Mária
-6 °C
-2 °C

Demján Sándor korai balettjei

2004.08.12. 19:00
Lehet, hogy a végén egyetlen kulturális intézmény sem költözik be a 31 milliárd forintért épülő gigantomániás épületbe, a Művészetek Palotájába - tudta meg az Index. Senki sem akarja ugyanis, hogy saját programjait egy külső cég szervezze, márpedig itt a jelek szerint ez fog történni. A Hagyományok Háza már kifarolt a betonsilóból, most pedig a Ludwig Múzeum háborodott fel azon, hogy Demján Sándor cége saját szakállára erősen PR-ízű fotókiállítást szervez az elvileg független, igényes képzőművészetet bemutató múzeumba.
A liftbe lépve még úgy tűnt, a művészetek már félkész állapotban is átjárják a legújabb tervek szerint jövő márciusban nyitó Művészetek Palotájának minden zugát. Zsiga, a liftkezelő zsigeri művészként kortárs műhellyé alakította munkaállomását: az acélfalakat napilapokból kivágott főcímek, magazinképekből készített montázsok, matricák, kézi rajzok és egy ügyesen felbandázsolt rádió borították. Kilépve pedig olyan rigmusok búcsúztatták a látogatót, mint hogy "Zsiga-Biga, gyere ki."

Tekintse meg képeinket!
Az artisztikus hangulatot fokozta, hogy a sajtótájékoztatón kiderült, a Nemzeti Színházzal szemközt épülő komplexumban nem csak a művészek, hanem a kivitelező cég is aktívan részt vesz a programszervezésben.

Nemes versengés háromszázezerért

A 31 milliárd forintos beruházás generálkivitelezője, az Arcadom Építőipari Rt. ugyanis amellett, hogy betonoz, villanyt szerel és burkol, fotópályázatot is hirdetett, amelyre olyan képekkel lehet nevezni, amelyek "az egykori rendező-pályaudvar helyén pezsgő kulturális életet mutatják be". Vagyis az Arcadom által emelt épületeket. És bár pezsgést tapasztaltunk Zsiga liftjében és a betonkeverők környékén is, nevezésre mégsem gondoltunk.

A felhívás sajátossága volt ugyanis, hogy a "sajtófotó" ebben az esetben nem műfaji kategóriát jelentett, hanem olyan emberek részvételét, akik sajtóigazolvánnyal rendelkeznek, ráadásul éppen jelen vannak a sajtótájékoztatón, esetleg a következő napok valamelyikén bejelentkeznek a cégnél.

Felrémlettek előttünk az olyan újságíró andalító trükkök, mint amikor egy tájékoztató vendégei tombolajegyet kapnak, a fődíj meg egy kis digitális fényképezőgép vagy más kellemes csecsebecse. Aztán elhessegettük a PR-ízű víziókat, hogy a következőt halljuk: a 300 ezer forintos fődíjjal kecsegtetett sajtómunkások abban a megtiszteltetésben is részesülnek, hogy műveiket - a digitális képekről készült printeket - a világ egyik legnevesebb kortárs művészeti múzeumában, a hamarosan beköltöző Ludwigban állítják ki.

A Ludwig szigorú művészi koncepcióját ismerve már-már punkosan radikálisnak tűnt az ötlet, így, irányváltást sejtve, felhívtuk a múzeum igazgatónőjét. Irányváltás helyett azonban felháborodással találkoztunk.

"Ez olyan, mintha a házamat építő munkások bulit rendeznének a kész épületben" - hozott frappáns példát magyarázatként Néray Katalin. Mint mondta, a fotópályázat újabb jele annak, hogy az intézmény koránt sem kapja meg azt a függetlenséget, amit pedig a nemzetközi elismertségű múzeumnak az előzetes tárgyalásokon megígértek.

Néray elmondta, hogy az önálló kiállítási és gyűjtési koncepcióval rendelkező Ludwigba nem csak ezt a fotópályázatot akarják benyomni, hanem - a régi ötlet reneszánszaként - a Vasilescu-gyűjteményt is. Mint ismeretes, a tervezési fázison túljutott, de funkcióval még nem rendelkező Művészetek Palotájába 2001-ben Vasilescu János műgyűjtő magángyűjteményét akarta beköltöztetni a kulturális kormányzat, és csak később került terítékre a Ludwig. A Vasilescu gyűjtemény bennfentesek szerint komoly esélyekkel indul a Ludwig múzeumba, hiszen alapítványának titkára az a Bálint Péter, aki egyúttal a kivitelező Arcadom Rt. vezérigazgatója is.

Úgy tűnik Kiss Ernő, a házat üzemeltető, és később programszervező jogosítványokat is szerző Kultúr-Part Kft. vezetője a maga birodalmaként tekint a Ludwigra is - foglalta össze meglátását az igazgatónő.

A kultusztárca által alapított Kultúr-Part Kft.-t kezdetben arra szánták, hogy az épületet és a benne található három független intézményt üzemeltesse, a fűtéstől a jegyértékesítésig. Görgey Gábor, az MSZP-kormány első kulturális minisztere azonban úgy kibővítette a cég jogosítványait, hogy az a programszervezést is megkapta.

Függetlenségének védelmében a múzeum szerdán már megkereste Koncz Erika helyettes államtitkárt a kulturális tárcánál. Kérdésünkre Néray Katalin elmondta, a nemzetközi alapítványt vezető Ludwig asszonyt még nem tájékoztatták. "Nem szeretnénk, ha azt gondolná, Magyarországon megőrültek az emberek" - búcsúzott keserűen az igazgatónő.

Szorított a bentonkabát

A később Művészetek Palotája névre keresztelt gigantikus projektre kezdetektől jellemző volt, hogy nem létező igények kielégítésére készült, hanem az előre elhatározott tervhez kerestek kulturális intézményt, amit be lehetne költöztetni a nagyon drága betondobozba. A múzeumi részről a projekt indulásakor csak konfúz elképzelések léteztek. Volt, hogy a Nemzeti Galéria gyűjteményének egy részét, volt, hogy Vasilescu János magángyűjtő kollekcióját akarták kiállítani a Demján-féle épületben. Annyi tűnt biztosnak, hogy az új intézményt Modern Magyar Művészeti Múzeumnak fogják hívni. Időközben elvérzett mind a Nemzeti Galériás, mind a Vasilescu-féle ötlet. Utóbbi többek között azért, mert a gyűjtő és fia között zajló per miatt bizonytalanná vált a műtárgyak tulajdonjoga. Az utolsó - és eddig úgy tűnt, hogy végleges - terv szerint viszont a modern és kortárs képzőművészetet bemutató Ludwig Múzeum költözne ide a Várból, az egykori Munkásmozgalmi Múzeum palotájából.

A múzeum mellett biztos pont volt, hogy a Hagyományok Háza is beköltözik a Palotába. Az intézmény vezetője, Kelemen László azonban idén nyár elején bejelentette, hogy mégsem váltanak telephelyet. Mégpedig azért, mert számukra úgy tűnt, hogy saját programjaikat nem ők maguk szerveznék, hanem a Kultúr-Part Kft., így elvesztenék önállóságukat. Ráadásul azt is megtudták, hogy a kifejezetten számukra tervezett irodák és egyéb helyiségek egy részét "kiszervezték" alóluk.

A helyettük beugró Nemzeti Táncszínház Kht. sem fog igazából beköltözni a Palotába: mint megtudtuk, továbbra is játszani fognak a Várszínházban. A megállapodás szerint ugyanis a Kht. az év száz napján "élvez prioritást" a termekre. Kiss Imre szerint ez alatt az idő alatt a létesítményt ingyen vehetik igénybe a táncegyüttesek.

A Művészetek Palotájának vezetője az Indexnek egyébként kijelentette, az intézmények alaptalanul féltik autonómiájukat.

Etyeki legényes

A beköltözésre váró intézmények tehát idővel azt kezdték gyanítani , hogy a Kultúr-Part miatt az új komplexumban önállóságuk veszélybe kerülne. Ehhez képest igazi továbblépésnek tűnik, hogy már nem csak a Kultúr-Part, hanem az építkezést kivitelező Arcadom is kiállításokat szervez.

A betonszarkofág félhomályából kilépve a hőségbe, váratlanul felrémlett előttünk egy alternatív jövő, ahol az épület Demján Sándor kisplasztikái és bőrdomborművei című kiállítással nyitja meg kapuit. A sikeres tárlatot Demján Sándor és a Bauhaus, illetve a korai Demján - kései Muszbek című gyűjteményes kiállítás követi. A Nemzeti Táncszínház közben az Etyeki legényes és a Demján Sándor a csekk könyvet forgatja című kamarabalettekkel készül, a Nemzeti Filharmonikusok pedig Beethoven eddig ismeretlen, X. vagy "Sándor" szimfóniájából adnak elő részleteket.