Hárman szívnak, egy győz

A "magyar madzsongvilág Mükénéjét" kerékpáron közelítettük meg, ami nem kis feladat, tekintve, hogy sem az oda vezető hatos út, sem a pesti oldalon végigfutó ötvenegyes nem alkalmas bringázásra. Szikrázó napsütésben indultunk el, ennek ellenére Dunaújvárosig háromszor áztunk bőrig. "Itt az idegháború. Mindenki ideges" - szedtünk fel útközben némi népi bölcsességet egy buszmegállóban, ahová az eső elől húzódtunk be. Mire bekanyarodtunk Dunaújvárosba az eső átláthatatlan falat képezett, és rájöttünk, hogy célszerűbb lett volna búvárruhában útnak indulni.

Acélváros a Duna partján

A Gagarin térrel átellenben megtaláltuk az első Nyílt Nemzetközi Magyar Madzsongbajnokság helyszínét, a Kortárs Művészeti Intézetet. A sztálinvárosi részen található épület klímáját az előző napi kánikula határozta meg, így hamar száradtunk. A puritán versenyhelyszín a modern Art Caféból nyílt, ahol tizenhat egyforma asztalnál hatvannégy játékos feszült egymásnak. Idegháború jeleit nem tapasztaltuk. A játékosok között felfedezünk feketét, fehéret, de kínait egyet sem, pedig az ezeréves játék bölcsője Kína. (A madzsongról, a szabályokról és a magyar szövetségről őrjítő bőségben olvashat egy korábbi cikkünkben.)

Fertőző madzsongsejtek

"A harmincas években itthon nagy divatja volt a madzsongnak, kaszinókban sok helyen játszották. Később is megmaradt polgári csökevényként. Az emberek összejártak játszani, az egyik sütötte az aprósüteményt, a másik főzte a kávét. Akkor a römi mellett a madzsong volt a sikk" - tudtuk meg Boda Andrástól, a Magyar Madzsong Szövetség elnökétől, aki a helyszínen bírói feladatokat látott el, azaz a vitás esetek eldöntésében segített.

A szövetség története a Kiscsillag Sörözőben indult, az egy éves szervezet Dunaújvároson kívül is terjeszkedik, "egy-egy nagyobb városba bepottyantunk sejteket, és mindent megfertőzünk" - vázolja a terveket a rokkerhajú elnök. Kiderült, hogy azért itthon is vannak kínai madzsongjátékosok, "a kínaiak nem nagyon bírják a magyar néptáncot, nem áll kézre nekik, inkább a madzsongot gyakorolják" - nyugtatott meg minket Boda András.

"Madzsong-világszövetség még nincs, Kína és Japán készül megalapítani, de kell közéjük párnának Európa. Kicsit tüskés a hangulat a két ország között" - nyerünk rövid bepillantást a sportpolitikai erőviszonyokba. A nemzetközi madzsongbajnokságok története nem nyúlik túl régre, a hivatalos versenyszabályzatot 1998-ban rögzítették a kínaiak. "A játékot akkora területen játsszák, hogy elterjedtek különböző változatok. Mi tizenöt éve játszunk, de csak egy éve a sztenderd szabály szerint" - mondja Boda.

Úgy hat, mint a crack

"A játéknak nincsen megunhatósági faktora, totális drog. Az agyad minden szögletét megmozgatja, úgyhogy közben nem gondolsz az adóbevallásodra" - folytatja, majd tovább fokozza: "Ha tíz órát játszottál, akkor azon gondolkozol, hogy hogyan fogod a következő tíz órát végigjátszani." Megkérdezzük, mekkora szerepet játszik a játékban a szerencse, mire Boda tömören válaszol. "Taktika és stratégia. Itt nincs olyan, hogy szar lapod van, mint a kártyában."

Hungarian Open

A játék dinamikáját a "három szív, egy győz" elve vezérli, a versenyzők négyesével ülnek az asztaloknál. Az asztalgyőztes az, akinek a legtöbb a pontszáma, és a végén az asztalpontszámokat adják össze. A mezőnyről megtudjuk, hogy a "tizenkét éves Vivi az egyik legrettegettebb játékos, de ma nincs túl jó napja".

A verseny nemzetköziségét osztrák, holland, francia, portugál, mexikói és boszniai játékosok garantálják. Jelen van egy nagy ember is, Martin Rep, a holland szövetség elnöke és az európai szövetség tanácsadója. Az európai madzsongszcéna "meghatározó személyisége" azonban csak az 54. lett. Az első helyen egy honfitársunk, Illéssy Miklós végzett, aki 422-as eredményével 18 pontot vert rá a második helyezett osztrákra.

Téblábolásunk alatt megcsodáltunk egy bontatlan, Kínában gyártott szettet, amit Boda András nemrég kapott ajándékba. "Mikor megláttam, azt hittem, lehúzom a cipzáramat" - fejezte ki örömét a szövetség elnöke. Mikor vásárlási tanácsokat kértünk, elmondta, hogy a boltban kapható madzsongkészletek legtöbbször "szarok és drágák. A tisztabambusz-szett jól néz ki, de igazából használhatatlan. Amivel itt játszanak, az műanyag, de nem az az undorító, 16-24 ezer között már jókat lehet venni."

Az utolsó kör végeztével szóba elegyedünk a külföldiekkel, akik megegyeznek abban, hogy a magyar bajnokság nagyon jól szervezett. A helybéli fiúk részéről viszont nem kis cinizmust tapasztaltunk, szerintük ennyi erővel nemzetközi aknakereső-bajnokságot is lehetne rendezni, viszont a Kiscsillagban jó kaját adnak.