművészeti alkotás nem kavart akkora vihart nálunk, mint a Kis Varsó szobrászcsoportnak a Velencei Biennále magyar pavilonjába készített munkája.

2 in 1

A Kis Varsó Egyiptom leghíresebb műkincshez, a medál és fülbevaló formájában is elterjedt Nefertiti mellszoborhoz készített testet. Nefertiti a Kis Varsó tolmácsolásában nem a jellegzetes, egyiptomi pozitúrában tiszteleg az ősi kultúra előtt, de nem is az ideális szépség gondolatát viszi tovább. Az egyiptomi királynő a magyar művészek megfogalmazásában valóban teljes alakká vált: a testen nyomott hagyott néhány leélt évtized, a megszült gyermekek, és persze hajdani, egyre halványuló szépsége.

A művészek szerint ők valójában két műalkotást hoztak létre. Az egyik élőben csupán néhány ember számára volt látható: a világhírű egyiptomi műkincs három órára egyesült a kortárs, magyar szoborral.

A maradandóbb alkotás a fej nélküli alak, amellyel Magyarország Velencei Képzőművészeti Biennálén képviseltette magát.

Becsületsértés

Bár az alkotás nem a szándékolt botránykeltés céljával jött létre, a 3000 éves szobrot kiegészítő testet támadta az egyiptomi kormány, mivel szerintük a munka az "egyiptomi kultúra becsületébe gázolt".

A nemzetközi sajtóban kibontakozó vitában újra kiéleződött a Németország és Egyiptom közti, évtizedek óta fennálló feszültség is. Az 1912-ben a német Borchardt által feltárt műkincs a hivatalos egyiptomi álláspont szerint ugyanis illegálisan került ki az országból, a németek viszont állítják, hogy szerződés bizonyítja tulajdonjogukat.

Áfás művészek

A szobor az országhatáron belül is viharokat kavart. A kulturális minisztérium által a szobor megalkotására, az ezzel kapcsolatos programokra, és a szervezési munkákra jóváhagyott 65 millió forint átutalása ugyanis késedelmesen, csak a fél éves munka befejezésekor, május elején érkezett meg a koordinátorként működő Műcsarnokhoz.

A munkát addig a kurátor, Petrányi Zsolt által felvett kétmilliós magánkölcsönből finanszírozták a projektben résztvevők. Bár a Műcsarnok ezután fizette az anyagköltséget, az utazásokat és a velencei szállást, számlázási nehézségek miatt a kölcsönbe kapott pénzre ezek után is szükség volt. A múzeum szerint az érintettek hanyagsága, az érintettek szerint viszont a bürokratikus ügymenet miatt néhányan, köztük a művészek továbbra sem jutottak hozzá fél éves munkájuk honoráriumához.

Névtelen kritikusok

A történet végezetül bizarr fordulatot vett. A visszásságokat feltáró cikkünk nyomán a projekt kommunikációs tanácsadója névtelen levelet kapott, amelyben megfenyegetik: nyilvánosságra hozzák a témában írt magánlevelét. Babarczy Eszter szerint a levélben olyan információk is voltak, amelyek csak a Műcsarnok felső vezetése által ismeretesek.

A Műcsarnok igazgatója, Fabényi Júlia lapunknak elmondta, örül hogy valaki védelmébe vette az intézményt, de nem tudja, ki állhat az akció mögött.

Az eset Twin Peaks-be illő lezárása volt, hogy az érintetteket megszólaltató interjúinkat követően lapunk is levelet kapott ugyanerről a címről. Később, feltehetően cikkünk nyomán, mások is bekapcsolódtak a névtelenül folyó diskurzusba. A Kis Varsó művészei azonban elmondásuk szerint örültek, mivel úgy látják: a Nefertiti teste így vagy úgy, de állásfoglalásra késztette az embereket.