Minden magyar műalkotás egyetlen webhelyen

Vajon a Nagy Kriszta festőművésznő és Árpa Attila médiaszemélyiség aktusát ábrázoló festmény is szerepelni fog az első, átfogó képzőművészeti internetes oldalon? - tettem fel magamnak a kérdést a meghívót olvasva, amely "a magyar műalkotások teljes körű digitális tárlatának" megnyitójára invitált.

A türelmetlen olvasók kedvéért előre közöljük, hogy a nagyívű felvezetés természetesen kamu, az oldal nagyjából a huszadik század közepéig követi a hazai művészet alakulását. Hazai viszonylatban azonban így is figyelemre méltó az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a KFKI Csoport és a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület közreműködésében létrejött site.

Fordított Napóleon és Professzionális Államtitkár

A Képzőművészet Magyarországon nevű oldalon ugyanis 431 magyarországi képzőművész 5167 alkotása tekinthető meg. Csepeli György politikai államtitkár az oldalról szólva kijelentette, hogy mivel az "horizontális szerkezetű, nem mondják meg vele, mi tartozik a magyar művészethez, és mi nem". Később "Magyar Bálint szavaival élve" elmondta, a kezdeményezés azért jó, mert "gondolkodni tanítja meg a gyerekeket". Végül átadta a szót Szlankó Jánosnak, a KFKI Csoport vezetőjének, akit tréfásan "fordított Napóleonként" mutatott be, mondván ő a francia hadvezérhez hasonlóan végigvonult Európán, de minden műalkotást a helyén hagyott.

Szlankó, aki a szakmai és műszaki hátteret biztosító KFKI nevében kapott szót, "professzionális államtitkárként" jellemezte az egyébként csak terjengős Csepelit, majd elmondta: az oldal sikerét bizonyítja, hogy az "már bekerült az amerikai egyetemekre is".

Emil tart a sértődéstől

A KFKI-vezető után a munkát vezető "Emil" emelkedett szólásra, akiről némi nyomozás után kiderítettük, hogy Krén Emilnek hívják, és a KFKI munkatársa.

Emil kiemelte a szájt előnyeit: a műalkotások mellett ismertető szövegek, életrajzok, téma-, kor- és stílusismertetők segítik a tájékozódást. Lehetőség van továbbá arra, hogy a képernyőt két térfélre osszuk, és így párhuzamosan vizsgálhassunk két műalkotást, vagy egy műalkotást és a művész életrajzát, esetleg két életrajzot.

A www.hung-art.hu címen elérhető, kétnyelvű oldal egyébként nem most készült el, már 1997-ben elindult, de az anyag az utóbbi idő munkálatainak köszönhetően növekedett a kezdeti többszörösére. A kezdeményezést az IHM karolta fel, és támogatta meg 10 millió forinttal, amelyet pályázaton nyert el a projekt.

Kérdésünkre, hogy az oldalon tervezik-e a kortárs képzőművészet bemutatását is, Emil elmondta, hogy nehéz kiválasztani, melyik jelenkori művész alkot maradandót, kit érdemes beválogatni a gyűjteménybe. Az idős kutató ráadásul tartott attól, hogy az alkotók kiválasztása sértődések forrása lehet a művészeti világban. Így a hangsúlyt inkább az adatbázis fejlesztésére helyezik.

Értékes tartalom, bonyolult címek

A Képzőművészet Magyarországon tekintélyes mennyiségű anyagot mutat be, és rövid tesztünk után úgy tűnt, az oldal valóban segítség lehet az érdeklődő amatőrök és a kényszerből tájékozódó nebulók számára.

Különösen jónak találtuk a keresőt, amely segítségével témához, személyhez vagy akár egy adott szóhoz kapcsolódó művek után kutathatunk. Az oldal Tárlatvezetés menüpontja alatt tanulmányok találhatók azoknak, akik az elméleti háttérre is kíváncsiak, vagy hirtelen kell leadniuk egy dolgozatot. Kicsit nehézkesnek, de használhatónak tűnt az Iker-oldal rendszere is.

Az oldal átütő sikerét azonban kétségessé teszi, hogy egészéről mégis látszik: nem webes szakemberek készítették. A felépítés a kilencvenes évek elejének megoldásait tükrözi, és inkább webre átültetett könyvként tekint az internetes tartalomra. Ritkák például az összelinkelt elemek, így az életrajzot olvasva az érdeklődő nem ugorhat át az ott említett szakkifejezésekre vagy művészekre.

Az oldal alkotói a bonyolult www.hung-art.hu címet választották valamilyen könnyen megjegyezhető név helyett. Ráadásul nagyjából ugyanez a csoport további értékes művészeti oldalakat is létrehozott az európai művészetről, vagy a klasszikus magyar festőművészről, de vajon ki fog emlékezni arra a névre, hogy www.kfki.hu/~arthp vagy http://mek.oszk.hu/kiallitas/keptar, különösen, hogy a linkek csak egyetlen helyen jelennek meg a Képzőművészet Magyarországon oldalain.

A gyűjteményt ezek ellenére azért több mint egymillióan látogatták meg hét évvel ezelőtti indulása óta, az érdeklődők négyötöde azonban az angol nyelvű változatot tekintette meg.