Nemzeti szőrgyűjtemény és halott író a salátástálban

A Petőfi Irodalmi Múzeum negyven élő- és halotti maszkot őriz jelenleg, amit a kiállítás idejére kiegészítettek Hegel, Napóleon vagy Luther Márton maszkjával. A kiállítás rendezője, Kovács Ida szerint most "egymásra találtak ebben a szobában ezek a nagy szellemek. Ezt tegnap éjfélkor éreztem először, amikor elkészültünk a kiállítással. Furcsa párbeszéd alakulhat ki így élők és holtak között. Ezt elősegítendő, bezártuk őket egy szobába".

Ady megszépülve

A halottimaszk-kiállítást egy közepes méretű teremben rendezték be: sejtelmes sötétséget teremtettek a fekete és bordó színekből felépített díszlettel. Az impozáns és felemelő térben mintha lebegnének a fejek. Mindegyik alatt néhány sorban leírják, hogyan halt meg az arc eredeti tulajdonosa, és valami emlékszövegfélét is elhelyeznek. A falakra kiírt, információban gazdag szövegek túl hosszúak, képtelenség elolvasni azokat, pedig rengeteg kultúrtörténeti érdekességről és a halotti maszk készítéséről is beszámolnak. Szerencsére mi utóbbiról élőben kaphattunk gyorstalpalót a kiállítás rendezőjétől, amit itt a keretben olvashatnak el.

Kaján vigyorú halottak

A halotti maszk minősége leginkább attól függ, hogy mikor készítjük el a nyomatot. "Kiss László szerint a hullamerevség beállta előtt vagy után, mert nála már mozdult meg a halott. A legjobb a halál bekövetkezése utáni 12-15 órában" - ad tanácsokat Kovács Ida, miközben saját arcán mutatja a maszkkészítés trükkjeit, amiket vicces történetekkel színez. A főleg kegyeleti értékkel bíró halotti maszkok levételének különleges sztorijaival valószínűleg tinihorror-sorozatokat lehetne indítani: Melocco Miklós szobrászt például a részeg temetőgondnok bezárta egy éjszakára a hullaházba. De Melocco találta meg a költő szőrzetét is a lenyomatban, amikor az eredeti Ady-maszkot megtisztította. Mint kiderült, ilyenformán nagyobb szőrkiállítást is lehetne tartani, hiszen a maszkok többek között őrzik Móricz Zsigmond és Kisfaludy Károly szőrszálait is.

A maszkok elkészítése általában nem számított művészi munkának, sokkal inkább a kegyeleti funkció dominált. Ahogy nagy ívű megnyitójában Szilágyi János professzor fogalmazott: "A négy-ötezer évvel ezelőtti kultúrákban álarcot tettek a halott arcára, de nem azért, hogy megörökítsék, hanem hogy elfedjék." Az idős ókorkutató röviden, de magával ragadóan vázolta fel a halotti maszk készítésének történetét, majd megjegyezte: "egy halott arcáról pont a lényeg hiányzik, mivel a lélek szállt el belőle". Ez motoszkál végig bennem: felfedni, vajon ki élt és ki nem, amikor elkészítették arcmását. Félelmetes, de ki lehet találni. Bár azt ne mondja senki, hogy normális Bertold Brecht kaján vigyora vagy a Nyugat szerkesztőjének, Mikes Lajosnak vidám mosolygása. "Állítólag ha szenvedés nélkül vagy álmukban mennek el az emberek, akkor megszépülnek egy időre" - ad magyarázatot megfigyeléseinkre Kovács Ida.

A gipszet így csorgassuk (Kovács Ida)

Nietzsche vicces halotti maszkja

A megszépülés másik oka pusztán technikai, hiszen minél több maszkot készítenek egy mintából, annál inkább eltűnnek a vonások. "Az itt látható Napóleon nagyjából a hatezredik másolat, és olyan ronda színe van, mint a maga pulóverének, borzalmas" - elemzi az öltözködésem és a korzikai rém viszonyát a kiállítás rendezője, de nem kullogok el sírva, hanem megnézem jobban a maszkot. Egyfelől tényleg olyan ronda színe van, másfelől a sokszorosítás miatt úgy néz ki Bonaparte, mint egy hibernált cyberpunk katona Dolph Lundgren alakításában.

"Csinálj Nietzschéről is egy képet! Ja, meg Hesséről!" - adja az utasításokat a bölcsészlány párjának, aki igyekszik mindent megtenni kedveséért. Érthető a lány kívánsága, mivel Nietzschéről készítették minden idők legviccesebb halotti maszkját, mintha saját karikatúrája lenne, egyetlen óriási bajusz az egész.

Az élő és halott maszkok készítése a 18-19. században volt nagy divat, így többen vannak, akikről életükben és halálukban is készültek maszkok, mint például Liszt Ferenc, akinek arcán a bibircsókok történeti fejlődését lehet nyomon követni. A magyar írók, költők közül többen már életükben maszkot készíttettek. Persze vannak olyan írók is, akikkel elbánt a sors, mesélte Kovács Ida: Jókai Mór feje alá nagy libatollas párnát tettek, míg Szentkuthy Miklóst egy salátástálban tálalták fel a családnak, akik ezért, érthető módon egy szekrényben tárolták a maszkot.

"Áthorpadni a nemlétbe" - Halottimaszk- és élőmaszk-kiállítás
Petőfi Irodalmi Múzeum
2006. november 10. - 2007. március 31.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!