Kádár-kori szervezés áldozata lett a Moldova-dedikálás

2006.09.14. 10:46
Szórványos érdeklődés mellett dedikálta Kádár János című új könyvét Moldova György a Honvéd utcai Kódex Könyváruházban, ez azonban nem a könyvnek szólt, hiszen máshol több százan járultak az író elé. Az történt, hogy a rendezőkön kívül szinte senki nem tudott az eseményről, maga Moldova is csak ott tudta meg, hogy dedikálni fog.

Kattintson a képekért!

Hétfőn, Moldova György új, Kádár János című könyve megjelenésének napján több százan álltak sorba egy Lehel-téri könyvesboltnál dedikálásra várva, úgyhogy azzal a nem titkolt céllal mentünk a Kódex könyváruházba, hogy alkalmunk lesz Kádár-hívő nyugdíjasokkal elbeszélgetni a közmondásos mérlegről, melynek egyik serpenyőjében kivégzések és milliárd dolláros adósságok halmozódtak, a másikban pedig hobbitelkek, illetve az ismét csak közmondásos fridzsiderek. Másként alakult.

Tájékoztatási probléma

Sosem jártunk korábban a Honvéd utcai Kódex Könyváruházban, de arra gondoltunk, az utcán kígyózó sorról úgyis messziről megismerjük majd. Csalódnunk kell, még magában a boltban sem áll sor, nemhogy az utcán. Moldova György kissé nyűgösen ül az üzlet közepén egy asztalnál, pár percenként egy ember sebességgel jönnek az olvasók, szóval nincs nagy pörgés, mondhatni.

Veszünk egy példányt, dedikáltatjuk, ha már, és próbáljuk kipuhatolni a gyér érdeklődés okát. Kiderül, Moldova eredetileg könyvtárosoknak beszélt volna a könyvéről, de valami - a nyolcvanas éveket idéző - zavaros félreszervezés, információs zavar, tájékoztatási probléma miatt dedikálás lett belőle, erről azonban ő is csak akkor értesült, amikor a bolt bejáratánál meglátta a táblát. Nem csoda, hogy ingerült kissé, ilyet nem lehet egy 72 éves közintézménnyel megcsinálni.

 Kedvtelésből leitatták


Klikkeljen a képekért!

Moldova rövid úton elhajtja egy bulvárlap munkatársát, aki egy korábbi cikkben egy informális beszélgetésükből idézett, mintha az író nyilatkozott volna, most pedig jelentkezett interjúért. Hát nem kapott. Mi elkerülendő az ilyen csapdákat a könyv kiadójánál érdeklődünk a szikár számokról. Ötvenezer példányban nyomták ki a könyvet - Moldova két hete maga indította be a nyomdagépet a debreceni Alföldi Nyomdában - és már most ezres nagyságrendben fogyott, a fülünk hallatára újságolja az írónak, hogy az egyik nagy könyvesbolthálózat tízezer példányt rendelt belőle. Annak, aki nem járatos a könyvpiac bugyraiban: ötvenezer példány az nagyon sok. Persze nem is gondoltuk, hogy a tizenhatmillió eladott könyvvel büszkélkedő írónak egy ilyen ellentmondásos témával foglalakozó könyve ne lenne piaci siker.

A két kötetnek sajnos még csak az elején tartunk, de máris olyan izgalmas részletekre bukkantunk, mint hogy az ifjú Csermanek János pikolófiúként szolgált fel egy étteremben, ahol a vendégek "puszta kedveskedésből gyakran úgy leitatták, hogy görcsös rohamot kapott, összeesett." Rohammunkában abszolváljuk a könyvet, mely az ígéret szerint nemcsak hogy új megvilágításba helyezi, de át is értékeli Kádár alakját, akiről egyúttal kiderül majd, hogy a XX. századi magyar történelem legnagyobb formátumú politikusa volt. Moldova a monográfiát beharangozó sajtótájékoztatón azt mondta, eljön még az idő, amikor az egykori pártfőtitkár szobrot kap Magyarországon, olvasunk, véleményezünk, ne menjenek sehova.