Modern Művészeti Galéria Hajdúszoboszlón

A szülőföld iránti szeretet szép tettekre sarkallja azokat, akik elszakadtak egykori közösségüktől, de tenni akarnak valamit a régi pátriáért. Ilyen példa Kádár Józsefé, aki modern művészeti galériát hozott létre Hajdúszoboszlón, a fürdővárosban, ahol másfél évtizedig élt.

A képzőművészet még Magyarországon érintette meg, de miután 1969-ben Párizsba vetette az élet, gyökeres fordulatot vett pályafutása. Az addig figuratív műveket alkotó festőből az elektrografika mestere lett, akit Joseph Kadar néven ismer a nemzetközi művészvilág. Alkotásait fénymásolóval, számítógéppel és más elektronikus eszközökkel készíti. Kiállításai szinte egész Nyugat-Európában híressé tették nevét. Amikor lehetett, haza-haza látogatott Magyarországra, közelebbről Hajdúszoboszlóra. Az itteni légkör annyira megtetszett neki, hogy egyre több időt töltött hazánkban.

Népművészettől Picassóig

A műgyűjtéshez Kádár még itthon kapott kedvet. 1964 óta gyűjtött népművészeti tárgyakat, amelyeket a Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum védetté is nyilvánított. A gyűjtő tevékenységet a művészeti munka mellett is fenntartotta, sőt fokozta. A művészvilágban szokásos cserék is gazdagították gyűjteményét, amelyben 1980 óta már nagyobb nevek is szerepelnek: Le Corbusier, Matisse, Picasso, Vasarely. Aztán elhatározta, hogy modern művészeti alkotásokból származó gyűjteményének egy részét Magyarországon helyezi el, megalapítva a Hajdúszoboszlói Modern Művészeti Galériát.

Ő maga így írt erről: "A kilencvenes években levelezést kezdtem a Szépművészeti Múzeum igazgatójával arról, hogy szeretnék Budapesten egy grafikai modern múzeumot alapítani a gyűjteményemből. A válasz az volt, hogy Budapesten nehéz helyiséget találni erre a célra. Példázza ezt, hogy a Ludwig Gyűjteménynek sem találtak alkalmas helyet. Próbáljam meg vidéken - javasolta az igazgató."

Kádár József megfogadta a javaslatot, s amikor szülővárosába hívták, hogy kiállítást rendezzen, felvetette ezt a város politikai és kulturális vezetői előtt. Azok minden segítséget megadtak. A kiállítótermet és annak működtetési költségeit a város adja.

Művészek adományaiból

A gyűjteménynek egy része a művész által adományozott festmény-együttes, ezt kiegészítik más magyar művészek adományai. A gyűjtemény folyamatos gyarapítása érdekében Kádár József nemzetközi biennálékat és egyedi kiállításokat is szervezett. Az állandó kiállítás időnkénti átrendezésével, önálló időszaki kiállításaival (Nemzetközi Kollázs Biennálé 1997, Nemzetközi Post-Mail-Art Biennálé 1999, Változó geometriai formák 2000) igyekszik megismertetni a közönséget a kortársművészet legjelentősebb alkotásaival. A már említett nemzetközi nevek mellett például a magyar Haraszty István, Keserű Ilona, Schéner Mihály, Rácz György, Szabó László, Tilles Béla is szerepelnek az alkotók között.

A Nemzetközi Modern Múzeum anyaga - a 20. század elejétől napjainkig - több irányzatot, számos műfajt és sokféle technikát foglal magában. Többek között festményeket, szobrokat, kollázsokat, egyedi és sokszorosított grafikákat, elektrografikákat, számítógépes grafikákat láthat a galéria látogatója. De vannak itt fotók, s a magyarban még nevet sem kapott mail-art, post-mail-art, livres object, recup'art alkotások.